Robert Fico (Smer) kormányfő az uniós csúcson nem vétózott. Sőt, az Eduard Heger kormányzása idején tapasztalt szolgalelkűség elevenedett fel előttünk. Heger volt az, aki előre lemondott a vétójog alkalmazásáról. Fico az EU-csúcs előtti néhány napban fokozatosan enyhítette a retorikáját és elvárásait az EU-val szemben. Végül Ukrajna katonai és pénzügyi támogatására is rábólintott. Cserébe pedig jóval kevesebbet kapott, mint ígérte.
Robert Fico eredeti álláspontja az volt, hogy nem támogat semmilyen uniós döntést, ami Ukrajna felfegyverzésére és a háború elhúzására vonatkozik. Csütörtökön ennek ellenére rábólintott a zárónyilatkozat ezen részére is. Mindezt arra hivatkozva, hogy a zárónyilatkozatba bekerült utalás az ukrán gáztranzit körüli vita rendezésére. A szövegezés a következőképp fogalmaz:
„Az Európai Tanács felszólítja az Európai Bizottságot, Szlovákiát és Ukrajnát, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a gáztranzit kérdésének megoldására, figyelembe véve Szlovákia aggályait.”
Csakhogy az eredeti alku, amivel meg akarták győzni Ficót, jóval konkrétabb volt. Az ugyanis kihangsúlyozta az ukrán gáztranzit újraindítását is.
Fico elégedett az EU-csúcs eredményével: „Brutális célokat sikerült elérnünk”
„Az Európai Tanács felszólítja az Európai Bizottságot, Szlovákiát és Ukrajnát, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a gáztranzit kérdésének megoldása érdekében, többek között annak újraindításán keresztül„.
Ez a javaslat volt a Politico brüsszeli lap szerint az eredeti megfogalmazás. Végül azonban a fentebbi, „Szlovákia aggályaira” hivatkozó szövegezés került be a zárónyilatkozatba, amely jóval gyengébb, mert nem tartalmazza az ukrán gáztranzit helyreállításának kérdését.
A dolog hátterében az áll, hogy az Európai Unió és egyes nyugati tagállamok Ukrajna álláspontját támogatták, amely nem hajlandó újraindítani az orosz gáz tranzitját, mert szerinte azzal további milliárdokat juttatna az orosz költségvetésbe.
Az egész ügy pikantériája, hogy Ukrajna közben Európától vásárol orosz gázt (jórész orosz LNG-ből átalakított vezetékes gázt), amit már most 177 millió euróval megkárosított Szlovákián keresztül szállítanak Ukrajnába. Tragikomikus, de az EU-csúcs előtt épp Fico kritizálta Zelenszkijt ezért a körülményért. Végül azonban, mikor szavazásra került sor, beadta a derekát.
A belpolitikai szál
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Fico pozíciója nem volt túl erős. Érdemes kiemelni, hogy egy nappal az EU-csúcs előtt Peter Pellegrini államfő némi meglepetést okozva közbeszúrt bírálat nélkül védelmébe vette Ficót, azt hangsúlyozva, hogy érthető a kemény retorikája, és biztos benne, hogy Fico Szlovákia érdekeit fogja képviselni az uniós csúcson.
Pellegrini hirtelen kiállása annak szólt, hogy Fico ekkor már elkezdte puhítani a retorikáját. Nem csoda. A kormánynak jelenleg 75 képviselője van csak, tehát nincs kormányzótöbbség. Pellegrini a héten kinevezte Rudolf Huliakot sportminiszternek, akinek parlamenti helyére Miroslav Radačovský érkezik. A gond az, hogy Radačovskýnak, mielőtt elfoglalhatja a képviselői helyét, le kell tennie az esküt az ülés kezdetén. De ha nincs parlamenti többség, nem lehet megnyitni az ülést, ülés nélkül Radačovský nem válhat a koalíció 76. képviselőjévé, hogy biztosítsa a többséget.
A dolog érdekessége, hogy az ellenzéki PS rendkívüli ülést akar összehívni a tranzakciós adó eltörléséről. Az alkotmány pedig jogot biztosít Radačovskýnak arra, hogy bármelyik ülés előtt letegye az esküt. Így akár a progresszívok teremthetik meg a lehetőséget arra, hogy a koalíció megszerezze a parlamenti többséget.
A kérdés az, hogy a PS miért erőlteti a rendkívüli ülést. Valójában a PS-nek ez egy jó alkupozíció arra, hogy visszaültesse a pártelnökét, Michal Šimečkát a házelnökhelyettesi székbe. Šimečkát a családjához tartozó NGO-khoz juttatott állami támogatások botránya miatt váltotta le a koalíció a házelnökhelyettesi posztról (egy házelnökhelyettesi szék mindig az ellenzéké). A pozíció azóta is üresen áll. A PS ugyanakkor az utóbbi hetekben egyre nyilvánvalóbbá tette, hogy Šimečkát akarja visszaültetni a házelnökhelyettesi székbe.
A csere lehetősége adott: Šimečka visszatérhet, ha lehetőséget ad a PS a koalíciós többség helyreállításához.
De a kormánykoalíciónak van más lehetősége is. Ha sikerül megállapodniuk a HLAS volt és jelenlegi képviselőivel, akkor a PS-szel kötött alku nélkül is visszaszerezhetik a kormányzótöbbséget a parlamentben.
Szögezzük le, hogy 76 mandátummal a kormány csak időt nyer, előbb vagy utóbb borítékolhatóan koalíciós válság robban ki, stabil kormányzásra ilyen kevés képviselővel gyakorlatilag nincs esély.
Ezek a belpolitikai körülmények, az alkukényszer a háborúpártiakhoz húzó képviselőkkel szintén hozzájárult ahhoz, hogy Fico alamizsnáért rábólintott az EU-csúcs háborús határozatára.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Omar Havana
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
