Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Pavel Golovkin

 

A kétnapos, uniós tisztújításról szóló nem hivatalos brüsszeli EU-csúcson öt név került elő:

 

  • Ursula von der Leyen – aki folytatná az Európai Bizottság élén,
  • Roberta Metsola – aki az EP elnökeként akarna újrázni,
  • Kaja Kallas – leköszönő észt miniszterelnök, aki az EU külügyi biztosi posztját akarja megkapni,
  • Mark Rutte – volt holland kormányfő, akit a NATO élére szánnak,
  • és António Costa – korrupciós botránya miatt megbukott volt portugál kormányfő, akit az Európai Tanács élére tennének meg.

 

Ez az öt név így együtt egy háborúpárti katasztrófa-forgatókönyv lenne.

 

Ursula von der Leyen családjának egy része az Egyesült Államokban csinált karriert, és teljesen nyilvánvaló, hogy a Pfizer-botrány sem csak az amerikai érdekekről, hanem von der Leyen férjének zsíros új állásáról szólt a Pfizer egyik leányvállalatánál.

 

A mostani bizottsági elnök olyan oroszellenes, hogy még a németeknél sem örvend osztatlan támogatásnak, „America First” típusú politikája pedig súlyos gazdasági problémákat okozott a kontinensnek. Emlékezzünk a négyszeres áron érkező amerikai LNG-re, a felrobbantott Északi Áramlatra, az európai vegyipari és kohászati cégek exodusára, a háború mindenáron történő folytatására tett egyértelmű utalásaira, Ukrajna felvételére, az európai gazdák tengerentúli és ukrajnai cégek érdekében történő kiéheztetésére. Von der Leyen olyan erőteret képvisel, ami a Nyugatot közelebb viszi a világháborúhoz.

 

Kaja Kallas észt miniszterelnök zsigeri alapon gyűlöli az oroszokat, csakúgy, mint hazája. Ezt nem azért írjuk le, mert el akarjuk ítélni, csak közöljük azt a tényt, ami meghatározza majd, hogy milyen politikát képviselne Kallas az európai külügy vezetőjeként: a háborúba való bevonódás politikáját.

 

Roberta Metsola máltai politikus, de szintén a progresszív körök embere, aki nemrég még meg akarta fosztani Magyarországot attól a jogától, hogy az év második felében betöltse az EU soros elnöki posztját. Aki pedig ma Európában a nemzetközi kapcsolatokban Magyarországot gyengíteni akarja, az a háború kutyáinak elszabadulására játszik. Ez ennyire egyszerű.

 

Mark Rutte Hollandia miniszterelnöke volt. Azé a Hollandiáé, amely az amerikaiak és a britek meghosszabbított kezeként működik, és nem véletlenül. Ha a globalista háborúpártiak terve bejönne, és a klímapolitika égisze alatt kivérzik az európai ipar és mezőgazdaság, akkor Európa az amerikai technológiától, a dél amerikai mezőgazdaságtól válik függővé, ami mind az Atlanti-óceánon keresztül áramolna be a kontinensre, természetesen a hollandiai kikötőknek hozva irdatlan hasznot.

 

Nem csoda, hogy az amerikai, globalista és brit forrásokon mellett a hollandok pénzelik leginkább a Szlovákiában ténykedő szivárványos, háborúpárti, progresszív aktivistákat, NGO-kat, szlovák és magyar nyelvű sajtót egyaránt. És nem véletlenül, hogy Čaputová volt államfőnek kiemelkedő kapcsolata volt a holland királyi családdal.

 

Rutte szintén a háború folytatásában érdekelt, mert ha Európa elvágja magát a Kelettől és a globális déltől, ő fog diktálni. Az élelmiszer és technológia importkapujaként pedig szó szerint élet és halál ura lehet a kontinensen.

 

Antonio Costa mind közül a legkevésbé rossz, de csak azért, mert nevét tájainkon kevésbé lehetett hallani. Országa az Atlanti-óceán partján fekszik, hazája komoly harcot vív a hitelezők követelései és a szociális létbiztonság közötti egyensúly fenntartásáért.

 

Costa esetében azonban azt is látni kell, hogy korábbi botrányai miatt nem feltétlenül kapja meg a pozíciót. Más szavakkal: beáldozzák a jelölését, hogy valamit mutassanak a jobboldali-konzervatív magyar-olasz tengelynek. Bár a Politico már tudni véli, hogy az Európai Tanács élére a dán miniszterelnököt kellene tenni (Mette Frederiksen), aki szintén háborúpárti politikus, és azt a Dániát vezeti, aki az USA-val szorosan együttműködve hallgatta és hallgatja  le Németországot és annak vezetőit (Angela Merkel emiatt két nagy botrányt is megélt).

 

Ha ez az öt név marad terítéken, és a nagy tagállamok átverekedik őket, akkor ezek öten együtt a következő évben csúcsra fogják járatni a háborús politikát és a nem liberális kormánnyal bíró országok zsarolását.

 

Ha ez az öt név marad, akkor Közép-Európa egyetlen esélye a globalisták ellen Donald Trump marad. Ez azért rossz hír, mert így az amerikai elnökválasztás egy mindent vagy semmit játék lesz számunkra.

 

Csak halkan jegyezzük meg: szülessen most bármilyen alku a közép-kelet-európaiak és nyugat-európai országok vezetői között a fenti személyek támogatása kapcsán, a progresszív, háborúpárti elit nem fogja betartani az alku rá eső részét – abban a pillanatban átverik a nemzetben és békében gondolkodó országokat, amint favoritjaikat ősszel beiktatják.

 

Komjáthy Lóránt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.