Nő a feszültség HLAS és a Smer között? A „csak egy maradhat” logika a baloldalon is felütötte a fejét

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černak

Az elmúlt napokban rengeteg kritika érte a Progresívne Slovenskot potenciális partnerei részéről, mert a minél nagyobb választási győzelmet tűzte ki célul, amivel kivérezteti a vele kompatibilis liberális vagy álkonzervatív pártokat, így a végén könnyen előfordulhat, hogy nem lesz kivel koalícióra lépnie. A háttérben komoly feszültségek húzódnak, de úgy fest, hasonló stratégiaváltás az ellenzék soraiban is felütötte a fejét.

A Smer és a HLAS egyre többször támadják egymást a sajtón keresztül. A HLAS azt rója fel a Smernek, hogy fasisztákkal akar kormányt alakítani. A Smer a HLAS-nak pedig azt, hogy a progresszívekkel.

A két szélsőségről szóló kommunikáció a választási hajrában bontakozott ki igazán.

„Peter Pellegrini vagy szándékosan vagy megfontolatlanul elbizonytalanítja a baloldali választót, mikor a PS-szel való együttműködésről beszél”

nyilatkozta nemrég a Smer elnöke, Robert Fico. Majd arra utalt, hogy a baloldali választók jobban járnak, ha a Smerre szavaznak, annak biztosítva minél dominánsabb szerepet a kormányalakításkor – természetesen mindezt a HLAS kárára.

A HLAS ugyanezt a retorikát követi, csak épp pepitában. Peter Pellegrini pártelnök nemrég óvva intette a Smert attól, hogy a Republikával lépjen koalícióra. A Republika ugyanis azt ígéri választóinak, hogy kormányra kerülése esetén népszavazást kezdeményeznek Szlovákia NATO-tagságáról.

„Robert Fico először mondta el, kivel akar kormányozni. Nyíltan megkérdezem: kik ezek a játékosok? A Republika, amely referendumot akar a NATO-ból való kilépésről? Az SNS-en kívül más politikai játékos nem maradt. A többit a Smer kizárta”

fogalmazott Pellegrini, igaz, azt is hozzátette, hogy pártjának olyan céljai is vannak, amelyeket a liberálisokkal vagy a progresszívokkal nem tudna érvényre juttatni.

Elvileg a vita arról is szólhat, hogy a Smer minél nagyobbat akar harapni a HLAS választói rétegéből. Ezt egyébként megtehetné anélkül, hogy a HLAS bejutását veszélyeztetné, tekintettel arra, hogy a felmérések szerint Pellegriniék még mindig 10 százalék felett járnak – szemben például a PS potenciális partnereivel.

Valószínűbb azonban, hogy ez a választási kampány hajrájának része, és ilyen közel a választásokhoz már az is szerepet játszhat, hogy elindult a leendő partnerek közötti erőfitogtatás, ami végső soron a pozíciók elosztásának előjátéka. Pellegrini jelezte – annak ellenére a liberális sajtó folyamatosan sulykolja, hogy legyen inkább elnökjelölt – a HLAS igenis akarja a kormányfői posztot, még akkor is, ha nem ő nyeri a választásokat.

Ez elég egyértelmű üzenet a PS-nek is, amely bármilyen jól szerepeljen is a választásokon, eléggé elszigetelte magát radiális progresszív programjával és retorikájával. A Sme rodina például többször kijelentette, hogy egy olyan kormányban nem vesznek részt, ahol Michal Šimečka, a PS elnöke a kormányfő.

A HLAS és a Sme rodina tehát eléggé határozottan meghúzta a vörös vonalakat. Ezeket megtörni csak akkor lehet, ha a PS olyan nagy arányban győz, hogy három helyett két partner is elég a kormányalakításhoz. A Smer esetében ugyanez a kérdés.

Igen életszerű lenne, ha a Smer a Republika helyett a HLAS-szal és még legfeljebb két vállalható partnerrel alakítana kormánykoalíciót. A Republikát pedig megtartaná potenciális kormányon kívüli partnernek, akivel sakkban tarthatja koalíciós partnereit. Ez a stratégia nem idegen a Smertől, 2006-ban az elrettentő szerepet szánták a kommunista KSS-nek is, csak nem jutott be a parlamentbe. 2016-ban az ĽSNS kormánytagsága volt a mumus, amelyre hivatkozva összetákolták a Smer–SNS–Most-Híd–Sieť koalíciót.

Körkép.sk