Fesztivál a határon. Ez a neve a Kommentár Alapítvány Tranzit rendezvényének, mely augusztus 22-26 között, tehát ezekben a percekben is javában zajlik. Négy nap inspiráló, szabadegyetemi hangulat, tartalmas viták, baráti találkozások, esténként önfeledt szórakozással Kőszeg csodás, történelmi kulisszái tövében.

E sorok írója most szintén a helyi miliő egy apró darabja. Azon több száz, sárga karszalakos Tranzit-látogató egyike, aki programfüzetével a kezében a középkori, macskaköves utcákat róva fedezi fel a beszélgetéseknek otthont adó helyszíneket. Közösségépítés, polgári gondolkodás, előremutató, inspiratív környezet. Csupa olyan dolog, melyek szákunkra, felvidéki magyarok számára is sok tanulsággal szolgál.

Magyarország polgári gondolkodású elitje mindig is fontosnak tartotta a tudatos utánpótlás nevelést. Kormányzati pozíciótól függetlenül a szűkös időkben is odafigyelt arra a szellemi holdudvarra, mely saját jelenét és jövőjét, létezésének az alapjait jelenti. Kisközösségek, klubok, blogok tagjai, ha kell, a kétharmados többséggel szemben is bátran kritikus véleményvezérek jönnek össze a Tranziton, vállalva szerepet szervezésben, moderálásban, fesztiválújság szerkesztésében, vagy épp csak a beszélgetések aktív résztvevőiként.

A meghívottak pedig egymásnak adják a kilincset, hogy összemérhessék érveik súlyát. Jön szinte mindenki, akikre a szervezők rámutatnak, legyen az olimpikon vagy építész, intézményigazgató vagy mesterszakács, kampánytanácsadó vagy költő, politikai elemző vagy multi, sztárújságíró vagy Orbán Viktor, Fideszes, LMP-s, MSZP-s. Mert presztízsérték itt lenni. A Tranzitnak ugyanis neve van. Szeretik is sokan, mert ízléses, mert itt még valódi vitákat lehet hallani. Itt még tényleg arról beszélgetnek és úgy, amiről és ahogyan szükséges.

Este pedig jóféle zene és finom bor mellett folytatódhat a derűs eszmecsere a hasonszőrűekkel, érkezzenek Magyarország bármelyik szegletéről, vagy a határon túlról. Élő szubkultúrát alkotva, melynek tartása van, működik, és hallat magáról.

A Tranzit pontosan azt kínálja, melyre a szlovákiai magyarságnak is égetően szüksége van. Illetve lenne. De nincs. Mint ahogy az említett holdudvar sem áll rendelkezésre, annak minden hátulütőjével együtt. Felvidéki magyarként így nem marad más számunkra, mint eljönni ide. (Ha lehet jóval többen, mint idén). Hogy legalább a leírtak otthoni hiányát érzékelni tudjuk.

Király Zsolt

 hirdetes_810x300  

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!