Nyitókép forrása: SITA

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendes hivatali ideje május 20-ával lejárt. Az elmúlt időszakban sokféle értelmezéssel próbálták alátámasztani azt a nyilvánvaló tényt, hogy csak azért tekintik a nyugati világban legimit elnöknek, mert háború van, és mert a háború ideje alatt kiépített autoriter hatalomgyakorlásnak köszönhetően Zelenszkij demokratikus úton nem távolítható el. Az elmúlt időszakban sokat lehetett hallani arról, hogy a választások megtartását az alkotmány nem teszi lehetővé, és hogy eleve lehetetlen választásokat tartani egy háború sújtotta országban. Most ezeket a narratívákat járjuk körül az igazságot keresve.

 

Nemcsak elnök-, hanem már parlamenti választásokat sem tartottak Ukrajnában a háború miatt. Zelenszkij a parlamenti választások elmaradását pénzhiánnyal magyarázta, majd odavetette a Nyugatnak, hogy ha kap rá pénzt, akkor majd megszervezi. Különös módon épp a parlamenti választásnál nem kellett volna ilyen gyenge kifogásokkal érvelnie.

 

Az ukrán alkotmány ugyanis előírja, hogy hadiállapot idején az ukrán parlament (a Legfelsőbb Tanács, vagyis Verhovna Rada) hivatali ideje a hadiállapot lejárta utáni első ülésig tart. Ukrajnában pedig hadiállapot van.

 

Érdekes módon Zelenszkij ezt a fenti szabályt nem a parlamenti választások miatt emlegette fel, hanem az elnökválasztások meg nem tartása miatt. Szabó József biztonságpolitikai elemző egyik elemzése ugyanakkor rávilágít, hogy az ukrán alkotmány semmilyen felmentést nem ad az elnöknek a választások megtartása és a régi/új elnök hivatalba lépése alól. 

 

Az ukrán alkotmány kimondja, hogy az elnök hivatali ideje 5 évig tart, a régi/új elnököt pedig a választási eredmény hivatalos kihirdetésétől számított 30 napon belül kell beiktatni. Semmiféle felmentés nincs a hadiállapotra hivatkozva ezzel kapcsolatban.

 

Május 21-én azonban az EU kijelentette – a nyilvánvaló alkotmányos aggályok ellenére -, hogy Volodimir Zelenszkijt továbbra is legitim elnöknek tekintik, mivelhogy Zelenszkij nem tudott demokratikus választásokat tartani, mert:

 

  • az országot több millió ember elhagyta, akik így nem tudnak szavazni,
  • a frontvonalon szolgálók nem tudnak szavazni,
  • az ország ötödét az oroszok megszállás alatt tartják, így az ott élő ukránok nem tudnak szavazni,
  • a háborús korlátozások tiltják a kampányt.

 

Egyetlen szóval sem említik a sok Ukrajna felé elfogult „elemző” alkotmányos kifogását.

 

Az egész ügy pikantériája, hogy Volodimir Zelenszkijt a Nyugat elismeri legitimnek választások nélkül is, mert vezetése alatt Ukrajna a nyugati érdekeket szolgálja. De Vlagyimir Putyin orosz újonnan megválasztott elnököt a megtartott (kétséget kizáróan nem, vagy csak korlátozottan demokratikus) választások ellenére sem akarja elismerni elnöknek, mert ő most épp geopolitikai ellenség.

 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!