A vereknyei hulladéklerakó tizenötmillió ember ivóvizét veszélyezteti, de még mindig nincs rá megoldás. A kutakban öntözésre, fürdésre, mosakodásra, napi fogyasztásra teljesen alkalmatlan víz található.
Az önkormányzat tüntetést szervez a kormányhivatal elé, a Solymos László (Most-Híd) vezette környezetvédelmi tárca pedig tétlenül hallgat. Miközben a 2017-es állami költségvetés 350 millió euróval fejelte meg a környezetvédelemre szánt keretet.
Pozsony Vereknye városrészének (Vrakuňa) önkormányzata október 26-ára, tüntetést szervez a kormányhivatal elé. A megmozdulásra nem csak Vereknyéről, hanem a Csallóközből is várják az embereket. A tiltakozó akció célja felhívni a figyelmet a vereknyei hulladéklerakóval kapcsolatos tarthatatlan állapotokra.
A városrész vezetősége már másfél éve sztrájkkészültséget hirdetett a Dimitrov üzem hulladéklerakója által okozott egészségügyi és környezeti károk miatt.
„Mivel sem a telep szakvizsgálatának riasztó eredményei, sem szóbeli és a sajtóban megjelent figyelmeztetésünk sem hoztak semmilyen releváns megoldást a kormány részéről, tiltakozó gyűlésre hívjuk Vereknye, Pozsonypüspöki, Főrév, a környező falvak (…) lakosait (…).”
Az önkormányzat felhívásában szereplő riasztó vizsgálati eredményei nem légből kapottak. Egy, a tárolóról 2015-ben készült zárójelentés leszögezi, hogy
„A szennyezőanyagok (…) a felmérés alapján ma már jelentősen veszélyeztetik a ivóvíz minőségét Vereknyén, Pozsonypüspökin, és tovaterjednek a Csallóköz más részeire is (a lerakótól 5 kilométeres hatókörben)”
A szennyezés nagymértékű. A jelentés leszögezi, hogy
„ (…) javasoljuk, hogy ne használják az érintett terület felszín alatti vizeit fogyasztásra, a gyökér és levélzöldségek esetében (…) a kockázatok kizárása céljából pedig ajánlott laboratóriumi vizsgálatot végezni, és míg azok eredményei nem ismeretesek, a zöldségek termesztése és fogyasztása nem ajánljott, (…) javasoljuk, hogy a felszín alatti vizeket ne használják medencékben gyermekek fürdésére, sem mosdásra”
Nobeltől Babišig
A hulladéklerakat története még az 1800-as évekre nyúlik vissza. Az 1873-tól működő pozsonyi Dynamit Nobel Vegyiművek már a kezdetektől a Kis-Dunához csatlakozó holtágat, az úgynevezett Malom-ágat használta ülepítőként a vegyi anyagok szűrésére. Az üzem 1948-ban kapta új, Dimitrovka nevét.
1966-ban egy fővárosi rendelet engedélyezte a üzemnek, hogy a holtágban fém és műanyaghordókban tárolva elhelyezze vegyi hulladékát. A 4,65 hektár kiterjedésű lerakóhely 1966 és 1979 között üzemelt, összesen 90 ezer tonna hulladékot helyeztek el itt, közvetlenül a Kis-Duna holtágában, bárminemű talajszigetelés nélkül.
Az 1980-as években elkezdődött a terület rekultivációja, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a házépítésekből és a bősi vízerőmű építéséből származó földből 2-3 méter vastag réteget húztak a hulladék fölé. A betemetéshez csak Bősről több mint 22 ezer köbméter termőtalajt használtak fel.
Tizennégy évvel ezelőtt Andrej Babiš Agroferr nevű vállalata vásárolta meg az üzemet – de, mint később kiderült, a lerakóval járó felelősség nélkül.
15 millió embert veszélyeztethet egy esetleges katasztrófa
A lerakóban található hulladék összmennyisége 120 950 köbméter, a ráhúzott és így szintén szennyezett talajréteggel együtt pedig több mint 156 ezer köbméter. A Bősi vízierőmű megépítésével a talajvíz-szint megemelkedett, a fémhordók korrodálódtak, aminek következtében a veszélyes vegyi hulladék kiszabadult és beszivárgott a talajba, ill. a talajvízbe.
Közép-Európa legnagyobb természetes víztározóját, a Csallóközt, amely több mint 15 millió embert lát el ivóvízzel, most 440 különböző vegyszer veszélyezteti, mint például a benzol, toluol, xilol, arzén, gyomirtó, ólom, réz. Ezek mennyisége bőven meghaladta a megengedett határértéket.
A környezetvédelmi tárca tétlensége
A DennikN tavalyi cikke szerint a környezetvédelmi minisztérium elutasította a felelősöket keresését, amíg nem készül el a kárfelmérési jelentés. Ez utóbbi tavaly tavasszal készült el, különösebb előrelépés azóta sem történt.
A minisztérium felvetette azt is, hogy uniós forrásokból oldják meg a problémát. Lesz mit elkölteni: a terület teljes rendbetételének költségeit a jelentés 113 millió euróra becsülte.
Persze, ahogy a medvei híd esetében (ahol a több tucat kritikus hiba közül csak a legéletveszélyesebbet oldották meg), a vereknyei tárolónál is van egy olcsóbb megoldás – talajvédő szigetelés kiépítése, ami „csak” 14 millióba kerülne.
A vereknyei önkormányzat és lakosok jogos felháborodását a jelentés is alátámassza. Ez az eset is jól példázza a kormány hozzáállását a sürgető és életveszélyes problémákat illetően.
Alig néhány hete adták át a részben felújított medvei hidat, ahol az átkelő életveszélyes állapotát taglaló jelentés megjelenése után másfél évvel került sor a probléma orvoslására.
Mindenestre érdemes megemlíteni azt is, hogy a Most-Hidas Solymos László által vezetett környezetvédelmi tárca költségvetési kerete a jövő évben 350 millió euróval növekszik (az idei 140 milliós emelést követően). Pénz tehát van, a politikai akarat azonban kérdéses.
Körkép.sk/KL
Nyitókép: atlas.sk/illusztráció
Megosztás:
Címkék: Bős bősi vízerőmű Csallóköz dimitrovka Duna dynamitka Főoldal holtág Kis-Duna környezetvédelmi minisztérium Most-Híd pozsony töntetés vegyi szennyezés vegyszerek vegyüzem vereknye
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
