Nyitókép forrása: A képen Olaf Scholz (SPD) német kancellár (jobbra, elöl) és Robert Habeck (Zöldek) német alkancellár (balra, hátul). SITA/Kay Nietfeld/dpa via AP
A centrista jobboldali választók több mint fele az AfD-re szavazna Németországban – írja elemzésében a Štandard szlovák konzervatív hírportál hasábjain Hermann Binkert, a német INSA Consulere közvélemény-kutató ügynökség vezetője.
Németországban úgynevezett „vasárnapi kérdések” keretében végeznek felméréseket arról, hogy a választók mely pártokra adnák le a voksukat, ha most lennének a parlamenti (Bundestag) választások. A kérdés nem azért „vasárnapi” mert vasárnap teszik fel, hanem mert Németországban a választások napja hagyományosan a vasárnap – mint ahogy Szlovákiában a szombat.
Az INSA július 12. és 15. között készített felmérést, 2116 fős mintavétellel. Az eredmények azt mutatják, hogy a szocdem SPD, az a párt, amely ma a kancellárt adja, még a 15 százalékos támogatottságot sem éri el a németországi lakosság körében.
A legerősebb párt e tekintetben továbbra is a CDU/CSU (a Kereszténydemokrata Unió és bajora, tehát csak tartományi szinten létező testvérpártja, a Keresztényszociális Unió) frakciója 31 százalék.
A Binkert által közölt adatok szerint a pacifistákból és szakértőkből háborús uszítókká és az európai gazdaság lezüllesztőivé váló Zöldek alig 11,5 százalékon állnak. A Zöldek a második számú koalíciós partner a német kormányban, a legkisebb partner, a szabaddemokrata FDP 5 százalékon áll, tehát még ki is eshet a parlamentből.
A mai német kormánynak együtt van akkora támogatottsága, mint a CDU/CSU-nak, ami azt jelenti, hogy a német lakosság kétharmada egyik kormánypártra sem szavazna, vagy más szavakkal, elutasítja a jelenlegi kormány politikáját.
Az ellenzéki pártok között kiemelkedik két szélsőség: a radikális jobboldali AfD (Alternative für Deutschland) és a „konzervatív baloldali” BSW. Az előbbi 18, az utóbbi 8,5 százalékon áll.
Érdemes még kiemelni Hans-Georg Maassen pártját, az Értékuniót. Ez a párt jelenleg még nem része a felméréseknek, többek között azért sem, mert még az EP-választáson sem mérettette meg magát. Elvileg a párt valahol a CDU/CSU és az AfD között helyezkedne el.
Körkép-vélemény:
Maassen Angela Merkel egykori német kancellár titkosszolgálati vezetője volt, aki abba bukott bele, hogy egy alkalommal bírálta Merkelt a migránsok okozta biztonsági problémák letagadása miatt. Mivel kibeszélt a merkeli befogadó politikából, mennie kellett. Most politikára adta fejét, bár egyelőre nem tisztázott, hogy konzervatív politikát akar folytatni, vagy csak szavazatokat akar elvinni az AfD-től, hogy a CDU/CSU ne kényszerüljön rá, vagy ne tudjon koalícióra lépni a radikális jobboldallal.
Ez tehát a konkrét helyzetkép az európai mércével megbízhatóbbnak számító német felmérések alapján.
Az INSA vezetőjének cikke azért érdekes, mert arra is felhívta a figyelmet, hogy a választók 32 százaléka baloldali beállítottságúnak tartja magát, 24 százalék vallja magát jobboldalinak, és 38 százalék politikai centristának.
Az alábbi adatok pedig jól mutatják, hogy a baloldalon lévő zsúfoltságot, illetve azt, hogy a CDU/CSU tényleg elképesztően eltolódott balra: a magát baloldalinak valló választók 25 százaléka az SPD-re, 24 százaléka a Zöldekre (balliberálisokra) 14 százaléka pedig a CDU/CSU-ra szavazna (!).
A jobboldali szavazók adatai az AfD potenciális erejét mutatják meg: a jobboldali választók 46 százaléka (!) az AfD-re szavazna, és csak 37 százalékuk a CDU/CSU-ra, miközben 6 százalék jutna a BSW-nek.
A centrista választók 41 százaléka a CDU/CSU-t választaná, az SPD-nek itt csak 15 százalék jut, az AfD-nek 12 százalék.
Binkert szerint mindez azt jelenti, hogy a szocdem SPD és a Zöldek a baloldali tábor vezetéséért harcol egymással, a CDU-CSU csak a centristák körében bír domináns szereppel, igaz, ez a legnépesebb tábor, az AfD ugyanakkor határozottan vezeti a jobboldali tábort.
A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy kit látnának a választók szívesen a kancellári székben. Németországban a kancellárt a parlament, pontosabban a koalíciós többség választja meg.
A rangsor elég beszédes. A megkérdezettek legnagyobb része, 22 százaléka nem rendelkezik személyes favorittal. 21 százalékuk Friedrich Merzet, a CDU elnökét támogatná. Merz mögött viszonylag kis távolságban Alice Wiedel, az AfD elnöke következik 18 százalékkal, majd végül az elmúlt években igencsak leszerepelt jelenlegi kancellár, Olaf Scholz jön a sorban. A Zöldek első embere, Robert Habeck kancellárhelyettes a negyedik a listán 15 százalékkal.
Ha árnyaljuk kicsit a képet, akkor Habeck a baloldali választók körében 29 százalékkal vezet, Scholz csak a második (24 százalék) – vagyis hiába erősebb az SPD támogatottsága ebben a táborban, egyszerűen rosszak a tapasztalatok Scholz kapcsán.
A centrista táborban Merz az első (27 százalék), Scholz jócskán lemaradva a második (16 százalék).
A jobboldalon az AfD elnöke vezet 42 százalékkal, de itt még Merz támogatottsága is számottevő (29 százalék).
Körkép-vélemény:
A fenti számokat azért veszik különös figyelemmel górcső alá, mert Németországban jelenleg élet-halál harc folyik azért, hogy az egyre erősödő AfD-t elszigetelve tartsák. Ha ugyanis a CDU/CSU tisztán pragamtikus érveket követve a következő választások után reális lehetőségként fontolóra veszi, hogy kormányra lépjen a radikális jobboldallal, akkor a baloldal és balliberálisok nem rúgnak labdába, és az úgynevezett „mainstream” pártok elbuknak. Egy koalíción belül könnyű a sajtó és az NGO-k szövetségével a nagyobb koalíciós partnert sakkban tartani (Scholz és az SPD is ezt éli meg a Zöldek jóvoltából), de ha a jobboldal nem kényszerül együttműködésre a baloldallal, akkor jó időre vége a dalnak, és a jobboldal valódi jobboldal lehet. A tét hatalmas, ezért a jelenlegi német kormány folyamatosan igyekszik közvetve vagy közvetlenül betiltani az AfD-t.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: AfD baloldal CDU-CSU Friedrich Merz jobboldal német belpolitika német felmérés Németország olaf scholz progresszív radikális jobboldal SPD zöldek
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
