Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Virginia Mayo

 

A NATO-országok újabb nukleáris fegyverek telepítéséről tárgyalnak, méghozzá „Oroszország és Kína növekvő fenyegetésére” hivatkozva.

 

Jens Stoltenberg idén ősszel leköszönő (és ezért a globalista térfélen új állásra gyúró) NATO-főtitkár ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a szövetségnek meg kell mutatnia atomarzenálját a világnak, hogy közvetlen üzenetet küldhessen ellenségeinek (megjegyezzük, hogy több NATO-ország is kifogásolná azt, hogy Kínát ellenségnek nevezte a NATO-főtitkára; megjegyezzük, a NATO amerikai túlsúlya miatt az ilyen elszólások egyértelműen az amerikai külpolitikai irány érvényesülésére vezethetők vissza).

 

Stoltenberg szerint a tagállamok között arról folynak tárgyalások, hogy a nukleáris fegyvereket kihozzák a raktárakból és készenléti állapotba helyezzék őket, elrettentés céljából. 

 

Stoltenberg elég vehemensen ismételgette el az amerikai Kína-ellenes politikát, és a Kína jelentette „fenyegetést” emlegette fel. Itt érdemes kiemelni, hogy korábban az USA és Nagy-Britannia már próbálkozott azzal, hogy a NATO Észak-atlanti Szövetségből egy globális szövetséggé emelje, Japán, Dél-Korea és Ausztrália beléptetésével, hogy így lehessen Kína ellen használni a NATO-t.

 

A The Telegraphnak adott interjúban Stoltenberg kijelentette, hogy a nukleáris arzenál „láthatóvá tétele” segít „hangsúlyozni, hogy nukleáris szövetség vagyunk”.

 

Jelenleg az USA-nak és Oroszországnak van a legtöbb atomfegyvere, nagyjából egyensúlyban vannak cirka 6000-6000 robbanófejjel. Európában a briteknek és a franciáknak van még atomütőereje, ez utóbbiak mintegy 300 robbanófejjel rendelkeznek. A kínaiak nukleáris erejéről homályosak az adatok, becslések szerint 2023-ra 1000 töltetre növelhetik atomfegyvereik számát.

 

Körkép.sk, theTelegraph

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!