Újabb atomerőmű biztonságát fenyegeti egy olyan ukrán offenzíva, amire a Nyugat is áldását adta

Nyitókép forrása: SITA/Russian Defense Ministry Press Service via AP

Ahogy arról korábban beszámoltunk, augusztus hatodikán meglepetésszerű és meglepően sikeres akcióba kezdtek az ukránok orosz területen: betörtek Kurszk régióba és több település ellenőrzését is átvették (legalábbis egy időre). Az eleinte politikai marketingnek tűnő offenzíváról azóta kiderült, hogy stratégiai céljai vannak, sajnos azonban stratégiai méretű kockázatokkal. A harcok ugyanis veszélyeztetik a kurszki atomerőművet, aminek elfoglalása fontos lehet az ukránoknak. Ráadásul a művelethez a Nyugat is áldását adta.

Az hagyján, hogy az ukránok a sikeres betöréssel lealázták az orosz hadvezetést és az egész orosz hírszerzést, amely nem vette észre, mi készül a határ túloldalán. Az ukránok bevették Szudzsát is, ahol Szlovákia és Magyarország gázellátása szempontjából is kulcsfontosságú kompresszorállomás található, és a harcok közelednek a kurszki atomerőmű felé, aminek elfoglalása jó cserealap lenne Kijev számára, amit két évvel ezelőtt az oroszok megfosztottak Európa legnagyobb, hat reaktorral működő atomerőművétől, a zaporizzsjai Enerhodartól.

Az olasz Corriere della Sera nevű lap nyomtatott kiadásában megjelent egy cikk, amely azt boncolgatja, hogy az ukránok kurszki hadműveleteinek energiapolitikai céljai vannak, méghozzá a gázáramlás blokkolásának jogát akarják megszerezni. A történet persze nem ennyire egyszerű.

Az Oroszországból érkező gáz a Testvériség nevű vezeték déli ágán érkezik Szlovákiába, Ukrajnán keresztül. Ha csak a gáz elzárása lenne a tét, ahhoz nincs szükség Oroszország területét megtámadni és elfoglalni a szudzsai kompresszorállomást.

Más a helyzet, ha az ukránok nem elzárni, hanem ellenőrizni akarják az Európa irányába menő gáztranzitot. Ahhoz ugyanis már szükségük van a szudzsai állomásra.

Hivatalosan Ukrajna nem akarja meghosszabbítani az oroszokkal a gáztranzitról szóló szerződést, ami idén év végén lejár. A mostani offenzíva azonban arra utal, hogy csak igen előnyös pozícióból akarnak tárgyalóasztalhoz ülni. És nem csak energiaügyek terén.

Itt jön a képbe a kurszki atomerőmű. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség csütörtökön még azt nyilatkozta, hogy nincs miért aggódni. Szombatra virradóra azonban már közzétettek egy új nyilatkozatot, amelyben „maximális önmérsékletre” szólították fel a harcoló feleket, és az atomerőmű biztonságának szavatolását hangsúlyozza.

És nem véletlenül. Szombaton reggel Kurszk régió kormányzója jelentette, hogy egy dróndarab csapódott be az erőmű közelében, és egy időre megszakadt az áramellátás is.

A helyzet tehát ismét oda fajult, hogy egy Oroszország által elkezdett, a Nyugat által igen vehemensen táplált, az ukránok által pedig a végletekig feszíteni akart konfliktusban egy egész kontinens biztonságát veszélyeztető nukleáris baleset is benne van a pakliban.

Sokan logikus következtetésnek tartják, hogy az ukránok megpróbálják majd elfoglalni a kurszki atomerőművet. A zaporizzsjai atomerőművet az oroszok még 2022-ben elfoglalták, és az ukránok többször is próbálták visszafoglalni, sikertelenül. Az ukrán gazdaságnak nagy szüksége lenne az energiára, ám kiszolgáltatott helyzetben van.

Egyesek szerint a kuszki atomerőmű nem csak cserealap lehet a zaporizzsjai erőműért cserébe, hanem alkupozíció a közelgő béketárgyalásokhoz.

Abból kiindulva, hogy az ukránok az eddig talonban tartott, jól képzett, nyugati fegyverekkel és haditechnikával felszerelt dandárjaikat vetették be Kurszk ellen, miközben a keleti frontvonalat épp összezúzzák az oroszok, valószínűleg egy váratlan utolsó haknival akarják sarokba szorítani az oroszokat, és olyan alkupozíciót szerezni, ami csökkenti Moszkva étvágyát a tárgyalásokon.

A nyugat áldását adta

Az eszkalációs veszély óriási, nem csak az atomerőmű miatt, hanem azért is, mert nyugaton kiképzett katonák nyugati, főleg amerikai és német eszközökkel nyomultak be Oroszország területére, ami csak erősíti Moszkva narratíváját, miszerint de facto a NATO ellen visel háborút.

Közben a Politico brüsszeli lap azt közölte, hogy Ukrajna engedélyt kapott a kurszki támadásra nyugati szövetségeseitől, leginkább a németektől. Tegyük rögtön hozzá, hogy az Egyesült Államok egyik geopolitikai célja az orosz-ukrán háborúval Németország és Oroszország gazdasági és politikai szétválasztása volt (a másik Európa és Oroszország meggyengítése). Mivel a Politico-t az Egyesült Államokban szerkesztik, nyilván olyan narratívákat fog közölni, ami követi az amerikai külpolitika irányát.

Ez volt a helyzet a lappal akkor is, amikor felrobbantották az Északi Áramlat 2-t. Egyetlen kínos kérdést sem vetett fel azóta sem, mert nyilvánvaló, ha kiderül, hogy az USA állt a háttérben, az azt jelentené, hogy az Egyesült Államok egy szövetséges ország energiainfrastruktúrája ellen követett el terrortámadást. Ezt nehéz lenne megmagyarázni.

A Politico utalása arra, hogy a németek támogatják leginkább az ukránok tetteit, az orosz-német gazdasági és politikai kapcsolatok szétzúzásának a része. Valójában Olaf Scholz német kancellár nem nyilatkozott az ügyben, a Politiconak csak a német külügy adott információt, ami a balliberális Zöldek kezében van, márpedig a Zöldek szinte tökéletesen az amerikai külügy iránya szerint politizálnak.

Persze az is benne a dologban, hogy a Politico igyekszik elterelni a figyelmet arról, hogy az egyetlen ország, amely engedélyezhette az ukránok támadását (és amely kulcsfontosságú hírszerzési adatokkal láthatta el) az az USA. Ott azonban elnökválasztás lesz, és a mainstream sajtó el akarja kerülni, hogy kedvenc jelöltjük, a demokrata Kamala Harris kampányára bármi árnyékot fessen.

Mindezek után a a Pentagon kijelentette, hogy nem kell tartani a háború eszkalációjától. Ebből az állításból annyi igaz, ami nincs beleírva, de utal rá: ezt nem a Pentagon fogja eldönteni.

Körkép.sk