Miről árulkodik a Focus legutóbbi felmérése? Csökken a progresszívek kormányalakítási képessége

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

Az elmúlt hetekben elég nagy mértékben kibontakozott a kampány Szlovákiában, és a Focus legutóbbi felmérése sok tanulsággal szolgálhat, ha megnézzük a számok mögött álló folyamatokat.

Kezdjük rögtön a Szövetséggel, amely továbbra is a választási küszöb alatt stagnál. Legalábbis a felmérések szerint, és ez fontos különbség. Ugyanis vagy rossz mintavételt alkalmaznak az ügynökségek, vagy az atlantista mikropártok közötti verseny miatt egyszerűen nem releváns vagy torz adatokat közölnek. A 4-5 százalék közötti ingadozás ugyanis annak ellenére megmaradt, hogy távoztak a pártból a Most-Híd platform szélsőségesen liberális tagjai, és megérkezett a választási listára Gyimesi. Ez a különös beszorulás a többi ügynökségnél is megfigyelhető, csak más szélsőértékek között.

A felmérésekben látott pártpreferencia-mozgások azért sem túl hihetőek, mert elég gyakran egy-egy politikai bejelentéshez voltak időzítve, mintegy alátámogatva egy adott (főleg liberális) párt narratíváját.

Kijelenthetjük, hogy az idei választásokon rengeteg múlik az 5 százalék közelében lévő, parlamenten kívüli pártokon, elsősorban a Szövetségen és a KDH-n, de egyre inkább az SNS-en is. Ennek ellenére a küszöb alatti valódi erőviszonyok ködbe burkolóznak, nem csak a szándékos csúsztatás de a statisztikai hibák nagyobb súlya is megzavarhatja a kívülállókat. A következtetés azt, hogy nem szabad következtetni abból, amit látunk a számokon, mert a felmérések bizonytalanok, a politikai tér képlékeny, a koalíciós lehetőségek pedig beláthatatlanok.

Az SaS száguld – lefelé

Richard Sulík és az SaS sikeresen 5 százalékra politizálta saját magát. Mivel valószínűleg még csak félúton vannak a mélyvölgyben, a párt bejutási esélyei rohamosan csökkennek, amire az is rásegít, hogy az elmúlt három év kormánybeli teljesítménye és folyamatos politikai intrikái miatt az SaS koalíciós potenciálja nullához konvergál.

Ez a progresszívoknak rossz hír. Hiába gyengül ugyanis az SaS, az nem nagyon látszik meg a PS preferenciáin, pedig több felmérés is azt mutatta, hogy a választók átjárása a két párt között kézenfekvő. Valahol tehát elfolynak a szavazatok, amelynek az a súlyos következménye a PS-re nézve, hogy egyre csökken a kormányalakítási mozgástere. Jórészt saját hibájából.

A progresszív saját arroganciájuk áldozatai

A Focus a progresszívok számára egy rendkívül veszélyes körülményre mutatott rá. Folyamatosan csökken a kormányalakítási potenciáljuk. Egy PS-HLAS-SaS-KDH koalíciónak már csak 71 mandátuma lenne, tehát nincs meg a többség. Anno 79 mandátummal kecsegtetett ez a formáció. De ez a kisebbik probléma. A trend egyre rosszabb.

A HLAS azzal, hogy a balliberálisok felé pozicionálta magát, elvesztette vezető helyét a felméréseken, és egyre gyengül a Smer javára. A KDH rá van kényszerülve, hogy korábban elvesztett konzervatív hitelét visszaépítse, és bár a PS-nek szüksége lenne a KDH-ra, teljesen figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a KDH nem szövetkezhet egy olyan párttal, amely az abortusz, a melegjogok és a trannszgender propaganda kibővítéséért harcol. Ez egyre távolabb viszi a KDH-t a PS-től.

Maga a PS túlságosan bízik abban, hogy maga mögött tudhatja szinte a teljes szlovákiai mainstream sajtót. És mivel elsődleges programja lényegében arról szól, hogyan felelhet meg leginkább a nyugati liberális erőtér elvárásainak, nyilvánvalóan szűk piaccal bíró céljait pedig még csak nem is rejti véka alá. Ha így megy tovább, a kudarcuk borítékolható.

Valószínűleg a PS ezt tudja, és nem is arra számít, hogy nyerő pozícióból vághat neki a koalíciós tárgyalásoknak. Valószínűleg azt is számításba veszik, hogy Zuzana Čaputová államfő, aki nem indul a következő elnökválasztásokon, és így már nem érdekli a közvélemény alakulása, majd patthelyzettel fenyegeti meg a parlamenti pártokat a választások után a PS-javára. Ennek sikerére nincs semmiyen garancia.

A PS gőgössége a konzervatív térfélnek hosszú távon kifizetődhet. Kis szerencsével a választások után a valódi konzervativizmus irányába mozdul a parlamenti pártok egy része. A Focus felméréséből kiindulva 31 konzervatív értékekhez közel álló mandátum lehet a parlamentben, a Szövetség bejutásával ez 40 fölé mehet, ami már több, mint a liberálisok 33 mandátuma.

A Sme rodina vesszőfutása

A Sme rodinát, pontosabban annak elnökét elővették egy 12 évvel ezelőtt elcsattant pofon miatt. A párt 6 százalék körül mozog, egyelőre azonban nem látni, hogy lehet-e gyengíteni ezzel a botránnyal, és ha igen, meddig. Logikus lenne arra gondolni, hogy a Sme rodina esetleges Smerrel kötött jövőbeli alkuja miatt próbálják leszorítani a pártot.

De van itt másik körülmény is. Az AKO június elején bemutatott felmérése szerint a Sme rodina választóinak 13 százaléka az SaS-t, 13 százaléka a HLAS-t, 8 százaléka a PS-t választaná másodikként, ha a Sme rodinára nem adhatná le a voksát.

Az igazán érdekes helyzet akkor állna elő, ha a Sme rodina és az SaS is kiesne a parlamentből. Egyszerűen azért, mert a preferenciáit nem lehetne egyszerűen szétosztani. A Sme rodina után (az SaS-szel ellentétben) űr maradna a konzervatív és normalitáspárti választók körében, és önmagában ez az űr is keresletet támaszt majd a konzervatív pártok irányába.

A valódi kérdés tehát az, hogy a Sme rodina gyengülése nem hoz-e több nyereséget a Smernek, mint amennyit az SaS-gyengülése hozhat a PS-nek. Ezt a következő felméréseken fogjuk majd látni, ha addig nem történik megint valami fordulatot hozó esemény.

A lényeg, hogy a progresszív sajtó épp azt éri eli a Sme rodina támadásával, amit elvileg el akarna kerülni, és könnyen meglehet, hogy Boris Kollár közelebb kerül a következő hetekben Robert Ficohoz – akivel az együttműködést eddig kizárta.

Körkép.sk