A röszkei frontvonalról jelentjük. Migránsok ezrei között – Körkép.sk képriport

Király Zsolt helyszíni riportja.

Kedd, délután 18.00 óra. A Körkép.sk és a .týždeň stábja megérkezik Röszkére. A gyűjtőpont a korábbi állapotokhoz képest (erről szóló riportunk jövő héten lesz olvasható) jóval durvább képet mutat. Százak várnak a sorukra, hogy elszállítsák és regisztrálják őket, további ezrek pedig úton vannak Szerbia felől. Hamarosan jön az újabb kitörés.

A rendőrök, tévéstábok, háborús riporterek, humanitárius segélyszervezetek, magánemberként segíteni igyekvők száma is megsokszorozódott a múlt héthez képest.

A helyszínen hegyekben áll a sok ruha, cipő, élelmiszer, ivóvíz, gyümölcs. Sátrak, hálózsákok, eldobott szemét mindenütt. A Caritas Hungarica épp most állította fel mobil műtőjét mellettünk, élő tévé kapcsolások egymás. Magyarok, szlovákok, osztrákok, németek, angolok próbálnak a migránsok segítségére lenni. Meleg ruhát, ételt, felszerelést, orvosi ellátást kínálva.

A migránsok pedig csak jönnek, jönnek. A hangulat is egyre feszültebb. Elcsigázott menekültek, erőn felül teljesítő, a legnagyobb tiszteletet érdemlő rendőrök. Kattognak a fényképezőgépek, forog a kamera.

Ott vagyunk a dolgok sűrűjében.

    

Magyarországra óriási nyomás nehezedik minden oldalról. Az egyik a soha nem látott mértékű migránsok száma, akik folyamatosan és egyre többen érkeznek. Tegnap legalább háromezren, ma ötezret várnak, Macedóniából pedig már úton az utánpótlás. 2-3 napon belül továbbu  7 ezer ember érkezhet Röszkére.

A másik viszont a gyakran rosszindulatú világsajtó, mely sokszor nem a valóságnak megfelelően tudósít a helyi állapotokról. A helyszíni tapasztalatok alapján elmondható, hogy a rendőrség maximálisan visszafogott és tisztelettudó a migránsokkal szemben. Fellépésük határozott, de nem lépi át a jó érzés határát. A gond az, hogy sokan nem akarnak együttműködni a hatóságokkal a regisztráció terén. Enélkül viszont nem mehetnek tovább. A múlt hét hétfői precedens alapján, amikor is Ausztria és Németország megnyitotta a határait, a most érkező migránsok is így szeretnének nyugatra jutni.

Ebből, valamint a lassú ügyintézésből adódik leginkább a feszültség, amihez ha a fáradság, elcsigázottság, türelmetlenség és tömegpszichózis társul, robbanásig forrósodik a hangulat.

19.30 körül egyszercsak a röszkei gyűjtőpont környékén csoportosuló migránsok mintegy 200 fős csoportja kitör a területről, és az 5-ös régi úton Szeged felé indul. Céljuk, hogy az ottani vasútállomásról mielőbb Budapestre, majd tovább nyugatra (főleg Németország, Svédország) jussanak.

A rendőrök mintegy 10 fős csoportja utánuk iramodik, de nem sok esélyük van.

Szeged előtt néhány kilométerrel azonban az ott pihenő, korábban 18 órát szolgálatban levő rendőrök mintegy 40 fős csoportja útjukat állta és bekeríti a migránsokat. Este 10 előtt többször is megpróbálják áttörni a kordont, de a rendőrség (kedden könnygáz bevetésével is) ellenáll, két hangadót pedig kiemeli a tömegből.

Amint azt az intézedő rendőrök egyike a Körképnek elmondta, hogy a gond az, hogy több náció van egy-egy csoportban, akiknek más és más céljaik vannak. Mást akar a sziriai, mást a pakisztáni, az afganisztáni, a bangladesi, és megint mást az idősebbek, gyermekes családok, és az egyedülálló fiatalok. Igy a kommunikáció is nehéz velük, nem egyszerű meggyőzni őket, mivel ők maguk sem egységesek.

Egyre hidegebb van, igy egyre többen döntenek úgy, hogy az értük küldött buszokkal a regisztrációs helyekre vitetik magukat. A rend a reggeli órákra áll helyre.

A legfőbb gond az, hogy sem a dublini, sem a schengeni rendszer nem képes ilyen mértékű embertömeggel megbirkózni. mert nem erre volt tervezve. Eszébe sem jutott senkinek akkor, hogy a mai állapotok bekövetkezhetnek.

Mint ismert, a dublini rendszer lényege, hogy regisztrálni kell a migránsokat abban az országban, ahová az EUn belül először belépnek. Görögország ennek nem tesz eleget, ezért vannak óriási gondok Magyarországon. Ugyanakkor akiket regisztrálnak is az adott országban, azok nagy része tovább akar menni nyugatra. Németországba, Svédországba, stb.

Schengen pedig feltételezi, hogy az EU külső határai kellően védettek ahhoz, hogy a schengeni övezeten belül már szabadon lehessen mozogni. A mai helyzet világosan mutatja, hogy ez nincs így. Magyarországot pedig, aki a schengeni határok védelméért küzd, maga a nyugat kritizálja övön aluli érvekkel.

Mit lehet tenni ilyen helyzetben?

Folytatjuk.

Király Zsolt

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat.