"…a díj megalakult, a Nobel-díj bizottság összeült, s íme – áldozatos munkájuk eredményeként minden évben kiosztják a neves címeket az arra érdemesnek. Vagyis inkább boldog-boldogtalannak."

 

„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: (…) kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. (…) Egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak, aki a legjelentősebb felfedezést tette az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”

Ezzekkel a szavakkal alapította az 1895. november 27-én kelt végrendeletében Alfred Nobel a fizikai, kémiai, orvosi, irodalmi és béke Nobel-díjakat. Keringenek legendák, hogy matematikusok azért nem kapnak, mert Nobelt a felesége pont egy matematikussal csalta meg, de ez most történetünk szempontjából lényegtelen. Lényeges, hogy a díj megalakult, a Nobel-díj bizottság összeült, s íme – áldozatos munkájuk eredményeként minden évben kiosztják a neves címeket az arra érdemesnek. Vagyis inkább boldog-boldogtalannak.

forrás: www.idokapu.com

A 2012-es jelöltek valószinű listáján a nevek közt igazi csemegékre akad a figyelmes olvasó. Julija Timosenko ukrán ex-miniszterelnök, akit októberben 7 év börtönbüntetésre ítéltek. Bradley Manninget a WikiLeaksnek bizalmas információkat kiszolgáltató amerikai katona. Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok egykori elnöke. Bill Gates, a Microsoft alapítója, és a volt nyugat német kancellár, Helmut Kohl is a 231 jelölt között van. A díjazott személyéről egy öttagú bizottság dönt. A nyertes pedig december 10-én veheti át a másfél millió dolláros jutalommal járó kitüntetést, a többi díjtól eltérően nem Stockholmban, hanem Oslóban.

Gyorsan fussuk is át, ki mindenki kapott eddig béke Nobel-díjat. 1901-ben a cím első viselője Jean Henri Dunant, a nemzetközi Vöröskereszt alapítója lett. 1964-ben Martin Luther King, 1979 – Teréz anya, 1993 – Nelson Mandela kapta meg e kitüntetést. Majd 1994-ben Jasszer Arafat (most a philosoraptor felteszi a kérdést, vajon Samil Baszajev akkor miért nem kapott??), 2009 –ben pedig Barack Obama, amit a közönségen kívül csak maga a frissensült elnök értett még kevésbé.

„…egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért“  A döntésért felelős bizottság már csak tudja…

Timosenko jelölésére a listán a Komszomolszkaja Pravda ukrán kiadása rögtön rá is csapott – nem kellett komoly derivációkat végrehajtaniuk, ahhoz hogy lássák, ha Julija asszony meg is kapná a jeles díjat, s a hozzá tartozó 1,1 millió eurót, az még mindig nem lenne elég, hogy kifizesse azt a laza 150 millió eurónyi összeget, aminek az elcsalásáért ítélte el a kijevi bíróság.

Akkor most quo vadis béke Nobel-díj? Vajon eljutunk majd arra a szintre is, hogy inkább kínos lesz a kitüntetett számára mint presztízs? Van-e egyáltalán valami jelentősége még a pénzen kívül?

A Körkép pedig hozzáírná a jelöltek listájához Dmitrij Medvegyevet – a tollaslabda népszerűsítéséért, Gyurcsány Ferencet az őszödi őszinteségéért, Robert Ficot a kisebbségi status quo fenntartásáért és Lady Gagát, csak azért, hogy megnézhessük, mit venne fel a díjátadóra.

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozza  Körkép Facebook-rajongói oldalához!

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!