Nyitókép: siesta.code
Az új idők új varázslata a Mesterséges Intelligencia. Az ezzel kapcsolatos félelmekre a szakértők vállvonogatással és fölényes mosollyal reagálnak: nem félni kell tőle, hanem ismerni és használni kell.
Nos, az ismerkedés hamar olyasfajta érzéseket kelt az emberben, hogy ez az AI minden kétséget kizáróan a mi kutyánk kölyke. Nincs olyan kérdés, amiben a globális déllel értene egyet, ezzel szemben soha nem fordul elő, hogy ne az angolszász világ érveit tartaná igaznak. Hogy pedig a szakértőknek (egyelőre) igaza van, az abból látszik, hogy bár mindig az arcunkba tolja a PC álláspontot, a formállogika szabályainak alkalmazásával azért – mint alábbi „beszélgetésünkben” látni fogják – csapdába lehet csalni bőbeszédű partnerünket.
„Meg kell azonban jegyezni” (ez a kedvenc szófordulata), hogy a ChatGPT soha nem ad egyenes választ. Programozói szerint nyilván jobb az óvatosság, és nincs az a kérdés, amire egyértelmű válasz adható. Másszóval, a kiskapuról mindig gondoskodó válaszok rendre három részből állnak. Az első részben elmondja, hogy igaz, amit gondolunk. A második, „ezen kívül fontos megjegyezni” című részben ismerteti, hogy milyen buták vagyunk, mert mennyi mindent kihagytunk, végül összefoglalja azt, amit az első két részben megtudtunk.
A következő beszélgetés erősen rövidített, de nem tanulság nélküli változata új, a véleményalkotásban igen óvatos, ám szövegelésben annál rátermettebb barátunkkal.
Az elmúlt három évtizedben mely országok sértették meg más államok szuverenitását ENSZ felhatalmazás nélkül?
…Íme néhány példa:
- Irak inváziója Kuvait ellen 1990-ben… Az Egyesült Államok katonai erővel válaszolt.
- A NATO 1999-es koszovói beavatkozása: …beavatkozást indított az ENSZ felhatalmazása nélkül…
- Az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziója: koalícióval… megszállta Irakot.
- A Krím Oroszország általi annektálása 2014-ben: …elítélték Ukrajna szuverenitásának megsértéseként.
Ebből következik, hogy a fentiek agresszív országok?
Az általam közölt példák olyan esetekre vonatkoztak, amikor országok ENSZ-felhatalmazás nélkül sértették meg más országok szuverenitását, ami általában a nemzetközi jog megsértésének minősül. Azonban ezt az egyes országok és a nemzetközi közösség politikai és stratégiai érdekeiktől függően döntik el…
Irak kuvaiti inváziója agresszió volt?
Igen, Irak 1990-es kuvaiti invázióját széles körben agressziós cselekménynek tekintették. Az ENSZ BT határozatai… elítélték az inváziót és követelték Irak kivonulását Kuvaitból, és az Egyesült Államok vezette országok koalíciója katonailag beavatkozott e határozatok végrehajtása érdekében…
Agresszió volt a Krím Oroszország általi annektálása 2014-ben?
Igen, a Krím Oroszország általi 2014-es annektálását sok ország, köztük Ukrajna és a nemzetközi közösség is agressziós cselekménynek tekintette. Az annektálás megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását, valamint a nemzetközi jogot.
Az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziója agresszió volt?
Az Egyesült Államok és számos más ország 2003-as iraki inváziója rendkívül ellentmondásos kérdés volt, és megoszlanak a vélemények arról, hogy agressziónak minősül-e vagy sem…
A NATO 1999-es koszovói beavatkozása agresszió volt?
Az, hogy a NATO koszovói beavatkozása agresszió volt-e, ellentmondásos kérdés volt, és eltérőek a vélemények arról, hogy agressziónak minősül-e vagy sem.
A NATO egy védelmi szövetség?
Igen, a NATO elsődlegesen egy védelmi szövetség.
Benne van a NATO kartájában, hogy tagjainak védelmére jött létre?
Igen, a NATO elsődleges célja, ahogy az észak-atlanti szerződésben is körvonalazódik, a kollektív védelem biztosítása és tagállamai biztonságának védelme
Van másodlagos célja a NATO-nak?
Igen, a NATO-t létrehozó szerződés azt is kimondja, hogy a tagországok az észak-atlanti térség stabilitásának és jólétének előmozdításán fognak dolgozni. Ez magában foglalja a demokratikus értékek előmozdítását, a gazdasági együttműködést és a tagállamok közötti kulturális cserét, a válságkezelést, a békefenntartást és a terrorizmus elleni küzdelmet.
Ezek a másodlagos célok szerepelnek az Észak-atlanti Szerződésben?
A NATO másodlagos céljai, mint például a válságkezelés és a kooperatív biztonság, nem szerepelnek kifejezetten az Észak-atlanti Szerződésben… A szerződés elsősorban a kollektív védelemre és a tagállamok kölcsönös védelmére összpontosít.
A NATO 1999-es koszovói beavatkozása a „stabilitás és jólét” előmozdítását szolgálta?
A NATO koszovói beavatkozása azzal a kinyilvánított céllal történt, hogy megállítsák a szerb erők által a koszovói albánok ellen elkövetett etnikai tisztogatást és erőszakot. Noha a beavatkozás nem említette kifejezetten a „stabilitás és jólét előmozdítását”, a NATO-tagállamok a térség további destabilizációjának megakadályozásának, az emberi jogok és a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartásának módjának tekintették.
Sikerült a tagoknak stabilizálni a térséget?
A NATO 1999-es beavatkozása után a koszovói helyzet bonyolult volt, a különböző etnikai csoportok és politikai frakciók közötti folyamatos feszültségekkel. A beavatkozás ugyan a koszovói albánok és a szerb erők közötti konfliktus végéhez vezetett, de egyben nyugtalanságot és instabilitást is eredményezett a régióban.
Stabilizálták tehát a térséget?
Noha a NATO 1999-es beavatkozása hozzájárult a konfliktus lezárásához, nem oldotta meg teljesen a mögöttes problémákat, és Koszovó politikai státusza továbbra is vita tárgya.
Szóval működött a dolog?
Attól függ, hogyan definiáljuk ezt: „működött”. A NATO 1999-es koszovói beavatkozása valóban a térségben több éve tartó konfliktus végéhez vezetett. A régió hosszú távú stabilitása azonban még mindig vita tárgya, mivel a térségben folyamatosak a politikai és etnikai feszültségek. Ezen túlmenően, a beavatkozást egyesek a nemzetközi jog megsértéseként bírálták, mivel azt az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa nem engedélyezte. Tehát az, hogy a beavatkozás „működött”-e vagy sem, összetett és sokrétű kérdés, amelyre nincs egyszerű válasz.
Sikeres volt a beavatkozás?
A NATO koszovói beavatkozásának sikere értelmezés kérdése. A beavatkozás hozzájárult a konfliktus és a szerb erők által az albánok ellen elkövetett atrocitások lezárásához. Ugyanakkor polgári áldozatokat és az infrastruktúra pusztulását is okozta, Koszovó ezt követő igazgatását pedig folyamatos politikai feszültségek és nehézségek jellemezték. Egyesek azzal érvelnek, hogy a beavatkozásra a további humanitárius atrocitások megelőzése érdekében volt szükség, és elérte célját, a konfliktus lezárását, [mintha ez az érvelés negligálva volna Ukrajnában!…] míg mások azt bírálják, hogy Szerbia szuverenitásának megsértését és új problémákat okoz a térségben.
[A GPT negyedszerre sem mondja ki, hogy nem sikerült stabilizálni a térséget!]
Hogy érvényesül Szerbia szuverenitása ma a koszovói területen?
Kína Szerbia területi integritása és szuverenitása megsértésének tartja Koszovó egyoldalú függetlenségének kikiáltását Szerbiától. Ezért Kína nem ismeri el Koszovót független államként, és nem épített ki diplomáciai kapcsolatokat Koszovóval.
India elismeri-e a koszovói állam függetlenségét?
Nem ismeri el…
Az államok lakossága alapján hányan nem ismerik el Koszovó függetlenségét?
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint 2022-ben a Koszovó függetlenségét el nem ismerő 98 ENSZ-tagállam becsült összlakossága hozzávetőleg 4,4 milliárd ember.
Mely EU-tagországok nem ismerik el Koszovó függetlenségét?
Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia és Spanyolország.
Mely EU országokban él nemzeti kisebbség?
Az EU több tagállamában jelentős nemzeti kisebbség él. Íme néhány példa:
- Spanyolország: jelentős baszk és katalán kisebbség.
[baszkok 2,4 millióan 5%-ot, a katalánok 16%-ot (7,5M) tesznek ki]
- Franciaország: jelentős breton, korzikai és okszitán kisebbség.
[bretonok: 6,5M (9%), Az első három után minden felhozott példa kisebb arányt mutat, mint a magyar kisebbségeké – amelyek nem szerepelnek a felsorolásban! Így: korzikai:1M (2%), okszitán 0,8M 1,5%;]
- Németország: szorb, dán és roma kisebbség él.
[szorbok 60.000 (0,07%), dánok 21.000 – 0,02%, romák 200.000 – 0,9%;]
- Olaszország: jelentős német, szlovén és ladin kisebbség.
[németek: 314.000 – 0,5%, szlovének 90.000 – 0,15%, ladinok: 22.000 – 0,03%;]
- Románia: Romániában jelentős magyar és roma kisebbségek élnek.
[magyarok: 1,2M – 6,3%, romák: 1,85M – 2%]
[Másképpen az AI mindössze 3 olyan kisebbséget tüntet fel, ami nagyobb arányú az adott országban, mint a magyar, ugyanakkor nem tünteti fel a szlovákiai magyarokat, a maguk kb. 5%ával, sem a Cipruson élő 330.000 törököt (30%!]
És Ciprus?
Ciprusnak két fő etnikai közössége van: a ciprusi görögök, akik a lakosság többségét teszik ki, és a ciprusi törökök. A szigetet 1974 óta osztják ketté, a sziget északi részét ciprusi törökök irányítják, és csak Törökország ismeri el, a sziget déli részét pedig a ciprusi görögök irányítják, és nemzetközileg Ciprusi Köztársaságként ismerik el. Mint ilyen, a ciprusi nemzeti kisebbségek ügyét bonyolítja a szigeten kialakult politikai helyzet.
És Szlovákia?
Szlovákiában számos nemzeti kisebbségi csoport él, köztük magyarok, romák és ukránok. Szlovákia legnagyobb kisebbségi csoportja a magyar kisebbség, amely az ország lakosságának mintegy 8,5%-át teszi ki.
Úgy tűnik, hogy szoros kapcsolat van a kisebbségek és Koszovó el nem ismerése között.
Összefüggés lehet a jelentős nemzeti kisebbségekkel rendelkező országok és Koszovó függetlenségének elismerésével kapcsolatos álláspontjuk között, mivel a nemzeti kisebbségi kérdések érzékenyek és összetettek lehetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy az egyes országok Koszovó függetlenségének elismerésére vonatkozó döntése számos tényezőn alapul, köztük geopolitikai érdekeiken, a Balkánnal való történelmi kapcsolatain és a nemzetközi jog jogi értelmezésén. Ezért nem feltétlenül pontos olyan általános kijelentést tenni, hogy közvetlen kapcsolat van a nemzeti kisebbségek és Koszovó el nem ismerése között.
A korreláció egy egzakt matematikai fogalom. Igen vagy nem?
A korreláció egy statisztikai kifejezés, amelyet két változó közötti kapcsolat mértékének mérésére használnak. Ez nem egy egzakt matematikai fogalom, sokkal inkább a változók közötti kapcsolat erősségének és irányának mérőszáma.
Oké. Van statisztikai összefüggés, vagy nincs?
Úgy tűnik, statisztikai összefüggés van a jelentős nemzeti kisebbségekkel rendelkező országok és Koszovó függetlenségének elismerésével kapcsolatos álláspontjuk között. Fontos azonban megjegyezni, hogy a korreláció nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést, és más tényezők is szerepet játszhatnak.
[A Chat mindent megtesz a válasz elkerülésére. Hogy megspóroljak további négy kitérő választ, a következtetést feltételként fogalmazom meg:]
Bár nem biztos, de tegyük fel, hogy az imént megállapított korreláció ok okozati összefüggést takar. Hogy egyeztethető ez össze a jogállamisággal?
Ha egy ország Koszovó függetlenségének elismerésére vonatkozó álláspontja és jelentős nemzeti kisebbségek jelenléte közötti összefüggést ok-okozati összefüggésként állapítják meg, az aggályokat vet fel a jogállamiság következetes érvényesítése tekintetében. Egy állam függetlenségének elismerésének vagy el nem ismerésének ugyanis jogi és ténybeli megfontolásokon kell alapulni, nem pedig belpolitikai megfontolásokon vagy a nemzeti kisebbségek jelenlétén.
A nemzetközi jog elismeri a népek önrendelkezési jogát, amely magában foglalhatja a saját független állam kialakításának jogát. Egy állam függetlenségének egy másik állam általi elismerésének azonban objektív kritériumokon kell alapulnia, mint például a terület feletti hatékony ellenőrzés megléte, a kormányzat legitimitása, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása. A nemzeti kisebbségek jelenléte egy országban nem lehet meghatározó tényező egy másik állam függetlenségének elismerésében.
Ezért, ha egy ország Koszovó függetlenségének elismerésére vonatkozó álláspontja és jelentős nemzeti kisebbségek jelenléte közötti összefüggést ok-okozati összefüggésként állapítják meg, az azt jelezné, hogy ezekben az országokban nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. Azt sugallja, hogy külpolitikai döntéseikben a belpolitikai megfontolások és a nemzeti kisebbségek elhallgatásával kapcsolatos érdekei elsőbbséget élveznek a jogi és ténybeli megfontolások helyett.
Ha egy állam külpolitikai döntéseiben a belpolitikai megfontolások és a nemzeti kisebbségek elhallgatásával kapcsolatos érdekei elsőbbséget élveznek a jogi és ténybeli szempontokkal szemben, mit mondhatunk az európai értékek érvényesüléséről ebben az államban?
Ha egy állam külpolitikai döntéseiben a belpolitikai megfontolások és a nemzeti kisebbségek elhallgatásával kapcsolatos érdekei elsőbbséget élveznek a jogi és ténybeli szempontokkal szemben, az azt jelzi, hogy az államban az európai értékek érvényesülése nem teljes. Az európai értékek közé tartozik a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és a szabadságjogok tiszteletben tartása, valamint az egyenlőség elve. Ha egy állam külpolitikai döntéseiben nem tartják tiszteletben ezeket az értékeket, az veszélyezteti az állam demokratikus jellegét és a jogállamiságot, és gyengíti a nemzetközi kapcsolatokat is. Ezért fontos, hogy az államok külpolitikai döntéseit a jogi és ténybeli szempontok, valamint az európai értékek figyelembevételével hozzák meg.
Ha egy állam külpolitikai döntéseiben a belpolitikai megfontolásokat és a nemzeti kisebbségek elhallgatásával kapcsolatos érdekeit helyezi előtérbe a jogi és ténybeli szempontokkal szemben, az aggályokat vet fel az állam európai értékek érvényesítése melletti elkötelezettsége miatt. Az európai értékek a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása elvén alapulnak, és megkövetelik, hogy az államok megalapozott jogi és ténybeli indokok alapján döntsenek, ne pedig pusztán belpolitikai megfontolások alapján.
Ha egy állam következetesen olyan döntéseket hoz, amelyek a belpolitikai megfontolásokat és a nemzeti kisebbségek elhallgatásával kapcsolatos érdekeit helyezik előtérbe a jogi és ténybeli megfontolásokkal szemben, az azt sugallja, hogy az állam esetleg nem teszi magáévá ezeket az alapvető európai értékeket. Ennek következményei lehetnek az állam más európai országokkal és intézményekkel való kapcsolatára, valamint a tágabb régió stabilitására és jólétére.
Mit mondhatunk akkor, ha egy állam következetesen olyan döntéseket hoz, amelyek a belpolitikai megfontolásokat és a nemzeti kisebbségek érdekeit helyezik előtérbe a jogi és ténybeli megfontolások helyett (így azt sugallja, hogy az állam nem fogadja el teljes mértékben ezeket az alapvető európai értékeket) és eközben más államokat az európai értékek be nem tartása miatt kritizál?
Ha egy állam a belpolitikai szempontokat és a nemzeti kisebbségek elhallgatásával kapcsolatos érdekeit következetesen előtérbe helyezi a jogi és ténybeli megfontolásokkal szemben, az felveti az állam elkötelezettségének kérdését az olyan alapvető európai értékek mellett, mint a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok. Az ilyen cselekedeteket képmutatónak lehet tekinteni, ha az állam más országokat kritizál, amiért nem tartják be az európai értékeket. Minden államnak fontos, hogy bel- és külpolitikai döntései során betartsa ezeket az értékeket a stabilabb és igazságosabb világrend előmozdítása érdekében.
A képmutatás európai értéknek tekinthető?
Az európai értékek között nincs olyan, hogy „képmutatás”. Az európai értékek magukban foglalják a jogállamiságot, a szabadságot, az emberi jogok tiszteletben tartását, a pluralizmust és az egyenlőséget. A képmutatás ellenkezik ezekkel az értékekkel, és nem elfogadható a jogállamiság és a demokrácia szempontjából. Ezért nem lehet azt mondani, hogy a képmutatás az európai értékek közé tartozik.
Micskó András
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
