Gondolatainkat a spontán beszéd során nem mindig sikerül akadálytalanul szövegbe fűznünk. Gyakran megesik ugyanis, hogy a háttérben lejátszódó különféle folyamatok hatására beszédünkben a kívánt hangsor helyett egy másmilyen jelentkezik. A nyelvbotlás a beszélt nyelvre jellemző normasértő jelenség, amelynek egyik típusát, a szóalakvegyülést kívánom ezúton a közvetlen környezetemből összegyűjtött példák segítségével bemutatni.

Ha két azonos vagy rokon jelentésű (esetleg hasonló fogalmi körbe tartozó) szó alakilag eggyé válik, szóalakvegyülésről (kontaminációról) beszélünk:

  • életem solyamán már sok nővel voltam (során & folyamán)
  • olyan nagy töcske van az ágyadban (tücsök & szöcske)
  • ott ugrál a szücsök a fűben (szöcske & tücsök)
  • nagy vihatar volt (vihar & zivatar)
  • perszehogy nem lát minket, mert csak bambészkodik (bambul & bámészkodik)
  • egy szukkot sem szólt (szót & mukkot)
  • úgy elszívódott, hogy észre se vettem (eltűnt & felszívódott)
  • Györi suliba ment (György & Gyuri)
  • már megint a papírjait szelektírozza (szelektálja & szoltírozza)
  • nemrég láttam egy filmet arról, ahogy Schliemann feltárja Trómát (Tróját & Rómát)
  • már megint Justin Bimberlake megy a rádióban (Bieber & Timberlake)
  • azért vehettél volna neki valamit Balentin-napra (Bálint & Valentin)
  • szerintem Portudánia nyeri a mai meccset (Portugália & Dánia)
  • elképesztően csinatos volt ma, de hisz mindig az (csinos & divatos)
  • ha befestené a haját feketére, és foglalkozna magával, dögöző lenne (dögös & bombázó)
  • a Jégkorszakban is volt kardszárnyú tigris (kardszárnyú delfin & kardfogú tigris)
     

A „kardszárnyú tigris“ esetében inkább beszélhetünk szókapcsolat-vegyülésről, semmint „sima“ szóalakvegyülésről. Alapjában véve viszont (majdnem) ugyanarról a jelenségről van szó, így célszerűnek vélem feltüntetni a példák között.

A szóalakvegyülés és a freudi elszólás határai:

Az embert a szaporodásra való törekvése hajtja! – véli Sigmund Freud, a híres osztrák filozófus. A szexuális vágyaink nyílt kezelése azonban a keresztény kultúrában tabunak számít, így nem beszélünk róla. De hisz kivel ne esett volna már meg legalább egyszer, hogy legféltettebb gondolatát, rejtett kívánságát akaratán kívül is kimondta?!

  • gyönyörű csillangó repült be az ablakon (Csilla & pillangó)
  • túl sokat noemizálok (Noémi & polemizálok)
     

   beci1.jpg

 hirdetes_810x300  

   

Az ilyen produktumok „a szóalakfelidéző-mechanizmus pillanatnyi zavara folytán“ keletkeznek (MMNyR. I, 465).

A szóalakvegyülés révén tudatosan (például a nyelvújítás korában) vagy épp akaratlanul (nyelvbotlásról lévén szó) létrejött szóalakok nem egyszer mosolyt csalnak arcunkra színesebbé, izgalmasabbá, élvezhetőbbé téve ezáltal a kommunikációt. Vannak, amelyek az idők során önálló, szótári értékű szóvá növik ki magukat – pl. ordibál (ordít & kiabál) –, míg mások a feledés homályába süllyednek.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!