A napokban jelent meg Szomolai Tibor A Klán című könyve amely a dunaszerdahelyi Pápay-klán történetét dolgozza fel. A szerző ezzel a legújabb művével többek között Tesmagra is ellátogatott egy könyvbemutató keretein belül, hogy kicsit jobban górcső alá vegyük a benne leírtakat és tisztább képet kapjunk a kilencvenes évek rettegett bűnbandájáról.
A bársonyos forradalom után kriminalisztikai szempontból brutális évtizednek lehettünk szemtanúi. Ezen belül a Mečiar-korszak az amely olyan kárt okozott az országnak amiből szinte még a mai napig sem tudunk kikeveredni. Politikai fókuszból nézve szinte minden párt valamilyen szinten kötődik ehhez az időszakhoz, amivel a mai napig nem tudtak sehogy sem elszámolni.
Az író viszont nem akart politikai elemző könyvet írni. A másik szemszög, ami ezeket az éveket jellemzi, a korrupció a bűnözés volt, és ez a mai napig is terheli társadalmunkat. Ezeknek az összefüggéseknek a kapcsán született meg az ötlet, hogy a politikát, az akkori állapotokat a szerdahelyi Pápay-klán bemutatása által dolgozza fel. Személyes indíttatása is volt a mű megírásának. Szomolai Tibor az 1999-es mészárlás előestéjén ugyanannál az asztalnál töltötte az estéjét ahol másnap a tízes gyilkosság történt.
Nem egy új Keresztapa
Akkoriban az egész országban közbeszéd tárgya voltak a Dunaszerdahely környékén történő erőszakos cselekmények. Levágott fej a Kék-Duna áruház előtt, leszámolások, pénzbehajtások. Viszont az egyszerű emberek nem látták az összefüggéseket, mi miért is történik, ki mozgatja a szálakat. Ez a könyv éppen azért íródott, hogy a homályos ügyek, a bűnözők és az akkori politikai elit piszkos játszmáit más megvilágításba helyezze. Tény volt mindenki számára, hogy úgymond nem mennek tisztán a dolgok.
A Klán nem egy gengszterregény, semmiféleképpen nem egy új Keresztapa. A szerző nem száraz szociológiai könyveket akar írni. A felvidéki magyarság történetéhez a magyar nemzetiségű bűnözők bemutatása ugyanolyan fontos, mint mondjuk a „fóliázás” amely nagyon nagy gazdasági hatással volt a Dél-Szlovákiában élőkre.
De ugyanilyen akár a DAC futballcsapata is, amely most összeköt bennünket és talán nincs is Európában még egy olyan hely, ahol annyira megható lenne mikor eléneklik a Nélküled című dalt. Nekünk van mibe kapaszkodnunk itt, és ha bele is kapaszkodunk és kihasználjuk a lehetőségeket, akkor másképpen is fog kinézni ez a dolog.
Könnyű pénz
A könyvnek négy szereplője van. A dunaszerdahelyi gengszterek, a városon kívüli bűnszervezetek, a politikusok és a könnyű nők. Az is érdekes, hogy miért éppen Dunaszerdahelyen alakult ki egy ilyen banda. Az akkori kimutatások szerint a Csallóköz, a magyarlakta területek a prágai életszínvonallal vetekedtek. A szorgalmas magyar nép amint lehetett, lehetőséget kapott belevetette magát a munkába. Ügyeskedett, próbálkozott.
Ennek is tudható be, hogy nem a burgonyát termelő Árva megyében kezdtek szerveződni az ilyen bandák. A kezdeteknél már megvolt a vezérmotívum. A könnyű pénz keresése. Sokkal könnyebb volt egy jót behúzni valakinek, mintsem megdolgozni azért, hogy az ő kocsmája legyen jobb, mint a másiké. Ez a mentalitás volt a vezérfonal úgy a gengsztereknél, mint a politikusoknál is.
Négyéves választási ciklusokban gondolkodva nem a nép boldogulását tartották szem előtt, csak a gyors meggazdagodás volt a cél. Ezt viszont tisztességes úton ilyen gyorsan nem lehetett véghez vinni. Ezek a közös érdekek hozták össze azokat az embereket akiknek ilyen módon soha nem lett volna szabad találkozniuk.
A Felvidéki Saga és a Fáklyavivő méltó utóda A klán. Azokat a zűrös éveket mutatja be ahol a könnyebb útba vetett hit nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. A hatalom nem mindig patyolat tiszta módszereibe nyújt betekintést és rávilágít arra,hogy a bűnözők javakkal teli élete rövid és brutális véget ér.
Dian Csaba
Nyitókép: Tesedikovo.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.