Marco Rossi: Mi nem vagyunk topcsapat. Két lábbal a földön kell maradjunk

Nyitókép: MTI

Ezzel a győzelemmel nagyon közel került a csapat bennmaradáshoz az A-ligában. 

Így van. Tudtuk, hogy legalább döntetlent kell elérnünk , de végül nagyon fontos sikert arattunk. Arra muszáj kitérnem, hogy nem értem azokat, akik azt mondják: a Nemzetek Ligája nem fontos. Meg lehet nézni, hogy amikor a 2018–2019-es kiírásban még C-ligásak voltunk, így a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőjében negyedik kalaposak, a kvalifikáció során is a negyedik helyen végeztünk.

A jó NL-szereplésnek köszönhetően aztán elértük a pótselejtezőt, majd azon át az Eb-t. A 2024-es kontinenstornára már A-ligásként, első kalapból sorsolva, a korábbiaknál jóval könnyebb csoportban szerepelve, egyenes ágon jutottunk ki. Angliának például sokkal nehezebb lesz a 2026-os világbajnokságot megcélozva, hiszen ők B-ligások, olyan nagy csapatokkal is összekerülhetnek a selejtezőben, mint mondjuk Olaszország. A klubcsapatok edzői azt mondják, túl sok mérkőzést játszanak a játékosok. Ez valóban így van, de ezt a gondot nem a válogatott meccsek okozzák, amelyből mindössze tíz van egy évben.

Úgy tűnt, a bal oldalon jóval erősebben támadott a csapat. Ez így tervezte?

Számítottunk erre előzetesen, a támadósorunkban pedig a két legtehetségesebb játékosunk rohamozott, Sallai Roland és Szoboszlai Dominik. Bosznia-Hercegovina egyébként a kezdetektől nyomást helyezett ránk, de a csapatom állta a sarat. Időnként azt éreztem, túl alacsonyan védekeztünk, ezen mindenképpen változtatnunk kell.

Ön szerint Nagy Zsolt vagy Szoboszlai Dominik volt a mérkőzés legjobbja?

Ezt önöknek, újságíróknak a dolguk eldönteni, nem nekem. Dominik ezúttal duplázott, március óta először talált be a válogatottban. Nem várhatjuk el, hogy minden meccset az ő góljaival nyerjünk meg. Mindenkinek támogatnia kell őt abban, hogy máskor is olyan teljesítményt nyújthasson, mint Boszniában.

A bosnyákok elleni győzelem során megelőzte Sebes Gusztávot és már csak Baróti Lajosnak van több mérkőzése a magyar válogatott kispadján. Mit szól ehhez?

Olvastam a sajtóban a cikkeket arról, amikor a hollandok ellen utolértem őt. Le kell szögeznem, hogy soha nem gondoltam sem azt, hogy ezt elérem, sem pedig azt, hogy én az ő szintjükön lennék. Sohasem szeretném magamat hozzájuk hasonlítani. Sebes Gusztáv az Aranycsapat legendás edzője volt. Én az ő közelében sem vagyok.

Egy dolgot érzek ennek kapcsán: büszke vagyok arra, hogy immár bő hat éve magyar szövetségi kapitány lehetek. Baróti Lajos első időszaka után senki nem tarthatta meg ilyen hosszú időn át a kispadot. Az önmagam másokhoz hasonlítása azonban itt véget ér. Ha valaki pedig azt érzi, hogy nagy az arcom, vagy arrogáns vagyok, az ezek után mondja…

Miben érzi a fejlődést a szeptemberi NL-mérkőzések óta?

Magyarországon sokan azt keresik, hogy miben nem vagyunk még jók. Ha kikapunk, az a gond, ha pedig nyerünk, akkor amiatt reklamálnak, hogy milyen hibáink akadtak, vagy miért nem lőttünk több gólt. Nekem az a munkám, hogy folyamatos javulást érjek el a csapatom játékában. A mostani mérkőzésen például sokat küzdöttünk a labdaszerzésekért, ugyanakkor az is igaz ránk, hogy labda nélkül jobbak vagyunk.

Ami nagyon fontos, hogy mi nem vagyunk topcsapat. Nem mérhetjük magunkat azokhoz a komoly válogatottakhoz sem, mint Anglia vagy Németország, akiket az előző Nemzetek Ligájában megvertünk. Meg kell mindenkinek értenie, hogy mi nem vagyunk ezen a szinten, két lábbal a földön kell maradjunk. A nyári Európa-bajnokságon kikaptunk a svájciaktól és a németektől – két olyan csapattól, amely hajszál híján döntőt játszott. Senki ne várja azt, hogy dominálunk a legnagyobbak ellen.

Ezek alapján mire számíthatunk novemberben, Hollandia és Németország ellen? Jelenleg öt pontunk van, a második helyhez pedig közelebb állunk, mint a negyedikhez…

Természetesen győzni szeretnénk, viszont, ha a hollandoknak ugyanúgy nekiesnénk, mint szeptemberben a németeknek, akkor lehet, az a mérkőzés is öt-nullával végződne… Két lábbal a földön kell maradnunk és reménykednünk, hátha a szerencse is mellénk áll. Papíron mindenesetre nagyon nehéz dolgunk lesz.

Nemzeti Sport