Amióta a 2006-os választások után megszületett az új kormánykoalíció, megy a szajkózás, hogy maradni fog, illetve maradt a status quo. Oktatásügy, Pátria, egyházmegyék, nyelvhasználat – jelszavasan csak egy pár terület, ahol azért vitatkozhatnánk azon, hogy megmaradtunk-e a 2006-os szinten, de most nem ez a tervem. Rá szeretnék mutatni, hogy kormányunknak ezeken kívül sokkal nagyobb kárt is sikerült okoznia.

A törvények változnak, némelyik pozitívan, némelyik negatívan (az utóbbi két évben ezért az utóbbiból van több) érintik a magyar kisebbséget. Ezek ellen napról napra felvesszük a harcot, egyeztetünk, tiltakozunk, nemzetközi fórumok vagy Magyarország segítségét kérjük, több-kevesebb sikerrel. Közben meg az egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Nevet, mert zsolnai nemzetőrzőnk, ha száját kinyitja, legtöbbször örülhetünk, hogy magából csinál hülyét és még csak kompromittálni sem kell, elég ha szó szerint idézzük, már ha egyáltalán sajtóképes a mondandója. Másik szemünk pedig sír, mert egy ilyen „ember” a nagy szlovák politikai szemétdomb harmadik legkedveltebb figurája. De azért eddig nem sejtettük, hogy nem csak az ő 10%-a issza a szavait…

A pozsonyi Nyitott Társadalomért Alapítvány közvéleménykutatásának eredményei egyszerűen hajmeresztőek. A jövő nemzedéke úgy nyilvánult meg, hogy azóta nem tudok a levont következtetések súlyossága fölött napirendre térni. És ez egyszerre a mostani kormánykoalíció és a szlovák oktatási rendszer szégyene. Mert azt azért bátran feltétetelezhetjük, hogy a 15 éves szlovák fiatalok túlnyomő többségének nem sok magyar ismerőse van, nem sokunkkal beszélgetett el eddig, miért vagyunk mi itt, miért beszélünk magyarul, stb. Naiv pedig nem vagyok, hogy azt higyjem hogy ezt az iskolában megtanították nekik. A közvéleménykutatásban felsorolt csoportok (magyarok, romák, menekültek, vietnamieak, románok, stb.) közül mégis minket, a magyarokat utálnak legjobban. Miért? Mert ezt hallják és látják a médiában…Slota bácsi hálás téma, bárhol megjelenik, biztos helye van a híradókban. Ezért lehet az is, hogy a „magyar” szóról a szlovák fiataloknak a „pónilovakon jöttek” asszociáció jut eszükbe és kétharmaduk azt gondolja, hogy magyarul csak otthon kellene beszélnünk, nyilvánosan viszont szlovákul. Szép kilátások.

Eddigi hozzáállásom Slota nézőközönségéhez és hallgatóságához annyiban merült ki, hogy hülyék mindig is voltak, mindig is lesznek, a választópolgárok 10%-a hallgatja és nézi őt, ezeket kerüljük el, mert meggyőzhetetlenek, a maradék 90% legalább annyit hajlandó elismerni és ismerni, hogy itt élünk és jogunk van itt élni, kultúránkat, nyelvünket ápolni és gyakorolni. Mától azonban megváltozott minden, exponenciálisan nő a „fasisztán” gondolkodók száma, pontosabban a magyarellenesen gondolkodók száma és ez semmi jót nem jelent számunkra, mert így folytatva 10 év múlva ki sem mehetünk az utcára. Nagyjából tudjuk mindannyian mit kellene tenni a sötét jövő elkerülésére, de mi, felvidéki magyarok egyedül nem tudjuk megoldani a helyzetet. Mit tudunk egyáltalán tenni, hogy egy toleráns társadalomban öregedhessünk meg? Ötlet?

 hirdetes_810x300  
Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!