Nagypénteki szertartás – ezúttal Gömörből

Nyitókép: Szentháromság Plébánia Templom Gömörpétergalán

A Húsvéti ünnepek jelentős ünnepnek számítanak nemcsak a hivő keresztények számára, hanem a nem hívő emberek számára is. Nekik ezek a napok a pihenést, a kikapcsolódást jelentik. Bizonyos mértékben talán néphagyományt is, amit falun, a rokonság körében gyakorolnak. Elmondhatjuk viszont, hogy világunk népének kevésbé jut eszükbe a húsvéti ünnepek valódi jelentése, amikor is megemlékezünk Jézus szenvedés- és üdvtörténetéről.

Ma már csak kevesen tudatosítják, hogy ebből a két történetből fakadva emelkedett ki a kereszténység és járta be kétezeréves útját a világban. Történetében átélt jót és rosszat is, de van, létezik, és bizonysággal létezni is fog. Létezni fog, mivel birtokában van az emberek lelkének megvigasztalása, megáldása és a halál utáni feltámadásba vetett hite. Küldetése ezt a hitet átadni az emberiségnek. A keresztény egyház bizakodik, láthatjuk viszont, hogy ez mai világunkban nincsenek egyszerű helyzetben.

Egy biztos. A keresztény húsvét mélysége, sokszínűsége túlmutat a csak pihenésen és szórakozáson, egyes elemei bizonnyal megérintik a nem hívőket is. Akaratlanul is hallják, látják a történéseket, néha utána is érdeklődnek.

Az ünnepek egyik jelentős eleme Nagypéntek napja. Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk, ezért ez a nap az ünnepek csendes napja. A katolikus keresztény egyház nem is szentmisét tart ilyenkor, hanem szertartást. A szertartáshoz az oltárokat megszabadították a díszeiktől, le lettek csupaszítva. A mellékoltár ki lett bővítve a szentsírral, ahová a végén jelképesen elhelyezik Jézust.

Az egyszerűség kedvéért a szertartásról rövid leírást és repro-képeket készítettünk a Gömörpéterfalai Szentháromság Plébánia Templomban. A szertartást három pap végezte, Juhász Attila, Sipos György és Oravecz Zoltán főtisztelendők, a helyi asszonyok segítsége mellett. Kántor: Foglár Gábor.

Ismerkedjünk most meg a szertartással.

A szertartásrend három fő részből állt. Az első rész a liturgia, amelyben elhangzik a Szent olvasmány: – Izaiás próféta könyvéből a mindnyájunkért szenvedő Messiás alakjáról. Elhangzanak ideillő részletek a Zsoltárokból és a Szent lecke, amely a Zsidókhoz irt levélből való. Ezután Jézus szenvedéstörténetét, a Passiót olvasták fel az asszonyok, majd a szentbeszéd következett.

Juhász Attila főtisztelendő a mai nap nagy értékéről szólt, Zakariás prófétát idézi:

„Föltekintünk arra, akit átszegeztek”.

Arról beszélt, hogy hogyan is tekintünk a keresztre feszített Jézusra, a szenvedő, szögekkel, lándzsával átszúrt Jézusra? Úgy nézünk-e rá, mint egy gyenge, elárult emberre, aki láthatóan nem képes saját magán sem segíteni, hogy tudna tehát másokon?

„Milyen Messiás ez?” – kérdezik sokan.

Vagy a hit erejével nézünk rá feltekintve.

„Ez az ember értünk szenvedett.”

A továbbiakban a Liturgia részeként az Egyetemes könyörgés következett. Hosszú imáknak és könyörgéseknek vagyunk tanúi, amelyek szólnak a pápáért, papokért, hívőkért, zsidókért, hitetlenekért, elöljáróinkért, szeretteinkért és a hitünkért. Ebben az évben a Szentszék a könyörgések sorát kibővítette a vírusban szenvedőkre is. Az Egyetemes könyörgés szerint minden felsoroltnak része legyen a Krisztus általi üdvözülésben.

A szertartás második része a Kereszthódolat. Ezt az aktust a szentszék rendelete szerint most csak a papok végzik a hívek nélkül, a csók is elmarad. A keresztet a keresztre feszített Jézussal magasra emelik és hódolnak előtte.

A harmadik rész a Szentáldozás. A szent ostyával történik amelyet a tegnapi misén szenteltek meg és tettek félre a mai napra. Az oltáriszentséget átvitték a mellékoltárra, az áldozás és a kerepeléssel történő körmenet után ide is teszik vissza. Ez az aktus egyben a szertartás végét is jelentette.

A szertartást így, képekkel végigkövetni egyszerű, nem terhelő feladat, amely belefér a pihenésre szolgáló ünnepnapokba. Mindenesetre az igényesebbek számára ide tesszük a plébánia által a szertartásról készült másfél órás videófelvételt is.

Jó szórakozást kívánunk!