Nyitókép forrása: SITA/Laszlo Pinter/dpa via AP

 

Mondhatnánk, a történet ott kezdődik, hogy a német kormány költségvetését megbénította a német Alkotmánybíróság, de tévednénk. Az egész a koronavírusjárványra és az ukrajnai háborúra adott német kormánydöntésekre vezethető vissza. Minden egyes lépés, amivel egy szűk, de befolyásos réteget szolgáltak ki a politikusok, a mostani szűkebb időkben súlyos következményekkel járnak. A gazdák és fuvarozók megadóztatása és az állami támogatásuk felszámolása pedig igen radikális lépés. Hetfőn elkezdődött a német gazdatüntetés hete, és a német kormány ezt jórészt saját arroganciájának köszönheti.

 

A koronavírusjárvány új szabályokat szabott. Az nyer, aki tovább bírja a válságos időket, és amikor majd felszáll köd, és elhullott a konkurencia nagyja, be lehet tölteni a felszabadult piacokat. Ez lett volna a célja Németországnak azzal, hogy hatalmas, 200 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot fogadott el.

 

Csakhogy jött az energiaválság, majd az orosz-ukrán háború, Ukrajna alig titkoltan kényszerű anyagi és katonai támogatása amerikai nyomásra, az Északi Áramlatok felrobbantása, az orosz energiahordozók száműzése, annak minden gazdasági következményével együtt. A német vegyipari kapacitás felére keresztet lehet vetni, a nehézipar is kínlódik. A lakossági energiaárak és bérleti díjak elszálltak, így a német kormánynak több mint egyezermilliárd eurós állami támogatási puffert kellett létrehoznia az energiaválság és a háború gazdasági következményeinek enyhítése érdekében. Mindezt a költségvetés terhére.

 

A német politikának is megvannak a maga belső mozgatórugói, és mivel a Zöldek épp kormányon vannak, értelemszerűen van egy klímaváltozást meglovagló zöld lobbi, amely iszonyú állami pénzeket szeretett volna kaszálni a zöld energiára való áttérésre. Mivel Olaf Scholz pozíciója gyenge, mint a harmat, a progresszív Zöldek pedig úgy rángatják dróton, ahogy akarják, Berlin még 2022-ben úgy döntött, hogy egy 60 milliárdos összeget átcsoportosítanak a koronavírusjárvány gazdasági hatásainak enyhítésétől klímaváltozás elleni intézkedésekre.

 

Ezt azonban az ellenzéki konzervatív CDU/CSU megtámadták az átcsoportosítást az alkotmánybíróságon, mondván, hogy az átcsoportosítás csak a német költségvetési adósságfék megkerülése (tehát az összeg valamilyen formában hitelből lett volna fedezve).

 

Az alkotmánybíróság pedig tavaly novemberben a CDU/CSU-nak adott igazat. Ezzel azonban keletkezett egy 60 milliárd eurós lyuk a német költségvetésben. És mivel Németországot a gazdasági és monetáris politika takarékossági nyomás alatt tartja, a kormány elkezdte keresni, hogy nyirbálhatja meg a költségvetés egyéb tételeit, betömve a lyukakat.

 

A legkisebb német kormánypárt, a Szabaddemokrata Párt (FDP) például rögtön a szociális intézkedések leépítését javasolta. A zöldek az adósságfék „liberálizálását”, vagy a parttalan költekezés lehetőségének megnyitását javasolták. Ez utóbbin nem csodálkozhatunk. Tekintettel arra, hogy a progresszívok milyen jó kapcsolatokat ápolnak a tőzsdespekulánsokkal, nyilván érdekükben áll „piacot teremteni” barátaiknak a Wall Streeten…

 

A lényeg, hogy Németországban költségvetési válság alakult ki, ahol az államkassza tételeit egy időre befagyasztották, és keresték a megoldást a helyzet rendezésére. Ukrajna pénzügyi támogatásának csökkentése szóba sem került.

 

A 2024-es költségvetést azonban valahogy rendbe kellett rakni. A kormány pedig olyan javaslattal rukkolt elő, amely eredeti állapotában csökkentette volna az egész agrárágazat támogatását, felszámolták volna a gázolajra nyújtott állami dotációt és a gépjármű-adó mentességet. A fuvarozók az útadó drámai megnövelése miatt hétfőn szintén csatlakoztak a német gazdák tüntetéséhez.

 

Mivel a gazdák már a múlt héten is jelezték szándékukat, a kormány megpróbált engedményeket tenni, de csak részben vonta vissza eredeti terveit. A gázolajra nyújtott állami támogatást egy helyet három lépcsőben 2026-ig számolnák fel. Két adókedvezmény szintén megszűnik, amivel 900 millió euró terhet rónak évente az ágazatra – előre nem látható következményekkel a gazdaságok túlélése tekintetében.

 

A német kormány különösen arrogánsan reagált., Robert Habeck (Zöldek) gazdasági miniszter hétfői videóüzenetében igyekezett fenyegetésként beállítani a gazdatüntetést, arra figyelmeztetve, hogy „senki sem merjen zavargásokat” kirobbantani.

 

Olaf Scholz német kancellár azt hangoztatta, hogy a kormány engedményei miatt a gazdának is enyhíteniük kell a tüntetések nagyságán. Kijelentette, hogy a szövetségi kormány kitart a mostani javaslatok mellett, és hogy „mindig vannak elégedetlenek, mikor egy támogatást megszüntetnek. Majd leszögezte, hogy a kormány véghez fogja vinni szándékát, méghozzá nagyon rövid idő alatt.

 

Christian Lindner (FDP) német pénzügyminiszter  még szombaton reagált a gazdák tüntetésének hírére, kijelentve, hogy a gazdák „ne hagyják magukat kihasználni”. Lindner szerint a „gazdák eltévedtek, forduljanak vissza”. A pénzügyminiszter szerint mindenképp szüség van a támogatások visszavágására:

 

„Nem életszerű, hogy nehéz gazdasági helyzetben az állam mindenkinek csak ad, de senki senm hajlandó szolidáris lenni. Ahhoz, hogy a háztartások rezsijét kordában lehessen tartani, valahonnan forrásokhoz kell jutni. Ha új támogatásokat akarunk, akkor a régiekről le kell mondani”

 

mondta Lindner, akinek kormánya zöld politikára akart elkölteni 60 milliárdot, Ukrajna második legnagyobb pénzügyi és katonai támogatója. …

 

Komjáthy Lóránt

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.