Szinte észre sem vettük, olyan gyorsan elszállt ez a fél év. Izgalmakban nem volt hiány nemcsak idehaza, hanem a nagyvilágban sem. Pl. a csehek kiélvezhették soros EU-s elnökségüket, és lehetőségük volt megmutatni a világnak (vagy csak a franciáknak), hogy a kis országok is éppúgy meg tudják állni a helyüket, mint a nagyok. Az eredményességen és sikerességen vitatkozni lehetne, mert az idő rövidsége miatt nem sok mindent lehet értékelni. Fél év tényleg csak arra jó, hogy egy cseppet szétszaladja magát az ember és megismerkedjen a körülményekkel.

Mindenesetre egyet még az elején le lehet szögezni: jó magasra tették a lécet a cseheknek. A gazdasági válság, az orosz-ukrán gázvita, a gázai incidensek, a gall kakas kukorékolásai és az elvesztett cseh-szlovák vb-selejtező mérkőzés, mind befolyásolták a történéseket. A mostani soros svéd EU-elnökség tényleg csak gyaloggaloppnak tűnik a csehekéhez képest. Talán csak David Černý Entrópája vitt egy kis színt ebbe a félévbe, és Václav Klaus mókamester aranyköpései. Régen volt már, amikor egy művészi alkotásról annyit cikkeztek és vitatkoztak, mint az Entrópáról. Talán csak Boccaccio Dekameronja mozgatta meg ennyire még anno a közvéleményt. Az Entrópával kapcsolatban még olyanok is felszólaltak, akiknek lexikonból kellett kiolvasni a „művészet” fogalmát, és prospektusból láttak csak múzeumot, vagy sötétített ablakú BMW-n keresztül. Az Entrópával keltett vitába több ország képviselői szálltak be, mint pl. az orosz-ukrán gázvitába.

A féléves cseh elnökséget a futballberkekben használatos „gyenge kezdés után erős visszaesés” jellemezte, ami a cseh kormány megbukásában csúcsosodott ki. Ennek ellenére a cserepadról beállt Fisher, és hirtelen összeállított kormánya mégiscsak megmentette a csehek becsületét. Visszaszerzett valamit abból a bizalomból, amelyet még a többi ország képviselői viseltettek velük szemben elnökségre lépésük előtt. Gondolok itt pl. a sok és hosszadalmas vitát kiváltott Lisszaboni-szerződés elfogadására, vagy Václav Klaus utolsó hónapokban történő visszafogottabb viselkedésére.

A teljességhez még hozzátartozik, hogy a gázai incidensben (főleg a francia elnök révén) elég sok pontot vesztettek, és egy cseppet kínos helyzetbe hozták nemcsak magukat, hanem az egész EU-t. Az orosz-ukrán gázvitában viszont német segítséggel és az EU égisze alatt „megmentették” a szituációt, és visszaszereztek pár pontot a könnyedén leadottakból. Bár ez megint nézőpont kérdése, hogy a gázvitát mennyire tekinthetjük sikeresnek, hisz az oroszok mindig csak addig és akkor játszanak az EU-val, amikor csak jól esik nekik. És persze nem utolsó sorban az EU-elnökség is így első ránézésre elég formális dolognak tűnik.

Most a svédek vették át a stafétabotot. Programjukban az energiabiztonságra és a klímaváltozásra helyezik a hangsúlyt. Meg persze az emberjogi kérdésekre. Rémlik, hogy a klímaváltozás kérdése a csehek programjában is benne volt. Fogalmam sincs. Talán utána kellene nézni. No, mindegy. Amíg tökéletes az éghajlat a komlótermesztésre, addig nem lesz probléma.

(A magyarok 2011 első félévében kezdenek majd egy újabb gázvitával.)

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!