Kiszivárgott Zelenszkij „győzelmi terve”, közben a britek és amerikaiak közelebb visznek minket a világháborúhoz

Nyitókép forrása: A képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (elől, jobbra), Antony Blinken amerikai külügyminiszter (elöl, középen épp kezetráz Zelenszkijjel), David Lammy brit külügyminiszter (elöl, balra) látható, a háttérben Andrij Jermak, Ukrajna kvázi második számú vezetője katonaszínű ruhában, és (hátul jobbra) pedig Andrij Szibija ukrán külügyminiszter látható.  Fotó: SITA/Leon Neal/Pool via AP

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma (hétfőn) mutatja be győzelmi tervét, amelynek (elvileg hétpecsétes titokként kezelt) részleteiről a The Times brit lap cikkezett. Közben a brit LBC rádió azt írja, hogy a britek és az amerikaiak megállapodtak abban, hogy engedélyezik ukrajnának az nagy hatótávolságú rakéták orosz mélységi területek elleni bevetését, amivel tovább eszkalálják a konfliktust. Mindennek a kerete az az ukrán stratégia, hogy Kijev győzni akar, de tudja, hogy egyedül nem tud győzni – ergo bele kell rángatni a Nyugatot a háborúba. Lassan, de ez a terv is halad előre.

A The Times azt írja, hogy Zelenszkij győzelmi terve négy fő pontból áll:

1. a Nyugati országok által szavatolt biztonsági garanciák megszerzéséből és egy kölcsönös védelmi szerződésből Ukrajna és a NATO között,
2. az ukránok orosz területek elleni kurszki offenzívájának fenntartásából, amelynek az lenne a célja (papíron), hogy Ukrajna jobb tárgyalópozíciót érjen el az oroszokkal szemben,
3. nyugati, modern, külön konkretizált nyugati fegyverek átadásából,
4. valamint nemzetközi pénzügy támogatásból a tönkretett ukrán gazdaság helyreállítása céljából.

Egyesek úgy vélik, hogy a fenti ukrán elképzelés arra az esetre próbál felkészülni, ha a novemberi amerikai elnökválasztásokat a háború lezárását hirdető Donald Trump republikánus elnökjelölt nyeri meg.

Tegyük hozzá, hogy a fenti négy pontból három a háború eszkalációját és a Nyugat még nagyobb mértékű háborúba vonódását tartalmazza. A kurszki offenzíva látványos kérdés, jól mutat a sajtóban, de közben az oroszok a keleti fronton egyre jobban szorongatják az ukránokat. Így épp a kurszki offenzíva folytatásának kiemelése valószínűleg azt a célt szolgálja, hogy Oroszországot olyan válaszreakcióra provokálja, amire hivatkozva az USA és a nyugati világ beleáll a nyílt konfliktusba Oroszországgal.

Tegyük rögtön hozzá, hogy egy másik cikk épp arra utal, hogy az angolszászok számára ez az eshetőség nem annyira ördögtől való.

A brit LBC rádió az amerikaiak és a britek hallgatólagosan hamarosan rábólinthatnak az ukrán tervekre, és csak a megfelelő alkalomra várnak, hogy hivatalossá tegyék a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek orosz területek elleni bevetésének engedélyezését.

Amit érdemes tudni az előzményekről, az az, hogy Vlagyimir Putyin orosz figyelmeztette a Nyugatot, hogy drámaian megváltozna a háború jellege, ha Ukrajna ezt az engedélyt megkapná. Leginkább azért, mert az azt jelentené, hogy nyugati fegyvereket, nyugati katonák által kezelve, nyugati műholdas hírszerzési adatok alapján vetnék be Oroszország területei ellen.

Putyin kijelentése után találkozott Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit kormányfő Washingtonban, hogy ebben a kérdésben hozzanak döntést, ám végül döntés nem született. Magyarul: nem mondtak nemet. Ugyanakkor először Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, később Jens Stoltenberg legköszönő NATO-főtitkár is a nyugati rakéták bevetése mellett érvelt. Vagyis a Biden Starmer találkozó után elkezdődött a közvélemény puhítása.

Az oroszok a Biden-Starmer találkozó „eredményéből” azt szűrték le, hogy Washington kvázi teljesíti az ukránok kérését a nagy hatótávolságú rakéták kapcsán. Néhány napja pedig Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elismételte Moszkva hivatalos narratíváját, miszerint Oroszország Ukrajnában a kollektív nyugattal és egy nyugati szövetségi rendszerrel áll háborúban.

Az LBC most azt írja, hogy az USA és az Egyesült KIrályság négyszemközt már rá akar bólintani az orosz területek elleni támadásokra, amit hivatalosan csak azután fognak megerősíteni, hogy az első rakéták becsapódtak orosz földre.

Az LBC diplomáciai forrásokra hivatkozva közölte, hogy a végső döntés az ENSZ-közgyűlésen születhet meg. A Biden-adminisztrációban azonban egyesek idegesek amiatt, hogy milyen hatása lehet a döntésnek Kamala Harris demokrata elnökjelölt választási kampányára.

Épp ezért, David Lammy brit és Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt heti találkozójakor a közös sajtótájékoztatóra két nyilatkozattervezet is készült – nyilván végül az került nyilvánosságra, amelyik egyelőre nem tartalmazta a színfalak között előkészített döntést.

Ez azt jelenti, hogy a britek és amerikaiak már csak a politikai formáját akarják megadni annak a döntésnek, amellyel tovább eszkalálják az orosz-ukrán háborút, és amely immáron egyre gyakrabban fenyeget Oroszország és NATO közti összecsapással…

Körkép.sk