A nyugati egyetemeken cenzúrában nevelik a fiatalokat, ahol a kockázatvállalás büntetendő, panaszkodik a Financial Times.

 

A decemberi hónap kommentárjában ezúttal Fero Múčka, a Postoj.sk főszerkesztőjének tanulságos írását közöljük, mely december 3.-án jelent meg a konzervatív Postoj.sk-n.

 

A nyugati egyetemek egy olyan problémával szembesültek, amit eddig nem akartak elismerni. Aki erről beszélni mer, azt paranoiásnak bélyegzik. Ma már olyan méreteket öltött, hogy nem lehet nem észrevenni. Az egyetemeken egy olyan világ jött létre, ahol a legerősebb fegyver az érzelmi zsarolás, és tilos kinyilvánítani a normáktól eltérő véleményt.

 

 hirdetes_810x300  

Nem akarunk hallani róla

 

Annak a kultúrának az elutasítása, mely nem felel meg az elvárásoknak, már régóta virágzik. Az, hogy a nyugat egyetemi közege jelentősen balliberális, leginkább akkor mutatkozott meg, amikor konzervatív vélemények kerültek terítékre.

 

A legismertebb esetek közé tartozik, amikor 2008 elején a Vatikán lefújta XVI. Benedek pápa fellépését a neves olasz La Sapienza egyetemen, azt követően, hogy a professzorok és a diákok egy része élesen kritizálta a pápa tervezett beszédét.

 

Mi a hónap kommentárja?

A hónap kommentárja a Körkép sorozata. Rendszeresen, minden hónapban egy általunk legjobbnak, legérdekesebbnek tartott  kommentárt közlünk a szlovák sajtóból magyar fordításban.

A sorozat utolsó részei:

(2015) január, február, március, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november.

 

Ez volt a kicsúcsosodása annak a kritikának, ami a pápát érte a regensburgi egyetemen történt felszólalása után, ahol korábban professzorként is előadott. 2006-os előadásában érintette az iszlám kérdéskörét, azt mondta, hogy az iszlám nem csupán a vallás gonosz célra való felhasználása, hanem a probléma már az iszlám vallás gyökereiben jelentkezik.

 

„Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni. Mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni… Az erőszak ellentétes Isten lényegével.“- mondta az egykori pápa. A regensburgi előadását súlyosan kritizálták, ami mai napig téma. Hasonlóan vélekedett XVI. Benedek más kérdésekben is, ahol a kereszténység és a ma érvényes, nyugati világra jellemző világi gondolkodás áll egymással szemben.

 

A sértettség  és az ellenvéleményektől való tartózkodás a nyugati egyetemek legfőbb eszköze, amivel ellenzik, hogy a a másik oldalt képviselője elmondhassa saját véleményét.

 

Tavaly egy példaértékű eset történt az angliai Oxfordban, ahol az abortuszról beszéltek. Amikor az ellentábor azzal érvelt, hogy gyűlöletbeszéd folyik és mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék az előadást, a beszélgetést megszakították.

 

Az előadás megszakítása mellett érvelő egyik aktivista akkor azt nyilatkozta: „Az én méhem nem azért van, hogy arról két pasi társalogjon.”

 

Washington egy szörnyeteg volt

 

A megszakított viták, vagy előadások, melyek nem felelnek meg a jelenlegi nyugati tudományos fősodrásnak, csak a jéghegy csúcsa. A fontosabb változások a tudományos világ felszíne alatt zajlanak – ebben a légkörben már a sértettség érzése, vagy egy hangosabb szó is elég ahhoz, hogy a vitapartner ideges legyen, és a társalgás már az előtt véget érjen, hogy egyáltalán elkezdődhetne. Az aktivistákkal és az intolerancia vádjával senki nem akar találkozni, ezért azokat a témákat, amelyek vitát kelthetnének, többnyire cenzúrázzák.

 

A sértettség érzése, vagy egy hangosabb szó is elég ahhoz, hogy a vitapartner ideges legyen, és a társalgás már az előtt véget érjen, hogy egyáltalán elkezdődhetne

 

Edward Luce, a Financial Times amerikai újságírója, A liberális intolerancia felemelkedése az USA-ban címmel írt erről a témáról. „ Az amerikai liberalizmus sikeresnek mondható, hiszen nemrég elfogadták a melegházasságot, legalizálták a marihuánát, vagy fekete elnököt választottak…Ugyanakkor a politikai korrektség feléledése az amerikai egyetemeken teljesen mást mutat. A véleménynyilvánítás szabadságát a baloldal igyekszik megszüntetni a sokszínűség és a konformitás jegyében.“ – írta.

 

Utal a Princton Egyetem hallgatóinak legújabb tevékenységére, akik kérik, hogy távolítsák el az egykor amerikai elnök Woodrow Wilson nevét mindenhonnan, ahonnan csak lehet. Mivel Wilson volt az egyetem feje, ezért több dolgot is róla neveztek el. A demokrata Wilson elnök a hadseregben és az államigazgatásban is külön osztályt vezetett be a feketék és a fehérek számára. Ezt a lépését azzal indokolta, hogy a hadseregben és az államigazgatásban is faji feszültségek és megfélemlítések alakultak ki, ahol a fehérek nem engedték a feketéket érvényesülni. Ma nehéz ezzel egyetérteni.

 

E reformok rasszista kontextusa ma tüske az egyetemi hallgatók szemében, ahol Wilson maga is tanított, rektor volt, és hétszer is megválasztották az egyetem legnépszerűbb tanárának.

 

Edward Luce felteszi a kérdést, hogy milyen messzire kell még elmennünk, ha a történelmi személyeket a mai elvárások alapján ítéljük meg? Az első amerikai elnök, Washington, vagy a további elnökök, mint Thomas Jefferson és James Madison például rabszolgákat is tartottak. Számtalan egykori elnököt elítélhetnénk az alapján, hogy a mai elvárásokhoz viszonyítva mennyire eltérően álltak hozzá az emberi jogok egész skálájához.

 

A kalapács számára mindenki szög

 

Az új kor új hozzáállást igényelt. Annak érdekében, hogy senkit se lehessen gyűlöletbeszéddel vádolni, az amerikai egyetemeken új munkakörök születtek. Az egyes karok tele vannak olyan tanácsadókkal, akik a multikulturalizmust hirdetik, tisztviselőkkel, akik odafigyelnek a faji sokszínűségre, és oktatókkal, akik a faji etikett betartására figyelnek. Az egyetemek vezetése ezzel védekezik az olyan támadások ellen, miszerint eltűrik a gyűlöletbeszédet.

 

Mégis ellenkezőleg működik. Ahhoz, hogy az emberek az újonnan alakult munkaköreikben bebizonyítsák fontosságukat, ahelyett, hogy csökkentenék a faji alapon felmerülő problémákat, felfújják őket. Ha az Ön fizetése attól függne, hogy ne értsen ahhoz, amit csinál, akkor nehéz lenne rávenni arra, hogy megtanulja, értékelte az újságíró.

 

Az eredeti ötlet, hogy majd ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően csökkenni fog a vallási, vagy a faji megkülönböztetés, kisiklott a kezek közül. A tiltások, már nem csak a vallási kérdéseket érintik, hanem az egyszerű politikai kérdéseket is.

 

Edward Luke bemutat néhány példát. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap vezetője meghívása ellenére sem adhatott elő a Smith Collegeban, mert a hallgatók egyetértettek abban, hogy ő a felelős a világban jelen levő szegénységért. Az egykori külügyminiszter, Condoleezza Rice sem adhatott elő a Michigani Egyetemen, mert a diákok háborús bűnösnek titulálták.

 

Mit hoz a jövő számunkra, ha az egyetemeken ilyen légkör uralkodik? Az iskolák arra tanítják a fiatalokat, hogy az öncenzúra milyen értékes, a kockázatvállalást büntetik, és a vakság a kulcs a karrierhez a közéletben, zárja a Financial Times újságírója.

 

Végül, könnyítésképp itt egy videó, amely kifigurázza az amerikai iskolákban uralkodó helyzetet. Mi a helyes megoldása a 3×3 egyenletnek? A gender egggyenlőség, ez a helyes válasz mindenre.

 

 

(Igen, az egyenlőséget máshogy írják, de az már akkor nem lenne az én egyéniségem megnyilvánulása.)

 

Fero Múčka, Postoj.sk

 

Mucka

 

Fordította: Ozgyik Erika

 

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!