Sárgaságjárvány törhet ki Kelet-Szlovákiában – Vírusgócok a romatelepek

Nyitókép: Archív

Sárgaság ütötte fel a fejét az ország keleti végein. A fertőzés gócai minden esetben a romatelepek. Kelet-Szlovákiában, a Tőketerebesi járásban a tavalyi év augusztusától év végéig mindössze tizenöt esetet vettek nyilvántartásba, ám 2024 január elejétől augusztusig már hatszázhuszonötöt. Az ijesztő növekedésre Tatiana Červeňová tiszti főorvos is reagált. Fegyelmezettségre és türelemre intette az érintetteket, különös tekintettel a meghozott járványügyi intézkedések időigényességére.

Gócpontok, intézkedések

Az orvosok és a járványügyi szakemberek igyekeznek a betegséget a fertőzési gócokon belül tartani. Védve ezáltal azokat, akik ugyan nem kerültek kapcsolatba fertőzött személlyel, ennek ellenére megbetegedhetnek. Például, a látogatott élelmiszerbolt ajtókilincsétől, az összefogdosott pékárutól, vagy a papír készpénztől.

A meghozott járványellenes intézkedések nem kellemesek, egyebek mellett tartalmazzák a kötelező orvosi vizsgálatot és oltást, az érintett helyszínek fertőtlenítését, a nyilvános, avagy intézményen belüli WC-k és egyéb kritikus felületek csírátlanítását. Ha mindez nem elég, az illetékes hatóság betilthatja a tömegrendezvények szervezését is. Az intézkedésnek az elmúlt időszakban eddig már néhány falunap áldozatul esett.

Miért éppen Kelet-Szlovákiában tört ki a betegség?

Mert itt él a legtöbb roma. Ráadásul izolált telepeken, amelyeknek megvannak a maguk farkastörvényei.

Nagyszelmenc közepes nagyságú település a Nagymihályi járásban. Valaha központi falu volt, amely nemcsak saját iskolával és óvodával büszkélkedhetett, hanem orvosi, sőt fogorvosi rendelővel is. Az iskola és az óvoda még megvan, ám Nagyszelmenc sokáig egyetlen szomorú nevezetessége a falu közepén húzódó orosz-csehszlovák, majd ukrán-szlovák határ lett.

A falu polgármestere Tóth Lajos. Nagyszelmencet az egészségügyi hatóság hivatalosan is a sárgaságjárvány egyik gócpontjává nyilvánította.

Augusztusban hivatalosan tizenkettő volt a fertőzöttek száma, ami első látásra nem tűnik valami soknak, ám a betegek durván harmada nem a telepen él, hanem bent a faluban, rendezett családi viszonyok között. Ami azt mutatja, hogy a hatóságoknak minden igyekezet ellenére nem sikerült a fertőzést a gócpontokra korlátozni.

Az eddigi intézkedések nem hoztak eredményt

A Körkép.sk megkeresésére a polgármester elmondta, hogy nehéz a hivatalos előírásoknak eleget tenni, mivel az érintettek egyáltalán nem hajlandóak közreműködni. A községben mindig is éltek romák, különösebb problémák nélkül. Gond inkább az ide-oda rendszertelenül vándorló jövevényekkel akad, akiknek már a számát is nehéz meghatározni.

Megtudtuk, hogy úgymond jogaikra hivatkozva személyi adataikat sem óhajtják megadni, oltást, kezelést, kézmosást elutasítanak. Van, hogy a gyerekek után járó pénzügyi segélyt az adott szülő az utolsó fillérig játékautomatákba dobálja, a gyereket pedig elküldi kukázni. Nem ritka az sem, hogy a roma gyerekek az ukrán menekültektől koldulnak, akik hozzájuk képest gazdag embereknek mondhatók.

A hivatalosan elrendelt intézkedések – mint például a napi háromszori fertőtlenítés a községi hivatalokban – egyelőre csak az ott dolgozóknak okoz némi bosszúságot, csakhogy a fertőzöttek nem ott laknak. Ahol meg laknak, oda nem olyan könnyű bejutni.

Nem nevezhető hatékony megoldásnak az sem, ha a hatóság által küldött, kézmosásra felszólító plakátot jól látható helyen kifüggesztik. A sárgaság mára a kelet-szlovákiai mindennapok részévé vált és terjed.

A témával még foglalkozunk.

A sárgaságról

 

Sárgaság, májgyulladás, „A” típusú hepatitisz. A nem megfelelő higiéniai körülmények között élő emberek jellegzetes betegsége. A fertőzés csaknem minden esetben a WC-használat utáni alapos kézmosás elmulasztásával, közvetlen testkontaktussal (a szexuális érintkezést is beleértve), közös tárgyak használatával alakul ki. A gyógyulás hetekig, de akár hónapokig is tarthat, noha egyetlen védőoltással 20-25 évnyi védettséget szerezhetünk. A sárgaság lappangási ideje nagyon hosszú, akár harminc-ötven nap is lehet, a tünetek nélküli fertőzöttek ennyi idő alatt nagyon sok emberrel kerülhetnek kapcsolatba. A gyerekek ráadásul sokszor tünetek nélkül vészelik át az egész betegséget, így hosszú időn keresztül szinte észrevehetetlenül terjeszthetik a fertőzést.

Tóth Ferenc