Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Peter Dejong

 

Az európai vezetők egyre kedvezőbben fogadják Emmanuel Macron francia elnök USA-tól való távolságtartást jelentő „stratégiai autonómia” elképzelését – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden.

 

Macron kijelentései nagy port kavartak, és a fősodorbeli média alaposan neki is ment a francia elnöknek, aki nem kevesebbet állított, mint hogy Európának nem szabad belekeverednie Kína és az USA rivalizálásába, amivel lényegében alternatívát állított azon amerikai törekvéseknek, amelyek leválasztanák az európai gazdaságot Kínáról. Macron szerint, ha ez megtörténne, Európa vazallussá válna.

 

Charles Michel keddi kijelentése arra utal, hogy Macron véleményével nem szigetelte el magát, sőt, mint mondta, Macron „nézetei az európai vezetők álláspontjának elmozdulását tükrözik”.

 

„A stratégiai autonómia terén előrelépés történt az elmúlt évekhez képest. (…) Az Egyesült Államokkal kapcsolatos kérdésekben egyértelmű, hogy az Európai Tanács asztala körül többféle árnyalat jelenik meg. Egyes európai vezetők nem mondanák ki ezt úgy, ahogy Macron megtette, (…) de szerintem többen tényleg úgy gondolkodnak, mint Emmanuel Macron”

 

mondta Michel.

 

Macron azon kijelentésére, miszerint Európának korlátoznia kellene függőségét az Egyesült Államokkal szemben és el kell kerülnie, hogy olyan válságokba vonják be, amelyek nem az európaiaké, Michel azzal reagált:

 

„Valóban vagy egy nagy kötődés. (…) De ha a kérdés az, hogy az Egyesült Államokkal kötött szövetség azt jelenti-e, hogy vakon, szisztematikusan mindenben követjük az USA álláspontját, akkor a válasz nem”

 

mondta.

 

A politikai retorika persze egy dolog, Brüsszel azonban kétségkívül a Washingtonból érkező narratívákat visszhangozza. Tipikus példa erre Ursula von der Leyen, aki amerikai geopolitikai érdekek mentén szólalt fel Kínába tett látogatása alkalmával is. Itt érdemes megjegyezni, hogy von der Leyen a NATO főtitkári székébe mentheti át magát, miután folyamatosan csökken az esélye, hogy újra az Európai Bizottság elnöke legyen. Egy NATO-főtitkárnak pedig a legfontosabb feladata, hogy jó kapcsolatokat ápoljon a szövetség legerősebb tagjával, az Amerikai Egyesült Államokkal.

 

A németek őrjöngenek

 

Bár Michel meglepően pozitívan viszonyult Macron kijelentéséhez, a németek már kevésbé tartották üdvözlendőnek a stratégiai autonómia koncepcióját. Fontos megjegyezni, hogy Macron hangzatos célkitűzését Kínában tett látogatása alatt és után fogalmazta meg. Előtte pedig csak Washingtonnal egyeztetett, Berlinnel nem. Emiatt kínai útja előtt pár nappal az ellenzéki CDU/CSU elnöke, Friedrich Merz burkolt kritikát fogalmazott meg, amelyben lényegében azt szorgalmazta, hogy külpolitikai kérdésekben Párizs és Berlin kizárólag együtt, közös döntés keretében lépjen fel.

 

Németországban azonban egy hárompárti, instabil kormány van, amely nagyon óvatosan kezeli az európai-amerikai viszonyt. Ennek egyik oka, hogy a kormánykoalíció részét képezik a Zöldek is, amelyek balliberálisokként az amerikai véleménnyel azonosulnak szinte minden kérdésben. Egy másik ok, hogy bár Kína Németország legnagyobb külkereskedelmi partnere, a német tőke számára az amerikai kereskedelmi kapcsolatok továbbra is életbevágóan fontosak, ahogy az amerikai biztonsági garanciák is (hozzátesszük, hogy mindkettő lassan, de fokozatosan leértékelődik).

 

Így kevésbé meglepő, hogy Norbert Röttgen CDU-s parlanti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter, a Bundestag külügyi bizottságának egykori elnöke a Twitteren kérte ki magának, hogy Macron autonóm Európáról beszéljen. Sőt, azzal vádolta meg, hogy Macron a kínai elnök mellett kampányolt, és európai külpolitikai katasztrófát okozott.

 

Micheltől eltérően Röttgen úgy véli, hogy Macron az európai szuverenitás felvetésével egyre inkább elszigeteli magát Európában. A német CDU-s képviselő azt hangoztatja, hogy Tajvan igen is Európa ügye, és hogy Európa „nem semleges” a tajvani kérdésben. Röttgen hálát adott az USA-nak az Ukrajnának nyújtott „önzetlen segítségéért”, és kijelentette, hogy az „európai szövetségi rendszerünk áll támadás alatt Putyin miatt”.

 

Hasonlóan elítélő kijelentéseket tett Macronra a liberális FDP politikusa, Marie Agnes Strack-Zimmermann, aki szerint Európa nem semleges „pufferzóna”, hanem oda kell állnia, „ahol a demokráciát tisztelik”.

 

A német sajtó szintén „veszélyesnek” tartja az európai autonómiát. Macront kritizálta a Die Welt is, szerinte a francia elnök elképzelése „hibás és veszélyes”, és a lap felvetette, hogy rémisztő lenne, ha az USA kivonulna az ukrán válságból (ez a megjegyzés egyébként igen jól rámutat arra, miért nem áll érdekében Washingtonnak rendezni az ukrajnai háborút – a szerk.).

 

A Tagesspiegel „Macron nagyzási hóbortjáról ír” és arról, hogy a franciák megosztják a Nyugatot, Európa pedig nem tudja magát kihúzni a tajvani konfliktusból, mert ha Kína elfoglalná Tajvant, azzal „véget érne az USA által szavatolt liberális nemzetközi rend”.

 

Körkép.sk, mandiner.hu, The Guardian, Politico

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.