Pattanásig feszült a helyzet Koszovóban, az USA szankciókat jelentett be Pristina ellen

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Bojan Slavkovic

Nagyon gyorsan eszkalálódik a helyzet Koszovóban. Olyannyira, hogy maguk az amerikaiak (azok, akik anno határon kívülre kényszerítették a koszovói szerbeket) róttak ki szerdán szankciókat Koszovóra. Washington és Brüsszel is felszólította Pristinát, hogy visszakozzon. Ám ez nem arról szól, hogy a Nyugat ezúttal a valódi áldozat mellé állt volna – egyszerűen Ukrajna mellé nem hiányzik még egy tűzfészek a kontinensen, mert könnyen kicsúszhat az irányítás a kezükből.

Az Egyesült Államok szankciókat jelentett be Koszovó ellen. Washington szerint Pristina figyelmen kívül hagyta kéréseit, amelyek a szerbek lakta északi területeken kialakult feszültség enyhítésére vonatkoztak – írta a BBC.

Az USA kritizálta Koszovót, amiért erőszakkal akar albán nemzetiségű polgármestereket a szerbek lakta települések élére állítani. Jeffrey Hovenier, az USA pristinai nagykövete úgy fogalmazott, hogy előre látták annak következményeit, ha a koszovói vezetés albán nemzetiségű polgármestereket akar a szerb települések élére erőltetni. És mivel erre vonatkozó figyelmeztetését a koszovóiak figyelmen kívül hagyták, most az USA kizárta Koszovót az európai hadgyakorlaton való részvételből. 

Sőt, az USA jelezte, hogy felfüggeszti erőfeszítéseit Koszovó szélesebb nemzetközi elismerésének elősegítésében, és további szankciókat sem zárt ki. 

Még az EU szerint is a koszovói hatóságok „destabilizálták” a helyzetet az ország északi részében. Josep Borrell, az EU főképviselője pedig arról beszélt, hogy túl sok az erőszak Európában, és az EU nem engedhet meg magának egy újabb konfliktust. 

A helyzet nem túl rózsás, a szerb haderő a koszovói határhoz vonult, az amerikaiak pedig 700 katonát vezényeltek a nápolyi NATO-parancsnokságról a koszovói békefenntartók (KFOR) megerősítésére. Így jelenleg már 4000 békefenntartó működik Koszovó területén.

Két nappal ezelőtt a dühös szerb tüntetők kövekkel és üvegekkel támadtak a KFOR katonáira Zvecsanban a városi hivatal előtt, az incidens során több magyar katona is megsérült.

A most felizzott gyújtópont megértéséhez fontos tudni, hogy az Észak-Koszovóban élő szerbek közösségi jogokat követelnek, amelyek teljesítésére egyébként Pristina is ígéretet tett. A szerbek – más eszköz híján – úgy tiltakoznak, hogy nem integrálódnak a koszovói államba.

A mostani vita lényege, hogy az elmaradt közösségi jogok miatt a szerb közösség bojkottálta az önkormányzati választásokat, amelyekre azért került sor, mert a tavalyi rendszámtábla-ügy miatt tüntetőleg lemondtak a szerb vezetők. A bojkott következtében mindössze a lakosok 2-3 százaléka ment el szavazni, és albán vezetőkre voksoltak. Bár az USA és az EU is nyomást gyakorolt Pristinára, hogy ne erőltesse a szerbekre az albán vezetőket, Pristina nem visszakozott, és elkezdődtek a tüntetések.

Az észak-koszovói eseményeknek messzire elérő geopolitikai következményei vannak. A Nyugat nem akar újabb háborús tűzfészket Európában, mert kicsúszna az irányítása alól az ukrajnai konfliktus is. Kína és Oroszország (egyik sem ismeri el Koszovót önálló államként) már jelezték, hogy teljes mértékben kiállnak Szerbia mellett a „területi integritásának védelme” tekintetében.

Körkép.sk