Nyitókép forrása: SITA/Alexander Kazakov, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP

 

Ahogy közeledik az EP-választás – ami után nem feltétlenül lehet tovább táplálni a háborús hangulatot -, úgy eszkalálják egyes európai vezetők az orosz-ukrán konfliktust. Mintha szándékosan akarnák visszafordíthatatlanná tenni a folyamatokat. Az európai vezetők izmozására most Vlagyimir Putyin orosz elnök elég egyértelmű választ adott, fenyegetésre fenyegetéssel reagált. Közben az Európai Unió vezetése azokra a nemzetközi jogokra hivatkozva akar „legitim” segítséget adni Ukrajnának, amit az oroszok eleve nem tartottak be az invázió megindításával. Olyan ez, mint mikor a sofőr azért nem tér ki egy frontális ütközés elől, mert utólag a jog majd neki ad igazat – csak épp a túlélési esélye konvergál a nullához.

 

Kaja Kallas észt miniszterelnök (aki korábban azért keveredett botrányba, mert férje a szankciók ellenére folytatta a bizniszt az oroszokkal) a napokban arról beszélt, hogy a NATO (nem a Nyugat, nem Ukrajna, hanem a NATO) addig folytatja a harcot, amíg Oroszország teljes vereséget nem szenved. Azt is hozzátette, hogy nincs B-terv és nincs szükség béketárgyalásokra sem, Ukrajnának egyszerűen meg kell nyernie a háborút.

 

Vasárnaptól pedig az EU külügyi és védelmi miniszteri tanácsán vitatkoznak a tagállamok arról, hogy engedélyezzék-e Ukrajnának a nyugati precíziós fegyverek bevetését Oroszország területe ellen. Tekintettel arra, hogy nyugati vezetők elszólásai és a sajtó szivárogtatásai szerint több ilyen nyugati fegyverrendszert nyugati katonák üzemeltetnek jelenleg is, a helyzet iszonyúan veszélyes.

 

Nyugaton azonban mindezt nem nagyon veszik tudomásul. Josep Borrell (spanyol és baloldali), az EU külügyi főképviselője kedden felszólította az összes uniós tagállamot, hogy engedélyezzék Ukrajna számára a nyugati fegyverek Oroszország területe elleni bevetését.

 hirdetes_810x300  

 

„A hadviselés szabályai szerint ez teljesen lehetséges és nem sérti a hadi jogot. (…) Egyensúlyt kell találniuk az eszkalációs kockázat és az ukránok védelmi szükségletei között”

 

mondta.

 

Borrellt több tagállam támogatta. Többek között Hollandia, amely semmilyen korlátozást nem támasztott a holland fegyverek használatát illetően – mondjuk nem is adtak át olyan technikát, ami most feszültség forrása lehet.

 

Az észtek reményüket fejezték ki, hogy minden ország engedélyt ad Ukrajnának, mert „nem megengedhető, hogy az ukránok hátrakötött karral harcoljanak”.

 

Nyugaton sem őrült meg azért mindenki, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök például már vasárnap elutasította annak lehetőségét, hogy az ukránok az olasz fegyvereket orosz területen vessék be.

 

Belgium, amely nemrég jelentette be, hogy 30 darab F-16-os vadászgépet ad át Ukrajnának, szintén kikötötte, hogy a gépeket Ukrajna csak saját nemzetközileg elismert határain belül használhatja.

 

A mérleg ettől függetlenül sajnos a háborús pszichózisban szenvedők felé billent. Hétfőn a NATO 32 tagállama közül 24 támogatta azt az elképzelést, hogy a választásokat újabban már nem tartó ukránok a „demokrácia nevében” orosz mélységi területeket támadjanak.

 

Az egész folyamat első számú katalizátorát a britek nevezték nevén: jelen pillanatban Ukrajna éppen vesztésre áll.

 

Tegyük azonban rögtön hozzá, hogy az Egyesült Államok és Németország továbbra sem támogatja az orosz területek elleni mélységi ukrán támadásokat nyugati fegyverekkel. És nem véletlenül. Félnek az eszkalációtól, amit a Kaja Kallas-félék épp most próbálnak elszabadítani.

 

Moszkva ugyanis már korábban egyértelművé tette, hogy a helyzet értelmezése az ő kezében van és nem a nemzetközi jog vagy a nyugati politikusok nyilatkozatai a mérvadóak. Hétfőn az oroszok jelezték, hogy a fenti nyilatkozatokat és lépéseket úgy értelmezik, hogy a NATO már közvetlen konfrontációban áll Oroszországgal.

 

A kijelentést érdemes komolyan venni, kedden ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök is megszólalt, és arról beszélt, hogy ha Ukrajna megkapja a nyugati hozzájárulást ahhoz, hogy nyugati fegyverekkel támadja Oroszországot, annak súlyos következményei lesznek. 

 

„Ennek a szüntelen eszkalációnak súlyos következményei lesznek. (…) Európában tudniuk kellene, hogy mivel játszanak. Tudniuk kellene a kis, sűrűn lakott országoknak is (…) Tudniuk kellene, mielőtt Oroszország megtámadásáról beszélnek”

 

mondta, majd a nyugati sajtót bírálta, amiért nem számol be az orosz-ukrán határ oroszországi oldalán lévő Belgorod régió elleni ukrán támadásokról.

 

„Mindenki csak azzal foglalkozik, hogy Oroszország új frontot nyitott Harkovnál, de egyetlen szót sem ejtenek az okáról”

 

fogalmazott, hozzátéve, hogy Ukrajna ezt saját maga okozta azzal, hogy tüzérséggel lőtte Belgorod környékét, és most „azt aratják, amit elvetettek”.

 

„Ugyanez történik, ha [nyugati] precíziós nagy hatótávolságú eszközöket használnak [ellenünk]”

 

mondta.

 

Körkép.sk

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.