A szlovák oktatási rendszer hosszú ideje küzd az alulfinanszírozottsággal, az elavult infrastruktúrával és a nemzetközi teszteken elért gyenge tanulói eredményekkel. Az oktatási minisztérium legutóbbi elemzése több problémát is feltárt az iskolák finanszírozási rendszerében – derül ki a Štandard.sk cikkéből.
A minisztérium szerint az egyik fő kihívás a kis létszámú általános iskolák magas száma, amelyek jelentős terhet rónak a költségvetésre, miközben nem nyújtanak megfelelő minőségű oktatást. Fenntartásuk évente mintegy százmillió eurót igényel kompenzációs támogatások révén.
Ezért jelenleg is folynak a tárgyalások az általános iskolai hálózat módosításáról, amelyet a Tomáš Drucker oktatási miniszter által bemutatott költségfelülvizsgálat indokolt. A cél az anyagi források hatékonyabb felhasználása.
Gyenge tanulói teljesítmény a kis iskolákban
Szlovákiában jelenleg körülbelül 464 olyan iskola működik, amelyekbe kevesebb mint 50 tanuló jár, ami az összes általános iskola 23%-át teszi ki. Ezeket az intézményeket azonban csak a tanulók 2,5%-a látogatja.
További több mint 600 oktatási intézmény nem teljesíti a törvény által előírt minimális tanulói létszámot. Sok ilyen iskola olyan helyen található, ahol a közelben más iskolák szabad kapacitással rendelkeznek.
Bár a kisebb iskolák biztosítják a vidéki területeken az oktatáshoz való hozzáférést, fenntartásuk jelentősen drágább. Az oktatási minisztérium jelentése szerint ezekben az intézményekben a tanulók rosszabb eredményeket érnek el, különösen matematikából és szlovák nyelvből.
Ezek az iskolák emellett szakmai és személyi korlátokkal is küzdenek, hiszen a kisebb pedagógusi létszám miatt az oktatás színvonala is alacsonyabb lehet.
2016 óta körülbelül 90 általános iskolát zártak be, legtöbbet a Eperjesi kerületben. Számos bezárt iskola nemzetiségi iskola volt, vagy rendkívül alacsony tanulói létszámmal működött. A kiadások elemzése szerint azonban további racionalizálásra is lehetőség van.
„Az Eurostat demográfiai előrejelzései szerint a 6 és 15 év közötti gyermekek száma 2024-ben tetőzik, majd stabilizálódik. Ez a tendencia lehetőséget ad az iskolahálózat további optimalizálására, például a kisebb iskolák nagyobbakkal való összevonására, miközben biztosítani kell az oktatás elérhetőségét és minőségét”
– áll a minisztérium közleményében.
Az önkormányzatok egyelőre ellenzik az optimalizációt
Az általunk megkérdezett városok azonban nem kívánnak részt venni az iskolahálózat átalakításában, mert nem látják annak szükségességét.
„Nem tervezünk iskolabezárást. Számunkra az a legfontosabb, hogy minden gyermek megfelelő körülmények között tanulhasson, miközben figyelembe vesszük a költségvetési kereteket is. Folyamatosan egyeztetünk az állami hatóságokkal, és bízunk benne, hogy az illetékes szervek megfelelő támogatást nyújtanak az önkormányzatoknak”
– nyilatkozta a Štandard számára dr. Ivicze Zita, Dunaszerdahely városi hivatalának sajtóosztályáról.
Hasonló álláspontot képvisel Komárom is. Bajkai János, a városi hivatal oktatási, kulturális és sportosztályának vezetője szerint a város nem tervezi az iskolahálózat optimalizálását.
A kevés tanulóval működő iskolák bezárása, különösen a magyar ajkú önkormányzatok esetében, már korábban is vitás kérdés volt. A helyi vezetők azt hangsúlyozták, hogy nem csupán gazdasági, hanem kulturális és társadalmi tényezőket is figyelembe kell venni. Attól tartanak, hogy az ilyen iskolák bezárása csökkentené a magyar nyelvű oktatáshoz való hozzáférést, és hozzájárulhatna a magyar kultúra és identitás hanyatlásához a régióban.
Trencsén sem vesz részt az optimalizációban. Erika Ságová, a városháza szóvivője megerősítette, hogy Trencsén fenntartásában nincs olyan kis iskola, amelyet be kellene zárni.
Ezzel szemben vannak olyan települések, ahol épp a kapacitáshiány okoz problémákat:
„Ružinov az egyik legnagyobb városrész, ahol a demográfiai változások miatt növelni kell az oktatási intézmények kapacitását”
– magyarázta Tatiana Tóthová, a pozsonyi Ružinov városrész kommunikációs osztályának vezetője.
Körkép-vélemény:
Fontos kiemelni, hogy a kisiskolák teljesítményének kritikája csak egy politikai narratíva, amellyel az iskolai hálózat leépítését akarják indokolni a közvélemény előtt. A minisztérium százmilliókat akar megspórolni az összevonások által, mert óriási a nyomás a kormányon, hogy idén és jövőre összesen 4,5 milliárd euró értékben konszolidálja a költségvetést. Az sem mellékes, hogy az alapiskolai hálózat „racionalizálása” leginkább a magyar iskolákat sújtaná, azok regionális és demográfiai sajátosságai miatt. Azt is érdemes kiemelni, hogy Tomáš Drucker (HLAS) miniszter egyik tanácsadója – aki részt vesz a racionalizáció tervezésében – az egykori most-hidas alelnök, Ravasz Ábel.
Körkép.sk, Standard.sk
Nyitókép forrása: canva
Megosztás:
Címkék: iskolahálózat iskolaösszevonás oktatásügy Oktatásügyi Minisztérium Ravasz Ábel Tomáš Drucker
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Bendegúz Ábrahám
2025. márc. 14. 09:02Itt a Körkép oldalain egy másik cikkben ezt olvasom: „Nem mellékes, hogy a katonai támogatás 2023 nyaráig folyamatos volt Ukrajna irányába. 2022 februárjától a 2023-as kormányváltásig Szlovákia 2022 februárja hivatalosan mintegy 700 millió euró értékű katonai segélyben részesítette Ukrajnát.” Csak úgy elgondolkodom rajta, hogy ha abból a 700 millió EUROból pl. a fele a hazai oktatásba ment volna, hogy akkor hol állnánk....
A kommenteket lezártuk.