Németország nem küld több fegyvert Ukrajnának – elfogyott a pénze

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Kin Cheung, Pool

A német kormány a költségvetési hiány miatt leállítja Ukrajna katonai támogatását – közölte a Franfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német lap a kormány költségvetési dokumentumaira hivatkozva, emellett a birtokába került bizonyos e-mailek és anonim források is megerősítették az információt.

Olaf Scholz német kancellár kérésére (erre ne vegyünk mérget, a koalíciós partnerek között akkora az ellentét, hogy folyamatosan egymást és főleg Scholzot vádolják a problémákért) a német kormány nem szavaz meg több katonai támogatást Ukrajnának. 

Christian Lindner még augusztus 5-én közölte egy levélben a kormány döntését Boris Pistorius védelmi- és Annalena Baerbock külügyminiszterrel.

A levél szerint csak abban az esetben fogadhatnak el új katonai támogatást Ukrajna számára, ha találnak megfelelő fedezetet erre az idei vagy jövő évi költségvetésben.

A katonai támogatás leállítása a gyakorlatban azonnali, ugyanis a jövő évre szóló 4 milliárd eurós keretet Ukrajna számára már teljesen kimerítették, sőt, túllépték.

Ráadásul az idei évre a német kormány nyolcmilliárd eurós keret szabott Ukrajna támogatásának – a jelek szerint ez is kimerült.

Hozzátesszük, Lindner pénzügyminiszter, aki a legkisebb koalíciós partner, a szabaddemokrata FDP (kvázi bizniszpárt) elnöke névleg azt várja el, hogy Kijev támogatása folytatódjon, ugyanakkor olyan feltételeket szab a költségvetés összeállításánál, amely ennek a retorikának teljesen ellentmond.

Lindner azt szorgalmazza, hogy Ukrajnát kizárólag a befagyasztott orosz vagyon hozamaiból támogassa, ami nem kevés, de nem akkora összeg, mint amit eddig a német adófizetők zsebéből küldtek Kijevbe.

Németország az USA után a második legnagyobb támogatója és katonai ellátója Ukrajnának. Több tucat harckocsit, gyalogsági páncélost, számos lőszert, HIMARS rakétaindító rendszereket, muníciót, radart és légvédelmi egységet adtak át a háborúban álló országnak.

Két dolgot a FAZ cikkéhez mindenképp érdemes hozzátenni. Az egyik, hogy a Lindner által írt levél augusztus 5-én kelt. Az ukránok pedig augusztus 6-án nyomultak be Oroszország területére, Kurszk régióba. Az offenzíva célja a mai napig ismeretlen. Egyesek szerint az orosz haderőt élőerő megosztásra akarják rábírni. Mások szerint alkupozíciót akarnak kiharcolni egy lehetséges béketárgyalásokhoz. Megint mások azt mondják, hogy Ukrajna a végletekig feszítené az eszkalációs húrt, hogy így vagy úgy, de katonailag is bevonja a konfliktusba az egész Nyugatot (az ukránok nem titkolják, hogy nagyon szeretnék ezt a forgatókönyvet). Elméletekből nincs hiány. Az időpontok mindenesetre meglepően illeszkednek egymáshoz.

Főleg – és ez lenne a második fontos körülmény -, hogy német és amerikai lapok szerint Ukrajna robbantotta fel az Északi Áramlat Balti-tenger mélyén húzódó vezetékszálait. Ha ezt igaznak fogadjuk el, az azt jelentené, hogy Ukrajna terrortámadást hajtott végre Németország, egy NATO-tag kritikus infrastruktúrája ellen, amellyel súlyosbította az energiaválságot és elindította a német ipar leépülését.

Körkép.sk