Mindennapi életünket egyre több fronton befolyásolja a technika. Gyerekeink előbb tanulnak meg tabletet kezelni, mint biciklizni, mi pedig telefonjaink nélkül fél embernek érezzük magunkat. A konferenciahívások, online találkozók- és állásinterjúk mára mindennapossá váltak, és nem ütközünk meg azon sem, ha munkahelyünkre egyedi azonosítókártyával kell bejelentkeznünk. A pár évtizeddel ezelőtt csak fáradságos emberi munka által előállítható termékek ma már tízezrével készülnek a gyárak automatizált gyártósorain.

 

A gépek egyre több helyen képesek kiváltani az emberi munkát, ami sokszor tömeges elbocsátásokhoz vezet. Csak egy konkrét példát említve a sok közül: az 50-es évek derekán még több 100 faipari dolgozó összehangolt munkájára volt szükség a falemezek előállításához. Ma ugyanezt egy tucat munkás végzi, mindösszesen a feldolgozó gépek felügyelésével.

 

 

 hirdetes_810x300  

Azokon a területeken is érezhetők a változások, ahol még szükség van (legalábbis egyelőre) az emberi munkára. Egy svédországi gépgyártó üzem látogatása során számomra talán a legmeglepőbb a női műszaki munkások nagy aránya volt. Később aztán kiderült, hogy ez egyáltalán nem volt véletlen, hiszen a gyártást úgy alakították ki, hogy a nehéz fizikai munkát már mind gépek végezték. Az új munkatársak kiválasztásakor pedig így nem volt fontos szempont a fizikai erő, sokkal lényegesebb volt a precíz munkavégzés.

 

A jövőben ezek a különbségek még inkább elsimulhatnak. Az olyan techóriások nevével fémjelzett robotikus vázak, mint a Panasonic vagy a Hyundai, lehetővé teszik erőnk megsokszorozását, de akár a mozgássérültek rehabilitálásában is kiemelkedő szerepük lehet.

 

 

Még egy lépést továbblépve eljuthatunk a robotvégtagokhoz, melyek képesek értelmezni agyunk utasításait, s azok alapján feladatokat végezni. Talán nem kell külön hangsúlyozni, hogy az ilyen fejlesztések mekkora szereppel bírhatnak egy amputált végtaggal élő ember életében.

 

Bár kétségkívül újszerűek ezek a megoldások, mégis annyira megszoktuk világunk hihetetlen fejlődési tempóját, hogy azokat egyre könnyebben vagyunk képesek beépíteni mindennapi életünkbe. A nagy kérdés azonban az, hogyan fogunk viszonyulni az eddig talán legambiciózusabb tervhez, az „emberszabású” robotok társadalomba építéséhez.

 

Erre keresték a választ azon francia kutatók is, akik azt vizsgálták, hogyan viselkednek munka közben az emberek, ha egy robot ellenőrzi őket. Felismerésük talán elsőre megdöbbentő lehet, ugyanis azt találták, hogy ha a robot rosszindulatú megjegyzéseket tesz velük szemben, akkor jobb teljesítményt képesek nyújtani.

 

A ma mantraként emlegetett munkaerőhiány mellett nem nehéz elképzelnünk, hogy pár év múlva a gyártószalag mellett megmaradt pár embert épp ilyen „robotfőnökök” fogják jobb teljesítményre ösztökélni.

 

Fotó: www.theguardian.com

 

S ha azt gondoljuk, lehetetlen egy robotnak engedelmeskednünk, gondolkodjunk újra. A duisburgi egyetem kutatói éppen azt figyelték, mennyire egyszerűen elhisszük, hogy egy robotnak emberi érzései vannak. A résztvevők egyik csoportját a kísérlet végén a robot könyörögve kérlelni kezdte: „ne kapcsoljatok ki, attól tartok többé nem indulok újra”. A kutatók megfigyelték, hogy akiknél a könyörgés elhangzott hosszan haboztak, vagy egyáltalán nem kapcsolták ki, míg a másik csoport tagjai az előre megbeszéltek alapján habozás nélkül kikapcsolták a robotot.

 

Nem utópia többé az sem, hogy az emberszabású robotokra társként gondoljunk. Többen igen hasznosnak látják őket például a magányos idősek segítőiként. De a társadalmi elszigetelődés korában több más területen is látható a létjogosultságuk.

 

S csak a számokat tekintve is az tűnik ki, hogy az emberszabású robot üzletág 2023-ig akár tízszeresére is nőhet.

 

Az emberszabású robotok tehát már döngetik világunk kapuit, a kérdés az, rajtunk áll-e még mikor törnek be.

 

Források: Spatola, N., Belletier, C., Normand, A., Chausse, P., Monceau, S., Augustinova, M., … Ferrand, L. (2018). Not as bad as it seems: When the presence of a threatening humanoid robot improves human performance. Science Robotics, 3(21)

 

Kováč Barnabáš

Nyitókép: idealog.co.nz

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!