Dunaszerdahely: Nagy még a rendetlenség, de a romhalmaz és a sok szemét eltűnik a Bősi úti felüljárónál

Dunaszerdahelyen éveken át rettenetes rendetlenséget és szeméthegyeket látott, aki átsétált a Bősi úti felüljárón és letekintett a mélybe. És mindez légvonalban alig 300-400 méterre volt a városházától. Ráadásul közvetlenül az levezető út túloldalán található a Kodály Zoltán Alapiskola és a termálfürdő vendégei szintén ezen a felüljárón át jutnak be a belvárosba. Panaszkodtak is gyakran erre a cseppet sem szemet gyönyörködtető látványra és az őket zaklató kéregetőkre.

Mindez nem járult hozzá a város jó hírnevének öregbítéséhez. Hogy áldatlan és hosszú távon elviselhetetlen állapotok uralkodnak itt, az a város vezetése előtt sem volt titok. De az is nyilvánvaló volt, hogy gyors megoldás, amely egyik napról a másikra megszületik, nem varázsolható elő a kalapból.

A  közelben lakók rettegtek a híd alattiak „portyázásaitól”

Alkalmazkodni nem képes lakosok, zömmel romák éltek itt egy lerobbant állagú házban és egyre szaporodó, összetákolt bódékban változó, 25-35 fős létszámban, nagytestű ebekből álló kutyafalkával körülvéve. Idősebb dunaszerdahelyiek emlékezete szerint távolabbi vidékről jöttek ide és még a régi rendszerben telepedtek le, vagy mint egyesek állítják, telepítették le őket a városban.

Ez a híd alatt élőnek nevezett népes csoport sok gondot okozott, elsősorban a környéken lakóknak. Főleg a felüljáró túlsó oldalán lévő közeli utcák lakói és a kiskerttulajdonosok szenvedtek sokat gyakori „portyázásaik” miatt. Napirenden fordult elő, hogy megdézsmálták a termést a kertben, a szőlőt nem fürtökben vitték el, hanem kivágták az egész szőlőtőkét, a cseresznyefáról a letörött ággal együtt tűnt el a gyümölcs. Idős néni panaszkodott, hogy míg délután aludt, kirámolták a csirkékkel megrakott fagyasztóládáját.

Minderről természetesen Hájos Zoltán polgármester is tudott, az önkormányzati képviselők úgyszintén.  A türelmüket vesztett és felháborodott dunaszerdahelyiek, elsősorban a Zöldfa sorról, néhány éve képviselő-testületi ülésen kértek meghallgatást és előadták panaszaikat, mielőbbi orvoslást követelve. Gyors megoldást senki sem tudott nekik ígérni. Hájos Zoltán is jogosnak nevezte a lakosok elégedetlenségét. Jómaga azonban több éven át folyamatosan dolgozott a probléma megoldásán.   

A közbiztonságot veszélyeztették és a fürdővendégeket is zaklatták

„A híd alatti telepen élő alkalmazkodni nem képes polgárok több esetben részesei voltak betöréseknek, csalásoknak, rablásoknak, de környezetszennyezési bűncselekményeket is elkövettek. A legtöbb esetben jogerős bírósági ítélet született, feltételes, vagy börtönbüntetést kaptak a vétkesek. Környezet elleni bűncselekményt követtek el például azzal, hogy a tonereket kiszedték a fénymásolókból. Ez több esetben is előfordult, jómagam is feljelentést tettem ez ügyben ellenük”- emlékezett vissza a polgármester, amikor a napokban a Körképnek nyilatkozott.

Ez egy olyan közeg volt szerinte, amely Dunaszerdahely városában a közbiztonságot is veszélyeztette és zavarta a városba látogató turistákat. A termálfürdő vendégeit is zaklatták, amikor a felüljárón át besétáltak a városba. Mindez nem vetett jó fényt Dunaszerdahelyre, jegyezte meg a polgármester. Emlékeztetett arra, hogy ennek a helyzetnek a kezelése és rendezése az MKP választási programjában is szerepelt.

2014 nyarán esély mutatkozott a kedvező fordulatra

A bősi úti felüljáró alatti rendetlenség felszámolására irányuló városi erőfeszítések, úgy tűnt, 2014 nyarán kedvező fordulatot vehetnek. A városi képviselők a június végén tartott önkormányzati ülésen felhatalmazták Hájos Zoltán polgármestert arra, hogy Dunaszerdahely városát képviselje azon az árverésen, amelynek tárgya a Milan Banda és társai tulajdonában lévő elhanyagolt ingatlan a Bősi úti felüljáró alatt, számolt be erről annakidején a városi média. A város vezetése azért volt kénytelen már régebben végrehajtást kezdeményezni a tulajdonos ellen, mert az ott lakók már több ezer eurós ingatlanadó és szemétdíj-tartozást halmoztak fel.

Hájos: olyan megoldást nem vállalhattunk fel, amellyel valakinek megsértettük volna az emberi jogait

Esély volt arra, hogy sikerül rendet teremteni ezen a városközponthoz közel eső helyen, amit a környéken lakók és a vállalkozók egyaránt sürgettek. Hájos Zoltán akkor így nyilatkozott:

„Többször próbálkoztunk ennek az ügynek a rendezésével. De olyan megoldást nem vállalhattunk fel, amellyel esetleg valakinek az alkotmányos vagy emberi jogait megsértettük volna. Ez nem etnikai értelemben vett kisebbség, hanem a rendetlenséget előidézők magatartása háborítja fel a többséget, amely rendet szeretne.”

Hájos Zoltán azért kért felhatalmazást a testülettől, hogy jelen lehessen az árverésen, mert az előzőn nem jelent meg senki.

„Nem szeretném, ha újra sikertelen lenne az árverés. A város képviseletében részt veszek rajta, és ha nem lesz más érdeklődő, a város a felértékelt áron megvenné az ingatlant és felkínálná olyan vállalkozónak, aki rendbe tenné”

– mondta három évvel ezelőtt Hájos Zoltán. A polgármester bízott abban, az árverés sikeres lesz, a bíróság is jóváhagyja az eredményét és az ott lakó aszociális csoport elköltözik onnan.

Tetemes szemétdíjjal és ingatlanadóval tartoztak a városnak

Ezt a helyzetet tehát az önkormányzat több éven át próbálta oldani és intézni. Hájos Zoltán most így idézte fel az akkor történteket: „A híd alatt lakók többéves szemétdíj-tartozást halmoztak fel és ingatlanadót sem fizettek a városnak.

„Ekkor úgy döntöttünk, hogy végrehajtásra bocsátjuk az ingatlanvagyonukat, hogy valamilyen módon kompenzáljuk a várossal szembeni tetemes tartozásukat”

– mondta a polgármester. Ennek a bírósági végrehajtási eljárásnak a keretében a város a kikiáltási áron megvásárolta azt a területet, illetve ingatlant, amelynek egy részében ez a telep található, viszont bérleti szerződést nem kötött velük. A polgármestertől megtudtuk, hogy az ingatlan másik részét, amelyet jogcím nélkül használtak az ott lakók, a tulajdonostól a telekszomszéd vállalkozó vásárolta meg.

A városi képviselő-testület pedig döntött arról, hogy a városi telket eladják a szomszéd telkek tulajdonosának, a szerkezetileg lakhatásra nem alkalmas épülettel együtt, amelyet le kellett bontani. A szomszédos telek tulajdonosa eközben megegyezett egy pozsonyi vállalkozóval, aki egy látványtervet mutatott be arról, hogy milyen irodaházat kíván a felüljáró alatti telekre építeni. Hájos Zoltánnak szintén megmutatták a tervet, amely összhangban lenne a városfejlesztési tervvel.

„A híd alatti telek új pozsonyi tulajdonosa nyilvánvalóan  a telkét birtokba akarta venni és megtett mindent ennek érdekében.  Feltehetően ez a cég az ott lakók, köztük a gyermekes családok számára is biztosított megfelelő lakhatást”

– válaszolta Hájos Zoltán arra a felvetésünkre, hogy egyes médiák állítása szerint ő lakoltatta ki a felüljáró alól a romákat Dunaszerdahelyről más falukba és dózeroltatta le az omladozó házat.

Irodaház épülhetne a felszabadult telken, a Fürdő utca is mentesülhetne a teherjármű-forgalomtól

Miután a felüljáró alatt jelenleg már nem lakik senki, a szabaddá vált telek egy részén lehetősége nyílik az önkormányzatnak arra, hogy a Diófa utcát összekössék a Bősi úttal. Az építőanyagokat árusító Frühwald cégnek a kiürített telek mellett van a telephelye.

Bizonyára nemcsak a vállalkozók, hanem a környéken lakók is örülnének annak, ha a teherkocsiknak nem kellene áthaladniuk a Fürdő utcán és a Kistejedi úton, hanem közvetlenül a Bősi útról közelíthetnék meg a cégek telephelyét.  A Diófa utcára tartó kamionoknak sem kellene az említett két utcán végigdübörögniük, mivel a Bősi útról közvetlenül  letérhetnének a Diófa utca végén lévő telephelyhez. Ez a megoldás szintén az MKP dunaszerdahelyi választási programjában szerepelt, emlékezetett Hájos Zoltán.

Mi lesz az épületromokkal és a szeméttel?

Viszonylag rövid időn belül kivitelezhető rendezési tervek tehát vannak a híd, illetve a felüljáró alatti jelenleg még mindig kaotikus kép eltüntetésére. Mert továbbra is ott tornyosulnak a ledöntött ház és viskók romjai, a másik oldalon pedig rengeteg a limlom.

Efelől érdeklődtünk a polgármesternél is, mert a szeméttel borított rész közterület. Mint Hájos Zoltán a Körképnek elmondta, a vasúti sínek melletti területről a város biztosítja a szemét elhordását, mint ahogy korábban már számos alkalommal megtette.  De hozzáfűzte, hogy ehhez közbeszerzést kell kiírni és mihelyt ez megtörténik, a szemét is el fog tűnni. Bízik abban, hogy ezentúl már sikerül tisztán tartani ezt a részt. „A felüljáró túloldalán lévő  magánterületről pedig a telektulajdonos köteles megoldani az épületromok eltávolítását”, tette hozzá a polgármester.  

Kedvező visszajelzések a lakosoktól

Hájos Zoltán a Körképnek elmondta azt is, hogy a környéken lakóktól pozitív visszajelzések érkeztek.  Megszűntek a zaklatások és a lopások, most már csak arra várnak az emberek, hogy a környékről eltűnjön a sok szemét. Az sem mellékes, hogy a felüljárón esténként a városba besétáló fürdővendégek is biztonságban érezhetik magukat.

P. Vonyik Erzsébet

Nyitókép: P. Vonyik Erzsébet