Nagyszombat: Kétnyelvű Kodály-emléktáblát avatnak szeptemberben

A Galántai Kodály Daloskör kezdeményezte, Berényi József beterjesztette, a megyei képviselők pedig jóváhagyták

P. Vonyik Erzsébet

Nagyszombatban is lesz hamarosan emléktáblája Kodály Zoltánnak a nagyszombati érseki főgimnáziumban 1892–1900 között az alsóbb tagozaton végzett tanulmányainak emlékére, ahol 1900. június 13-án jelesen érettségizett.

   

Az idei jubileumi Kodály év, amely a világhírű magyar zeneszerző halálának 50. évfordulója és születésének 135. évfordulója jegyében zajlik, jó alkalmat kínált arra, hogy Nagyszombatban is megtörjön a jég és kétnyelvű márványtáblát kapjon a világhírű magyar népzenekutató, zeneszerző és zenepedagógus.

„Az ötlet a Galántai Kodály Zoltán Daloskörtől származik. Józsa Mónika, a daloskör karnagya szólított meg engem, hogy a Kodály jubileum kapcsán jó lenne diákéveinek városában is megörökíteni Kodály Zoltán kötődését Nagyszombathoz, ahol az édesapja állomásfőnökként dolgozott.”

– idézte fel a Körképnek Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke azt, hogy miként indult útjára ez a kezdeményezés.  [stw]

A daloskör tagjait lelkesítette az, ahogyan Galántán ápolják a Kodály-hagyományt, ahol kisgyermekkorában lakott és élt. Sőt, kifejezetten erős Kodály kultuszról beszélhetünk, hiszen a városban déli tizenkettőkor a Kodály táncok szólalnak meg a város főterén. Nagyszombatban viszont, ahogy hosszabb ideig élt Kodály, mint Galántán, nincs semmilyen Kodály emlék, kultuszról meg végképp nem beszélhetünk.

A daloskör megkérte Berényi Józsefet, hogy megyei szinten próbálja meg egyengetni egy Kodály-emléktábla elhelyezésének az ügyét Nagyszombatban egy méltó és jól látható helyen.

„Örülök annak, hogy a megye vezetősége megértéssel fogadta az ötletet és hosszabb vita után jóváhagyták azt is, hogy kétnyelvű legyen a tábla. Akadtak, akik a kétnyelvűségen szlovák és angol szöveget értettek.  A mi képviselőcsoportunk értésre adta, hogy mi a szlovák mellett a magyarra gondoltunk. Végül megszületett a beleegyező döntés, hogy szlovák és magyar nyelven kerüljön rá a szöveg, amit nagy előrelépésnek tartok”

– avatott be a kulisszatitkokba Nagyszombat megye MKP-s alelnöke.

Az emléktábla felavatására várhatóan szeptember második felében kerül sor. A tábla elkészítését és az avatási ünnepséget is a megye finanszírozza.

„Az eseményhez méltó, színvonalas programot szeretnénk, ezért a Kodály Daloskör is segít az műsor összeállításban. Szó van arról, hogy fellép a Győri Balett és a társulat Kodály motívumokra készítene egy műsort kimondottan erre az alkalomra”

– tudta meg a Körkép Nagyszombat megye alelnökétől.

A márványtáblát egy megyei tulajdonban lévő épületen, a Mikuláš Schneider-Trnavský Zeneház homlokzatán helyezik el, amely jelenleg zenei múzeumként, közösségi házként működik. Az a ház, amelyben Kodály a szüleivel élt, már nem létezik. A zeneház ott van a püspöki székhely mellett, a Szent Miklós plébániatemplom közelében a belvárosi sétálóutcán. Kodály diákként itt adta elő első műveit. Kodály első zeneszerzői szárnypróbálgatásai is itteni gimnáziumi éveire tehetők.

A krónikák feljegyzik, hogy a nagyszombati érseki főgimnáziumban Toldy Béla, az iskolai zenekar vezetője felfigyelt az ifjú tehetségre, és támogatta őt, hogy minél jobban kibontakozhasson. A gimnáziumi évek alatt születtek meg Kodály első kompozíciói: zongoradarabok, miserészletek, a D-moll nyitány, az Ave Maria szóló énekhangra, orgonára, és a férfikarra íródott Stabat Mater. 1899-ben a farsangi hangversenyen Kodály Zoltán két barátjával előadta három tételes vonós hangszerre írt művét, az Esz-dúr triót.

Az emléktáblán ez a szöveg lesz olvasható magyarul:

Kodály Zoltán

1882-1967

A világhírű zenepedagógus, zeneszerző, és népzenekutató a nagyszombati érseki főgimnázium diákja volt 1892 és 1900 között

Nyitókép: regiontirnavia.sk