Ukrajna beperelné az EU-t gabonaügyben, de azért további milliárdokat követel az Uniótól

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Susan Walsh, POOL

Szeptember 15-én, vagyis e hét pénteken jár le az EU által „engedélyezett”, az ukrán gabonára vonatkozó importkorlátozás, amit öt közép-európai ország, köztük Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nyomására vezetett be az EU. Ukrajna próbálja nyomás alatt tartanai Brüsszelt, hogy ne hosszabbítsa meg az importkorlátozásokat, közben pedig Varsóval szemben is egyre keményebb retorikát alkalmaz. Lengyelországban egy hónap múlva parlamenti választásokat tartanak, a kormányzó PiS párt szavazóinak jó része pedig az agrárvidékeken él, ráadásul Ukrajna már korábban is provokálta a lengyeleket azzal, hogy „versenytársként” azonosították Lengyelországot – természetesen csak a háború utáni viszonyok között. Az ügy legújabb fejleménye, hogy Ukrajna azzal fenyegetőzik, hogy a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) panaszolja be az Európai Uniót, ha nem akadályozza meg az importkorlátozások meghosszabbítását.

Az egész ügy rendkívül abszurd, hiszen az EU látja el eurómilliárdokkal, gazdasági, humanitárius és katonai támogatással Ukrajnát, Brüsszel folyamatosan próbálja lenyomni a tagállamok torkán, hogy 50 milliárd euró támogatást adjanak a közös kasszából Ukrajnának. Erre Ukrajna rendkívüli arroganciát mutatva most az EU-t akarja beperelni.

Az ukrán szempont

Mivel Oroszország kilépett az ukrán gabona tengeri exportját lehetővé tevő fekete-tengeri gabonafolyosó-egyezményből, az idei termés feltorlódott az ukrán raktárokban. A kijevi agrártárca legutóbbi bejelentése szerint a gabona exportja a tavaly ilyenkor mértnek a felére esett vissza, ami azzal fenyeget, hogy az ukrán (jórészük külföldi, főleg nyugat-európai és amerikai vállalat – a szerk.) gazdák nem tudják időben értékesíteni ahhoz, hogy megvegyék a következő szezonhoz szükséges vetőmagot.

Ráadásul a tengeri szállításnál a szárazföldi szállítás sokkal drágább, nem csoda, hogy Ukrajna nemcsak az importkorlátozások eltörlését követeli Brüsszeltől, hanem azt is, hogy tonnánként 30 eurós támogatásban részesítse az ukrán gabonát, hogy kvázi teljesen kompenzálja a az ukrán gabona szárazföldi szállítási költségeit.

Ez magyarul annyit tesz, hogy Ukrajna európai pénzt követel ahhoz, hogy az európai gazdák kárára nagy versenyelőnyre tegyen szert, miközben a közép-európai országoktól azt várja, hogy Ukrajna agráriumáért áldozzák fel saját mezőgazdasági piacukat – a szó szoros értelmében. Arról kevesebb szó eszik, de Mihajlo Podoljak nemrég elszólta magát, hogy Ukrajna konkurensként tekint Lengyelországra, ami a mezőgazdaság terén (is) egyre jobban megmutatkozik.

A közép-európai szempont

Az importkorlátozások bevezetése elsősorban Magyarország és Lengyelország kiállásának volt köszönhető, halkan azonban Bulgária, Románia és Szlovákia is támogatta a kezdeményezést. Az olcsó és kétes minőségű (GMO-kezelt) ukrán gabona ugyanis szó szerint tönkreteszi a közép-európai gazdaságokat, részben minőségével nem arányos versenyelőnye miatt, részben azzal, hogy az ukrán gabona elfoglalja a közép-európai tárolókban a helyet, kiszorítva és súlyos finanszírozási gondokba taszítva a helyi gazdákat.

Ebből is jól látható, hogy Ukrajna lényegében azon dolgozik, hogy saját problémáit továbbterhelve a térség országaira maximálizálja a gabonából származó nyereségét – mindehhez pedig a háború áldozatának szerepkörét is gátlástalanul kihasználja.

A közép-európai országokat ez enyhén szólva is aggasztja, de inkább irritálja, főleg azért, mert Ukrajna azt állítja, hogy a gabonát a szegény afrikai országoknak, illetve a globális piacra szánja. Ezt azonban a közép-európai importkorlátozások nem akadályozzák, a tranzit továbbra is lehetséges. Ukrajna követelésével lényegében nyíltan azt várja a térség országaitól, hogy saját érdekeiket dobják el Kijev arrogáns utasítására.

Mindennek tetejébe a lengyelek egyre inkább meg vannak győződve róla, hogy Ukrajna a németek kártyájából játszva próbálja a lengyel kormányzópárt esélyeit csökkenteni, amelynek legnagyobb kihívója az a Donald Tusk, aki német támogatásra lehetett anno az Európai Tanács elnöke, később az Európai Néppárt elnöke – elég egyértelmű, hogy Tusk Berlin meghosszabbított kezeként működik.

Az EU alibista

Az Európai Unió némiképp kutyaszorítóban van. Szíve szerint Brüsszel csont nélkül teljesítené Ukrajna követelését, lévén, hogy egy sor nyugat-európai, de főleg amerikai vállalat nyerészkedne az ukrán gabona értékesítésén. A gond az, hogy ha magára haragítja a közép-európai országokat, akkor veszélybe kerülhet az Ukrajnának szánt sokmilliárd támogatási csomag sorsa.

Ukrajna a WTO-hoz fordulna

Úgy látszik Ukrajna érzi, hogy fogy körülötte a levegő a globális térben, mert egyre kevesebb diplomáciai sikert tud elérni, erre a legjobb példa a minapi G20-as csúcs zárónyilatkozata, amely a gabona- és műtrágyaexport visszaállítására szólított fel, de nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország javára is – és ezzel lényegében egyenlőségjelet tettek a két ország között. Ukrajnát egyébként nem is hívták meg a találkozóra.

Ilyen körülmények között pár napja Ukrajna belengette, hogy ha az EU nem törli el véglegesen az ukrán gabona importkorlátozásait, akkor beperli az EU-t a WTO-nál.

Erre reagált nemrég Szymon Szynkowski vel Sęk lengyel európai ügyekért felelős miniszter, aki a következőket nyilatkozta:

„Ez a fenyegetés az ukrán fél újabb nyomásgyakorlási kísérlete. Ezek a próbálkozások gyakran átlépik az ukrán diplomácia megszokott kereteit, és diplomáciai nyomást próbálnak kifejteni. (…) Ránk ez nincs hatással, mert a mi prioritásunk a lengyel gazdák és lengyel állampolgárok védelme. És az ilyen gesztusok vagy fenyegetőzések nem lesznek ránk hatással”

mondta, elismételve, amit Magyarország is leszögezett már, hogy ha az EU nem hosszabbítja meg az importkorlátozásokat, akkor Lengyelország egyoldalúan importkolrátozásokat vezet nemcsak a gabonára, de több ukrán élelmiszeripari termékre is.

Körkép.sk