Nyitókép forrása: SITA/Michael Buholzer/Keystone via AP

 

A hétvégén zajlott Svájcban az a kétnapos „békecsúcs”, amely az orosz-ukrán háború rendezését volt hivatott szolgálni, de csak hivatalosan. Nem hivatalosan a nyugati országok és Ukrajna igyekeztek kiszélesíteni azon országok körét, akik felsorakoznak Oroszországgal szemben. A céljukat nem érték el, mert bár 80 ország aláírta a találkozó zárónyilatkozatát, a globális dél legfontosabb országai nem, és az sem került be a hivatalos dokumentumba, hogy mikor és kinek a szervezésében lesz folytatása a találkozónak. Hab a tortán, hogy az ukrán tolmács durván „félrefordította” (vagy élőben meghamisította) Giorgia Meloni olasz kormányfő szavait, olyan értelmet adva neki, ami arra utal, hogy inkább szándékos, mint véletlen volt a fordítás.

 

A nyugati országok és szövetségeseik vasárnap közös nyilatkozatban ítélték el Oroszország Ukrajna elleni invázióját, de nem sikerült meggyőzniük a nem elkötelezett országokat, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és egyetlen ország sem jelentkezett, hogy hajlandó a mostani csúcstalálkozó folytatásának házigazdája lenni.

 

Itt érdemes kiemelni, hogy ha a legközelebbi békecsúcs a mostani találkozó folytatása lenne, az azt jelentené, hogy a mostani zárónyilatkozat tartalmából kellene kiindulni. Mivel a dokumentum leszögezi, hogy bármilyen béke csak Ukrajna területi integritásának teljes visszaállítását jelentheti, azzal, hogy senki sem ajánlkozott a folytatás megszervezésére, kvázi utaltak rá, hogy a fenti feltétel nincs kőbe vésve és idővel változhat.

 

Eleve elmaradt a szükséges politikai kritikus tömeg a találkozón. Az Egyesült Államok részéről a botrányai miatt hosszú ideje háttérbe szorított Kamala Harris vett részt egy biztonságpolitikai tanácsadóval. Fajsúlyos az lett volna, ha Joe Biden amerikai elnök, Lloyd Austin védelmi miniszter vagy Antony Blinken külügyminiszter utazik Svájcba. Távolmaradásuk egyértelműen jelzi, hogy Ukrajna szerepe nagyon lecsökkent az elnökválasztási kampány tükrében.

 

Az is megpecsételte a konferencia sorsát, hogy azon Oroszország nem vett részt, mert nem hívták meg, Kína végül nem jelent meg. Kína nélkül pedig a globális dél országai meg sem fontolták a konkrét véleménynyilvánítást. Brazília is csak megfigyelőként vett részt a találkozón.

 

India, Indonézia, Mexikó, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika – amelyek kulcsszereplők – pedig nem csatlakoztak a zárónyilatkozathoz.

 

Zelenszkij a Nyugatot kritizálta: több fegyvert, gyorsabban!

 

A konferencián Ukrajnának lehetősége volt előadni elvárásait Oroszország és a Nyugat felé is, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élt is ezzel a lehetőséggel. A zárónyilatkozat fő vonalai is ezt tükrözték. A sarkalatos pontok között

 

  • Ukrajna területi integritásának teljes visszaállítása,
  • Ukrajna fekete-tengeri kikötői feletti ellenőrzés visszaállítása (értsd: a nyugati kézben lévő gabona olcsó exportjának szavatolása),
  • és a zaporizzsjai atomemerőmű visszaszerzése állt.

 

Ezenkívül szóba került még (az ukránok állítása szerint) elrabolt ukrán gyermekek hazahozatala, akiknek számát Kijev 20 ezerre becsüli, valamint beszéltek a hadifogoly-cserékről is. Elég világos, hogy egyik kérdést sem lehet Oroszország nélkül megtárgyalni, legfeljebb szalagcímeket lehet kreálni az egyoldalú beszédekből a nyugati sajtóban.

 

Zelenszkij arról beszélt, hogy Oroszország nem akar „tartós békét” – a tartós béke a nyugati narratívában Ukrajna győzelmének szinonimája -, pedig könnyen elérhetné, abban a pillanatban, hogy minden orosz katonáját visszahívja Ukrajna nemzetközileg elismert területéről.

 

De nem maradt kritika nélkül a Nyugat sem, Zelenszkij kijelentette, hogy a szövetségesei által biztosított fegyverek nem elegendőek a háború megnyerésére (megjegyezzük, hogy tavaly még arról beszélt, hogy nyugati támogatás nélkül is folytatja a háborút, aztán idén az amerikai támogatási csomag megszerzése érdekében a teljes bukás rémképét festette le).

 

„Kapunk segítséget. Vannak különböző támogatási csomagok. Elegek ezek a győzelemhez? Nem. Későn érkeznek? Igen.”

 

fogalmazott.

 

Az ukránok meghamisították Meloni szavait

 

Ukrajna már a háború kezdetétől minden lehetőséget megragad arra, hogy belerángassa a Nyugatot a háborúba, mert a hagyományos haderő tekintetében jóval erősebb (egyelőre) Oroszországnál. Voltak erre próbálkozások.

 

Most egy ilyen művelet finomabb formájának lehettünk tanúi, amikor az ukrán tolmács meghamisította Giorgia Meloni olasz kormányfő nyilatkozatát, aki eredetileg a következőket mondta:

 

„Ukrajna védelme olyan szabályrendszert jelent, amely fenntartja a nemzetközi rendet és minden nemzetet megvéd. Ha Ukrajna nem számíthatna a támogatásunkra, és ezért kapitulációra kényszerülne, akkor ma még a minimális feltételekről sem tárgyalhatnánk”

 

mondta. Az ukrán tolmács a második mondatot azonban pont úgy költötte át, hogy az az ukrán narratívának tökéletesen megfeleljen:

 

„Ukrajna védelme olyan szabályrendszert jelent, amely fenntartja a nemzetközi rendet és minden nemzetet megvéd. Ha Oroszország ezzel nem ért egyet, akkor megadásra kényszerítjük.”

 

A fordítást természetesen az ukrán hírügynökségek is átvették, és egy jó darabig körözött a sajtóban. Csak kisebb késéssel kértek elnézés az ukránok a közléséért, azt állítva, hogy a tolmács nyilván tévedett, mert Meloni szavaiba „az ukránok legmélyebb reményét hallotta bele”.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.