Halász Béla: Csak az lehet sikeres, aki képes az összefogásra - Körkép.sk
Örs, Stella
    |    
HUF: 376.25
Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors

Halász Béla: Csak az lehet sikeres, aki képes az összefogásra

2023. aug. 21. 17:17

Az az igazi magyar, aki ismeri népe helyzetét a világban, és Közép-Kelet Európában, aki az újat támogatja, aki látja a bajokat, de cselekszik is a gonosz ellen, aki mindennapi munkáját tisztességgel elvégzi, részt vesz a közügyekben […]. A világosan látó, a világ és a nemzete sorsát figyelemmel kísérő, az országot építeni akaró, cselekvő, önmagát művelő és tudatosan formáló ember – ez a XXI. század magyarja. Ehhez hozzá tartozik, hogy szeretnie és ismernie kell anyanyelvét, megbecsülnie népe hagyományait és történelmét, fenntartani és fejleszteni sajátos kultúráját.”

 

Tisztelt Ünneplő gyülekezet!

 

Ezeknek a feladatoknak, kihívásoknak csak akkor tudunk megfelelni, ha felelősen, együtt, közösen, igazi lokálpatriótaként keressük a város számára a legjobb megoldásokat. Lokálpatriótaként, azaz helyi érdekű hazafiként számunkra a legfontosabb a város, az itt élő emberek közösségének érdeke. Mondhatnánk egyszerűbben, számunkra Gúta fontosabb az ország bármely más városánál, és ez persze jelenti azt is, hogy nekünk városvezetőknek mindent gútai nézőpontból kell vizsgálni. A világban zajló történéseket úgy kell értelmeznünk, hogy az abból fakadó hátrányokat kiküszöböljük, attól igyekezzünk megóvni a helyi társadalmat, viszont az előnyöket fordítsuk a saját közösségünk javára.

 

Az önkormányzatiság eszméjének két alapvető eleme van: az egyik a szabadság, a helyi önállóság elve, azaz, hogy minden helyi ügyről a helyiek döntsenek. A másik fontos eleme a szolgálat. Tudomásul kell venni, hogy a helyi közösség vezetői szolgák, nincs öncélú hatalmuk, csak kötelességük, hogy az itt élőket mindenben szolgálják, hiszen ők bíztak meg minket közös ügyeink tisztességes, emberséges módon való vitelével. Ha ebből a két elvből bármelyik is sérül, akkor az önkormányzatiság már nem a szabadságot fogja jelenteni.

 

Tisztelt Gútaiak!

 

Mi, a város mai vezetői tisztában vagyunk azzal, hogy olykor nehézségekbe is ütközünk, de ígérem, mi nem fogunk megfutamodni, mert tudjuk, ha könnyebb lenne a feladat, akkor más már elvégezte volna helyettünk. Mindenkivel, aki a városért akar tenni, cselekedni, hajlandóak vagyunk az együttműködésre, de csak a tisztesség, a méltányosság, az átláthatóság elveinek tiszteletben tartása mellett és csakis a közjó érdekében. A mi városvezetői filozófiánk alapja az ókori rómaiakkal szólva: „salus suprema lex” azaz, a legfőbb törvényünk a közjólét.

 

Tudjuk, hogy fontos múltunk ismerete, a múlt tisztelete, hiszen ahogy egy régi mondás tartja: „Ha valaki nem tudja, hogy honnan jött, az honnan tudná, hogy hová megy?” Gútán a mai városvezetésnek ugyanazt a munkát kell folytatnia, melyet a városépítő elődeink hagyományoztak ránk, melynek alapja, hogy nem lehetünk elégedettek a tegnap sikereivel, hanem állandóan megújulva kell dolgozni a jövőért.

 

A városépítő nemzedék Szent István példájából tanulva tudatos, tisztességes és felelős munkát végzett és mi is ezt kívánjuk folytatni annak érdekében, hogy Gúta egy igazságos, élhető, szerethető település legyen, azaz mindenki szeretett otthona, egy olyan hely, ahol jó élni.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Ez a nap különleges.

 

Ez a nap az erős és egységes keresztény magyar állam ünnepe, amikor az örökséget ünnepeljük, azt az örökséget, amire a magyarok nemzedékei vigyáztak ezer éven át. Az örökségre, ami itt van velünk és itt van bennünk, az itt élő emberekben, családokban és közösségekben, a nyelvünkben, és nemzeti összetartozásunkban – Thomas Mann szavaival élve: „az ember egynek tudja magát velük”.

 

Ezért olyan fontos, hogy ma itt vagyunk. Mindannyian tudjuk, hogy Szent István nélkül ma nem lennénk azok, akik vagyunk. Hogy a világ talán még a magyar nép nevét sem ismerné. Ismeretlen lenne számára a magyarság értéke, története, kultúrája, mint ahogy tehetsége, találmányai és alkotó ereje is.

 

Jó eséllyel hiányozna mindaz, ami általunk lett ismert, és a magyarság révén lett része a világnak.Ezért olyan fontos, hogy emlékezzünk! Emlékezzünk arra, hogy Szent István új útra vezette az országot, és emlékezzünk arra is, hogy mennyi erőt, küzdelmet és áldozatot követelt tőle – és az itt élő embertől – ez a döntés.

 

A változás, az ország újjászervezése.És ne felejtsük azt sem, hogy egy ember élete is kevés volt ahhoz, hogy az új rend szilárd legyen és erős.  Szent István életének talán az egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy nem csak az a fontos, hogy milyen utat választunk. Hanem az is, hogy mit viszünk magunkkal az útra.

 

Félelmet, önzést és irigységet – vagy bátorságot, bizalmat és reményt, mert az erős, keresztény nemzet építése mindennél fontosabb. Döntenünk kell, mert a jövőbe vezető út ismeretlen, és az ismeretlen úton nem terem babér a magányos vándoroknak. Mert csak az lehet sikeres, aki képes az összefogásra.

 

Az emlékezések, az ünnepi beszédek végül is mindig a máról és a mának szólnak. A saját korunk megoldatlan problémáihoz keressük a kapaszkodókat a múltban. Most éppen államalapító Szent István példáján keresztül, akinek a nagy tettei talán többet nyomnak a latban, mint egyesek nagy szavai. Azzal a meggyőződéssel köszönöm meg a figyelmüket, hogy mi, gútaiak továbbra is békességben, egymást tisztelve fogunk tudni élni, és közösen dolgozni a hazánkért, közösségünkért, a városunkért.

 

Isten áldd meg a magyart!”

 

Halász Béla augusztus 20-i beszéde

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Nem érkezett még komment. Legyen az öné az első!

Szóljon hozzá!

Kövessen minket