Miroslav Beblavý és Katarína Macháčková független parlamenti képviselők a napokban a megyei önkormányzatok megszüntetését javasolták, mégpedig azonnali hatállyal.

 

Németh Gabriella, Berényi József és Zachariaš István Pozsony, Nagyszombat és Kassa megyei alelnökei. Az öt magyarok lakta megyéből az MKP háromban kormányoz. A megyei önkormányzatok kezében jelentős hatáskörrendszer összpontosul, mely napi szinten befolyásolja életünket. Idén novemberben ráadásul új megyei vezetést is választunk.

 

A Körkép.sk az érintetteket, a Magyar Közösség Pártja pozsonyi, nagyszombati és kassai megyei alelnökeit kérdezte Beblavýék javaslatáról.

 

 hirdetes_810x300  

Beblavý szerint felesleges a megyei önkormányzati rendszer, ezért jogszabály-módosítással megszüntetné azokat. Az ellenzéki pártok, az SaS, OLaNO és a Smer rodina támogatják az elképzelést. A legutóbbi megyei választások után ráadásul maga a Smer is a rendszer megszüntetését ígérte. Mi az Önök véleménye a javaslatról?

 

Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke (MKP): A megyék létét elsősorban azok a pártok képviselői vagy független politikusok kérdőjelezik meg, akiknek gyenge a helyi és regionális politikai háttere. Mivel úgy érzik, nem rúgnak labdába a megyei választások során, a választások előtt mindig felelevenítik azok megszüntetésének ötletét.

 

Ha jól emlékszem a SMER esetében nem a megyék megszüntetését, hanem azok összevonását javasolták pár éve. Mi nem a megyék megszüntetését szorgalmazzuk, hanem továbbra is úgy gondoljuk az MKP-ban, hogy a Duna – menti megyének van létjogosultsága ebben az országban.

 

Németh Gabriella, Pozsony megye alelnöke (MKP): Szlovákia EU tagországként nem mehet szembe a szubszidiaritás elvével, mely az EU által is preferált, a polgárokhoz való minél nagyobb mértékű közeledést szorgalmazza. Ezért is elfogadhatatlan számomra minden olyan javaslat, amely az államhatalom centralizációját hozhatja magával.

 

A megyerendszert egyértelműen meg kell reformálni, mert egyrészt a mai területi felosztás nem követi a természetes régiók határait, erőszakkal hozták létre már a kezdetekkor, ami elsősorban nekünk, magyaroknak előnytelen. Másrészt reformra szorul a megyék finanszírozásának rendszere is. Ezért a változtatás szükségességével egyetértek, a megyék teljes megszüntetésével viszont nem. Ráadásul- véleményem szerint – egy ilyen fontos javaslatot nem lehet előzetes társadalmi vita és egyeztetés nélkül, pár hónappal a választások előtt benyújtani, ez felelőtlenség és nagyon átlátszó, populista megnyilvánulás volt.

 

Németh Gabriella. Kép: mkp.sk

 

Zachariaš István, Kassa megye alelnöke (MKP): A javaslatot légből kapott, populista elképzelésnek tartom. Többek között azért is, mert nem javasol más, megfelelő megoldást. Meglepő, hogy egy olyan politikus, aki a decentralizáció hívének mondja magát, most centralizálni akarná a hatáskörök nagy részét. Visszahozná a „rólunk, nélkülünk”, a „városban a vidékről” döntéshozatalt, ami visszalépést jelentene.

 

Nyilván más és más a helyzet az egyes megyékben. Amíg Pozsony-megyében 89 község van, addig Eperjes-megyében 665, Besztercebánya-megyében 516 és Kassa –megyében 461. A községek szívesen fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal a megyei hivatalokhoz, mert ott inkább találnak „önkormányzati hozzáállást”, mint a központi hivatalokban. Mi a megyéken sokkal inkább tudunk „együtt élni” az egyes vidékek problémáival, mint a központi hivatalok, vagy akár a nagyvárosok polgármesteri hivatalai. És beszélhetünk ebben a tekintetben a középiskolák problémáitól, az utakról, az egészségügyről, a szociális ellátásról, a régiófejlesztésről, vagy akár a regionális kultúráról is.

 

Az itt élő magyarság szempontjából még egyértelműbb a helyzet. A megyei választások által a megyei önkormányzatokba az öt érintett megyében 45 MKP-s képviselőnk jutott be az önkormányzatokba, ennyi képviselő tud kiállni az érdekeink mellett. Van három megyei alelnökünk, akik jelen lehetnek a döntéshozataloknál és van nagyon sok szakemberünk, aki a megyei önkormányzati bizottságokban tudnak véleményt mondani és felügyelni a magyarlakta vidék érdekeit. Ez nagy erő, ezt az erőt meg kell tartani a következő megyei választásoknál is. Ott kell lennünk! Tudjuk, naponta tapasztaljuk, hogy a központi szerveknél ezt az érdekvédelmet sokszor nem tudjuk elérni.

 

A Kassai Megyei Önkormányzat épülete. Kép: pravda.sk

 

Kassa Megye Hivatalában jelenleg a 200 alkalmazottból 32 beszél, vagy ért magyarul, ami egyrészt a megye vezetésének a pozitív hozzáállását mutatja, és azt is, hogy az idelátogató magyar anyanyelvű polgár nagyon sok esetben tud a hivatalban anyanyelvén kommunikálni.

 

A megyék működését lényegében minden párt kritizálja, beleértve az SNS-t is. Kifogásként fogalmazódik meg a túlfoglalkoztatottság. Konkrétan az hangzott el, hogy az elmúlt 12 évben 57 százalékkal nőtt a megyei hivatalokban foglalkoztatottak száma, miközben a megyék ez alatt az idő alatt egyetlen új komoly hatáskört sem kaptak. Mennyiben ért egyet ezzel a megállapítással és mi a helyzet a megyei hivatal túlburjánzásáról az önök megyéjében?

 

Németh Gabriella: A megyei hivatalok megalakulását követően az alkalmazottak száma csak hozzávetőlegesen került meghatározásra, nem volt megfelelő számú ingatlan sem, szó szerint nem volt hely, ahova a megyei hivatalnokokat leültessék. Fokozatosan alakultak ki és alakultak át az egyes osztályok, tehát nem vehetjük mérvadónak, kiindulópontnak az első évek adatait.

 

2010-től töltöm be Pozsony-megye alelnöki tisztségét. Az elmúlt 7 évben a megyei hivatalnokok száma átlagosan 6,25 alkalmazottal növekedett. Igaz, hogy a kompetenciák nem bővültek, de az ügyintézés minden téren hatékonyabb, gyorsabb és ügyfél közelibb lett. Vélhetőleg a közintézmények elektronizációjának befejezésével és elindításával az alkalmazottak száma csökkenni fog.

 

A Pozsony Megyei Önkormányzat épülete. Kép: bsk

 

Zachariaš István: Harmadik választási ciklusomat töltöm a kassai megyei önkormányzatban. 2006 és 2016 között Kassa Megye Hivatalában nem volt kevesebb, mint 185 alkalmazott (2011-ben) és soha nem volt több, mint 207 alkalmazott (2009-ben). 2016-ban a hivatalban 200 alkalmazott volt pont úgy, mint tíz évvel ezelőtt, 2006-ban. Ezek a számok nyilván messze nem tanúskodnak a képviselő úr által jelzett túlfoglalkoztatottságról, ill. az alkalmazottak számának ilyen mértékű növekedéséről.

 

Ami a hatáskörök kérdését illeti, szeretném megemlíteni az európai projektek ellenőrzésének és kezelésének a hatáskörét (az ún. SO/RO főosztályok), amelyek 2007 után kerültek a megyei önkormányzatokhoz, mint új hatáskör. Kassa-megye hivatalában ezen a főosztályon 12 ember dolgozik – ez nem kis feladat. Azt mondják, az ördög a részletekben van elrejtve. Sok esetben a bombasztikus állítások hátterében inkább az igazság gyenge ismerete leplezhető le.

 

Berényi József: Az elmúlt 12 évre nincs ebben a pillanatban adatom. Azt tudom, hogy 2013-ban miután megválasztottak megyei alelnöknek a hivatalnak 220 alkalmazottja volt. Most 2017 januárjában 211 van.

 

Berényi József. Kép: mkp.sk

 

Beblavý szerint a közellenőrzés is sántít a megyéknél. Konkrét kifogásként fogalmazta meg, hogy a közvélemény sem nagyon lát bele a megyei vezetés tagjainak vagyonbevallásaiba. Elmondta, hogy a sajtó ellenőrzése is jóval gyengébb a megyei vezetéssel szemben, mint mondjuk a parlamenti képviselők vagy a kormány tagjai esetén. Jogos ez a kifogás? 

 

Zachariaš István: Nem tudok ezzel egyetérteni. Kassa-megyében (és gondolom ez minden megyében így van) a képviselők és a megye vezetése tagjainak vagyonbevallásai évek óta nyilvánosan hozzáférhetőek a megye honlapján. A megye és annak intézményei tevékenységét ugyanazok az ellenőrző szervek hivatottak vizsgálni (és vizsgálják is bőven), mint a helyi önkormányzatokat. A megyei főellenőr egy nagyon komoly poszt. Ő és az főosztályán dolgozó szakemberek mindig nagyon alapos munkát végeztek és minden egyes önkormányzati ülésen jelentés terjesztenek be az elvégzett munkáról, az elvégzett ellenőrzések eredményéről.

 

Ami a média szerepét illeti, a megyei önkormányzat és a hivatal működését nyilván inkább a regionális sajtó figyeli árgus szemekkel. Ezeket a lapokat nyilván Pozsonyban kevesebben olvassák, mint Kassán, ill. a megyei székhelyeken. Talán ezért tűnhet úgy, hogy az országos lapokban több figyelmet szentelnek a parlamenti képviselők, ill. a kormány tagjai munkájának. Azt viszont nem érzem, hogy a kassai regionális média nem tudna kritikus szemmel tekinteni a megye működésére, és ha kivetnivalót talál esetleg egy-egy dologban, azt bizony keményen meg is szokta írni.

 

Berényi József: Ismereteim szerint ugyanazt a vagyonbevallást kell benyújtanunk nekünk, megyei politikusoknak, mint az országos parlamenti képviselőknek. A sajtónak pedig magának kell eldöntenie, milyen mértékben kíván foglalkozni a megyékkel.

 

Németh Gabriella: Pozsony-megyében nagyon világos, átlátható, aprólékos adó és vagyonbevallást adunk le. Amennyiben a megyei adóbevallások tisztázatlanok, áttekinthetetlenek, akkor ugyanez vonatkozik a helyi önkormányzatokra is, hiszen jómagam – és úgy tudom képviselőtársaim is, akik egyúttal helyi képviselők – ugyanazt a részletes, áttekinthető adóbevallást és vagyonbevallást adják le a megyén, mint amelyiket a helyi önkormányzatnál. Pozsony-megye esetében a sajtót érintő állítás sem fedi a valóságot, mi nagyon is szem előtt vagyunk.

 

Érdemes érdemi vitát nyitni a megyék működésének hatékonyságáról, illetve azok esetleges megszüntetéséről?

 

Berényi: Igen, érdemes vitázni a megyék működésének hatékonyságáról és a hatáskörökről is. Tény, hogy ma a kerületi önkormányzatoknak elsősorban intézményfenntartó hatásköre van az oktatásügy, kultúra a szociális ügyek és az egészségügy területén. Emellett a leginkább látható hatáskör a II. és III. osztályú utak karbantartása.

 

2001-ben az állam a megyék megalakulásával olyan hatásköröktől szabadult meg, melyek sok pénzt emésztettek fel és racionálisabb, közvetlenebb irányítást igényeltek.

 

A Nagyszombati Megyei Önkormányzat épülete. Kép: trnava-live.sk

 

Ezeket a feladatokat Nagyszombat megye ellátja, a hozzánk tartozó intézmények működési feltételei jók. Talán ezért is foglalkozik a sajtó velük kevesebbet. Sajnos tény, hogy például egy iskola tetőterének felújítása ma kisebb hír, mint annak esetleges leszakadása.

 

Németh Gabriella: Meggyőződésem, hogy a megyék igenis el tudják látni feladataikat, hatásköreiknek eleget tudnak tenni. Igaz ez nem mindig egyszerű a finanszírozási rendszer hiányosságai miatt. Elismerem, hogy a megyerendszer reformokra szorul, leginkább a területi felosztás és a finanszírozás terén. Erről mindenképpen érdemes vitát nyitni, a megyék megszüntetéséről azonban nem.

 

Az egyes megyei hatáskörök helyi önkormányzatokra történő átruházása sem lenne megoldás.

 

Zachariaš István: A megyék hatásköreiről, küldetéséről sokat kell beszélni. Tény, hogy a polgárok még nem ismerik eléggé, miben tud segíteni a megye, milyen hatáskörei vannak. Fontos, hogy ezeket az emberek tudják! Mindenki jár a megye útjain, érdeke, hogy azok jó minőségűek legyenek.

 

Zachariaš István. Kép: vucke.sk

 

Az utóbbi években európai uniós forrásokból is sokat sikerült felújítanunk. Nagyon sokan érintettek a középiskolák témakörében, szinte mindenkit érint az egészségügy (megyei kórházak, nagy egészségügyi központok) kérdésköre, nagyon sok embert érdeklődik a szociális intézmények lehetőségei iránt. Nagyon sokan panaszkodnak régiójuk helyzete miatt, de kevesebben ismerik a régió-, ipar- és innováció-fejlesztési terveket, amelyeket a megyei önkormányzat hagy jóvá. Sok önkormányzatot, vállalkozót érintenek az európai uniós projektek lehetőségei, de nem tudják, hogy a megyei hivatalban tudnak segítséget, eligazítást kapni.

 

Azt sem tudják általában az emberek, hogy az autóbusz-közlekedés menetrendjeit a megyék hagyják jóvá, sőt, azt nagymértékben a megyék is finanszírozzák. Az integrált közlekedés bevezetését (Szepsi, Nagymihály) is a megye kezdeményezte és felügyelte.

 

Kassa megye önkormányzatának magyar képviselői kezdeményezték és így Kassa Megye intézménye a Bodrogközi Kulturális Központ és a Szepsi székhelyű Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ is, de a megyéhez tartozik a Kelet-Szlovákiai Múzeum, a Rodostói-ház, a Thália Színház, a tőketerebesi, a nagymihályi, az iglói, a rozsnyói múzeumok és általában minden olyan kulturális intézmény és rendezvény, amelyik regionális hatással bír. A megye épületében található az egészségügyi és szociális tanácsadó- és panasziroda, ahova bárki bejöhet ügyes-bajos dolgait intézni.

 

Ezekről a dolgokról igenis beszélni, vitázni kell, érdemes véleményt mondani róluk. A megyék megszüntetéséről ellenben véleményem szerint nem érdemes. Meggyőződésem, hogy a javaslattevők sem gondolják komolyan javaslatukat. Úgy gondolom, hogy csak a politikai populizmus motiválta őket, így akartak látótérbe kerülni. Elég silány kísérletnek tartom.

 

A Körkép.sk a felmutatható eredményekről is kérdezte az MKP megyei alelnökeit a pozsonyi, nagyszombati és kassai kerületben. Kíváncsiak voltunk arra is, milyen tervei vannak a megyei vezetésnek a választásokig még előttünk levő 10 hónapban. Németh Gabriella, Berényi József és Zachariás István válaszolt arra is, kedvezhet-e magyar szempontból, ha összevonják a megyei és az önkormányzati választásokat. 

 

Minderről következő cikkünkben számolunk be olvasóinknak.

 

Körkép.sk/KZS

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!