Nyitókép forrása: RTVS

 

A közmédia úgy, ahogy eddig ismertük, megszűnik létezni. A köztévé és a közrádió szervezete is megváltozik, megszűnik a főigazgató pozíciója, a műsorba pedig napi rendszerességgel bekerül a szlovák himnusz. Az ellenzék tajtékzik, bár tegyük hozzá, hogy nem a sajtószabadság miatt aggódnak, hanem azért, mert elvesztik egyik fontos szócsövüket. Az elmúlt időszakban a szlovák közmédiáról sok mindent el lehetett mondani, de azt nem, hogy objektív lett volna.

 

Két héttel ezelőtt, a V4-csúcson a közmédia riportere egy olyan kérdést tett fel Robert Fico (Smer) kormányfőnek, amivel az ellenzék narratíváját próbálta erősíteni. Katarína Vítková ugyanis arról faggatta Ficot, hogy Ukrajna kapcsán tett „erős” kijelentései nem fogják ugyanolyan „izolációba” taszítani az országot, mint amilyenben Magyarország van.

 

A kérdés önmagában nem lett volna felháborító, csakhogy az előző napokban a közmédia és az ellenzéki sajtó azért támadta Robert Ficot, mert „nyugati katonák Ukrajnába küldésével riogat”. Végül kiderült, hogy Ficonak igaza volt, és (ezúttal) nem riogatott. Az sem mellékes, hogy az ellenzék narratívájának központi része az az állítás, hogy a Fico-kormány miatt Szlovákia izolálódik. És Vítková szóról szóra ezt a narratívát mondta fel kérdésbe bújtatott kijelentések formájában.

 

 

De a múlt évi választásokkor a közmédia szintén mindent megtett, hogy az objektivitásnak még a látszatát is elkerülje. Például három magyar pártot emlegetett, a híreket úgy szerkesztették, hogy alátámogassák a Heger-kormány és a progresszívek állításait, miszerint Magyarország felelős a migrációért és biztonsági fenyegetést jelent Szlovákiára nézve.

 

Vagy ott van az a tény, hogy az RTVS egyik ismert műsorvezetője Veronika Cifrová Ostrihoňová a Progresívne Slovensko listáján indul az EP-választáson Ódor Lajos volt kormányfő oldalán.

 

Szögezzük le, Robert Fico kormányfőnek tálcán kínálták az okokat, hogy beavatkozzon, ahogy egyébként eddig minden kormány beavatkozott a közmédia ügyeibe. Megtehette volna azt, amit a progresszívek nagy bálványa, Donald Tusk lengyel kormányfő megtett, hogy alkotmányt sértve, rendőri erőszakot alkalmazva elmozdítja a közmédia (a PAP hírügynökséget, a köztévét és a közszolgálati rádiót) teljes vezetőségét.

 

A szlovák kormány azonban nem leváltásokhoz folyamodott. A kulturális minisztérium által tárcaközi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint gyökeres változások várható a köztévé és közrádió szerkezeti felépítésében.

 

A legnagyobb változás a főigazgatót érinti, de létrejön egy teljesen új belső szervezet is, ráadásul a finanszírozás is átszervezésen esik át.

 

Az RTVS-ben csak egyetlen vélemény dominált

 

A javaslatban olvasható indoklás szerint a kormány a változtatásokkal arra kíván reagálni, hogy

 

„az RTVS nem teljesíti közszolgálati küldetését, és jelentős mértékben elfordult a közszolgálatiság minden jellemzőjétől.”

 

A kulturális tárca leszögezte:

 

„Az STV és az SRO (a köztévé és a közrádió – a szerk.) eredeti, 2011-ben történő összekapcsolása nem hozta meg a kívánt változásokat a törvény későbbi módosítása után sem. (…) A közszolgálatiság attribútumai, a függetlenség, objektivitás, hitelesség és átláthatóság (…), valamint a közpénzek felhasználásának nagyobb hatékonyság többnyire nem teljesült”

 

olvasható az indoklásban, amely azt is leszögezi, hogy az RTVS a többi kereskedelmi adóhoz igazodva az úgynevezett mainstream vonalvezetését követte és attól csak nagyon ritkán tért el. 

 

Különösen kemény kritikával illette a minisztérium a közmédia hír és publicisztikai szerkesztését, amellyel rásegített „a szlovák médiapiacon működő kereskedelmi média ideológiai és politikai kampányára”.

 

„Az RTVS hírszerkesztése nem tartózkodott a témák bulvárszerű feldolgozásától és a személyes támadásoktól sem, amelyek gyakran az emberi és polgári jogok megsértésével voltak határosak”

 

fogalmaz a kulturális tárca.

 

A kritikához csatlakozott Tomáš Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszter is, aki a Facebookon azt írta:

 

„Remélem, hogy az RTVS olyan igazgatót kap, aki nem kért személyes csődvédelmet és olyan műsorvezetői lesznek, akik nem a Progresívne Slovensko politikusai”

 

írta Taraba.

 

Milyen változások várhatók?

 

A javaslat szerint a közmédia úgy, ahogy ma ismerjük, megszűnik létezni, abban a pillanatban, hogy a törvényt a parlament megszavazza és bekerül a törvénytárba.

 

Az RTVS intézménye tehát megszűnik, helyét a „Slovenská televízia a rozhlas” (Szlovák Televízió és Rádió, STR) veszi át, mint jogutód, örökölve az RTVS minden jogát és kötelezettségét.

 

Az RTVS megszűnésével megszűnik az főigazgatói pozíciója is, ami az RTVS jelenlegi vezetője, Ľuboš Machaj számára is az út végét jelenti, legalábbis a közmédiánál. Machajt a Heger-kormány idején nevezték ki, rendes hivatali ideje 2027-ben járt volna le.

 

A javaslat megkönnyíti a megújuló (?) közmédia igazgatójának leváltását is.

 

Eddig a főigazgatón kívül az RTVS tanácsa látta el a irányítási feladatokat, az új STR-ben már lesz egy harmadik testület is, a Programtanács, amelynek kifejezett feladata a közmédia műsorának megítélése és ellenőrzése lesz „a közszolgálat fő ismérvei” alapján. 

 

Sőt, a Programtanács nem csak ellenőrizni fog, hanem a műsorgyártásban is részt vesz majd.

 

Körkép-vélemény:

Igen, sokan teljes joggal érzik úgy, hogy a Programtanács egyfajta cenzorként is működhet, ha tagjainak célja kifejezetten a cenzúra lesz. És ez valóban rendkívül aggasztó körülmény. Az érem másik oldala az, hogy csak formai különbség van aközött, hogy RTVS önként és dalolva, személyes kötődések által vagy a Programtanács nyomására gyárt politikailag motivált műsort – merthogy eddig is ezt tette.

 

A Programtanács 11 tagból áll majd, amelynek 9 (!) tagját a parlament választja meg és szükség esetén hívja vissza. Két tagot a közmédia delegál, egyet a televízió egyet a rádió részlegéről.

 

A közmédia felügyelőtanácsa jelenleg 9 tagból áll, akiket a parlament egyszerű többséggel választ meg. Az új közmédiában ennek a testületnek már csak hét tagja lesz, négyet a parlament választ, hármat pedig a kulturális miniszter úgy, a háromból egy tag jelölésének joga a pénzügyminisztériumé lesz.

 

Az egyik legnagyobb változás, hogy a felügyelőtanács hatáskörébe tartozik majd a közmédia főigazgatójának megválasztása is, akit eddig a parlament választott meg. Ez a változás azt jelenti, hogy a parlament és a kormány 4:3 arányban osztozik az igazgató kinevezésében, és a pénzügyminisztérium is beleszólást nyer a kiválasztási folyamatba. Ahogy eddig, a főigazgató megválasztását nyilvános meghallgatás előzi majd meg. 

 

Az igazgató visszahívása is könnyebb lesz, mint eddig volt. A felügyelőtanácsnak joga van leváltani az igazgatót, ha

  • megszakítás nélkül, legalább három hónapon keresztül nem látja el feladatát,
  • ha megszakítás nélkül, legalább hat hónapon keresztül a felügyelőtanács határozatban szögezi le, hogy a közmédia nem látja el feladatát,
  • vagy ha a felügyelőtanács háromszori alkalommal sem tudja elfogadni a közmédia költségvetését.

 

A fenti változtatások mellett eltörpül az, hogy a most tárcaközi egyeztetésre bocsátott javaslat előírja, hogy a közmédiához tartozó minden tévécsatornának minden nap késő este 23:30 és éjjel 00:30 között valamikor le kell játszania a szlovák himnuszt úgy, hogy az nem lehet része a reklámnak vagy az ajánlónak.

 

 

Az ellenzék szerint a kulturális minisztérium leuralná a szlovák közmédiát

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.