Zelenszkij elzárta előlünk az orosz gázt, hogy aztán ugyanazért Európánál kuncsorogjon – és közben felveri a gáz árát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök döntése kifejezetten káros helyzetbe hozta Ukrajnát gázellátás és ellátásbiztonság terén. És vele Európát is. A gáztranzit vita legújabb fejleményei nem csak Zelenszkij rövidlátását bizonyítják, de Kijev képmutatását is.

Mint ismeretes, az ukrán elnök döntése miatt – amely döntés egyébként felrúgta a korábbi megállapodásokat – január 1-jétől megszűnt az Ukrajnán keresztüli gázszállítás. Ez rendkívül káros gazdasági következményekkel jár Szlovákia, kisebb részt Magyarország számára.

A korábbi információk szerint Szlovákia számára a tranzit leállítása (ha nem történik fordulat) idén 177 millió eurós többletkiadást fog okozni, plusz 500 millió euró tranzitdíjtól esünk el amiatt, hogy nincs gáz, amit nyugatra szállítsunk.

Mióta Zelenszkij decemberben kategorikusan elutasította a gázszállítás lehetővé tételét, az európai tőzsdén a földgáz határidős jegyzése nagyjából 30 százalékot drágult. Igaz ugyan, hogy más tényezők is közrejátszottak a folyamatban (például az LNG-kínálat csökkenése), de Ukrajna szerepe volt a legfontosabb.

Különösen azután, hogy Kijev bejelentette, Európából akarja pótolni saját gázigényének azt a részét, amit eddig orosz gázzal fedezett. Erre a hírre 3 euróval emelkedett a földgáz márciusi jegyzése.

A Kijev által támadott két uniós tagállamtól kapják a legtöbb gázt

A Reuters vasárnap megjelent cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben Ukrajna elzárta Szlovákiát a relatíve olcsóbb orosz vezetékes gáztól, növelte az Európából importált gázmennyiséget.

Csak vasárnap 16,3 millió köbméter földgázt import Ukrajna Európából. Méghozzá a legnagyobb mennyiségben épp az általa legtöbb kritikával illetett ország irányából vásárolta: Szlovákiából (7,3 millió köbméter) és Magyarországról (7,1 millió köbméter). Mindeközben a szoros szövetségesének számító Lengyelországból „csak” 1,8 millió köbmétert importált. 

Ukrajna nem csak azért van rászorulva az importra, mert elzárta a gázcsapokat Oroszország felől, hanem azért is, mert a döntésével gyakorlatilag felhívást intézett az oroszoknak, hogy Ukrajna gázinfrastruktúrájának bombázásával büntessék meg Kijevet a döntésért. Így is történt. Az elmúlt hónapban jelentős támadások érték az ukrán gázszektort.

Oroszország több tucat rakétát indított Ukrajna nyugati régiói ellen, többek között a Lviv közelében lévő gáztárolók felé. Mivel a gáztárolók mélyen a föld alatt találhatók, a rakéták ezekben nem tehetnek kárt, ugyanakkor a ki- és betárolásra használt kompresszorállomások a felszínen vannak, és ezek megsemmisítésével a tárolókban lévő molekula használhatatlanná válik.

Ukrajna 30 milliárd köbméter gázt képes tárolni föld alatti létesítményeiben. Ez a mennyiség Szlovákia éves gázfogyasztásának csaknem 6-szorosa. Több nyugati országnak is bérbe adták a tárolókapacitást – főleg azok a nyugatiak vállalták a kockázatot, amelyek fogyasztásukhoz képest rendkívül kicsi tárolókapacitással rendelkeznek. Ugyanakkor tavaly reppentek fel olyan hírek, hogy az oroszok lebombáztak egy kompresszorállomást, és a tárolóban lévő gáz kitárolása lehetetlenné vált. Azóta Ukrajna nem közli a tárolt gáz mennyiségét.

Ukrajna tehát egyre nehezebben tudja hatékonyan felhasználni saját gázkészleteit, és most, hogy az orosz gáz tranzitjának is útját állta, kénytelen több gázt „vásárolni” Nyugatról. Az idézőjel azért indokolt, mert Ukrajna kvázi csődben van, nyugati támogatásokból tartja fenn magát – így nem is saját forrásait költi arra a gázra, amit megvásárol.

Történt valami azon kívül, hogy felverte az árakat?

Kijev közlése szerint Ukrajna jelenleg napi 110 millió köbméter gázt fogyaszt el, ennek 52 millió köbméteres részét saját termelésből, 58 millió köbméteres részét pedig a tárolókból fedezik. A Reuters információ szerint pedig jelentős részben nyugati importból is fedezik.

Néhány dolgot érdemes még kiemelni. Az egyik, hogy miközben Ukrajna igyekszik destabilizálni Szlovákiát és gazdasági károkat okoz az országnak, Pozsony mégsem zárja el a gázcsapokat és a nyugatról érkező áramtranzitot Ukrajna felé – pedig megtehetné. Ennek oka, hogy Ukrajnában egyre többet beszélnek az elnökválasztásról. Pozsony pragmatista módon nem akar Zelenszkij kezébe politikai muníciót adni, és valószínűleg nem is tartja kifizetődő húzásnak azt, hogy helyrehozhatatlanná tegye a szlovák-ukrán kapcsolatokat egy olyan elnök miatt, aki hamarosan távozni lesz kénytelen.

Az egész ügy másik pikantériája, hogy Európa nagy tételben vásárol orosz gázt – még ha ezt közvetítőkön keresztül is teszi. Sőt, tavaly rekordmennyiségben vásárolt orosz LNG-t. Most Zelenszkij azt a gázt vásárolja meg, amely részben kétségkívül orosz, így az orosz költségvetést támogatja. Az orosz gáztranzit elzárását viszont épp azzal indokolta, hogy az oroszokat akarja megfosztani a bevételeitől.

Ezt is lehet fokozni: Zelenszkij a fentiek alapján nem ért el semmi mást, csak felverte a gáz árát. Az energiacégek persze nagyot kaszálnak. Az európai átlagpolgár és a háborúban vérző ukránok viszont csúnyán ráfizetnek. Nyugati támogatások ide vagy oda, Ukrajnában drámaian emelték januárban (épp a gáztranzit leállítása miatt) a lakossági gáz disztribúciós díját, a vállalatok számára pedig magát a gázt is (15-szörösére).

A Reuters által megszellőztetett információkra egyébként Gyimesi György is reagált Facebook-bejegyzésében. Azt írta:

„Ukrajna nagy tételben gázt importál a szlovák Eustream és a magyar FGSZ hálózatán keresztül. Annak ellenére, hogy régóta hangoztatja, ha gázról van szó, ő önellátó. Nos, az igazság teljesen más képet mutat. (…) Mivel Szlovákia szinte kizárólag orosz gázt importál, Ukrajnába ugyanazt a gázt küldjük el, amit Zelenszkij blokkolt. Annyi történik, hogy a fél világot megjárja és drágább. Pontosan. Az oroszok a kisebb szállításokon jobban keresnek. Mindez Zelenszkij ostoba, értelmetlen aktivista politikája miatt történik – amit az Európai Bizottság fedez”

fogalmazott.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: canva