Nyitókép: Körkép.sk
Ez év március idusán nem kedvezett az időjárás a Bodrogköz és Ung-vidék lakosainak. A barátságtalan idő ellenére így is szép számú közönség gyűlt össze a nagykaposi művelődési ház előadótermében. Az ünnepség immár hagyományosan a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd az Erdélyi János Vegyeskar adott elő népdalokat, illetve negyvennyolcas katonanótákat. Őket az elmaradhatatlan „Komócsa” néptáncegyüttes követte, majd az Erdélyi János Alapiskola diákjai léptek a világot jelentő deszkákra „Petőfi színre lép” című zenés előadásukkal.



„A történelem nem számok sokasága, hanem egy folyamat. A negyvennyolcas eseményeket nem egy nemzedék készítette elő és csinált csodát a Kárpát-medencében. Történelmünket megérteni, átadni, ez a mi feladatunk,”
hívta fel a hallgatóság figyelmét előadásában Dr. Tamás Edit, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatónője.

Az ünneplők ezután a Petőfi-szoborhoz vonultak, hogy tanúi legyenek az ünnepség utolsó felvonásának, az ünnepélyes koszorúzásnak. A zord idő ellenére a város minden iskolája, egyesülete, intézménye fontosnak tartotta, hogy saját koszorút helyezzen el a nagy költő szobránál.
A királyhelmeci ünnepi műsor is a Himnusszal kezdődött, melyet Dégner Lilla színművésznő közreműködésével énekelt a közönség.


Pataky Károly polgármester felidézte a százhetvenhét évvel ezelőtti aktuális időjárásjelentést: déli-délkeleti erős szél, az átlagosnál lényegesen alacsonyabb hőmérséklet – nem éppen forradalomra alkalmas időjárás. A polgármester véleménye szerint Kossuth Lajos definíciója a demokráciáról mindmáig érvényes: „Mindent a népért.” Ugyancsak megszívlelhetjük a nagy magyar tanácsát a szabadságot illetőleg: „Nincs ember, aki a szabadságot ne szeretné. Az igazságos ember mindenkinek szabadságot akar.”

Ezután Dr. Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja olvasta fel Orbán Viktor királyhelmecieknek küldött üzenetét, melyben elhangzott, hogy a világ általános célja a márciusi ifjak idejében, csakúgy mint ma, „a boldogság, amelyhez eszköz a szabadság.”

A műsor keretén belül előadásra került Galán Géza: ”Petőfi percei” című színműve Havasi Péter színművész főszereplésével. A közismert darab negyven évvel ezelőtti ősbemutatója után több száz előadást ért meg, sok ezer ember felé továbbítva Petőfi művészi hitvallását.

Nagykaposhoz hasonlóan Királyhelmecen sem nagyon akadt intézmény, egyesület, szervezet, amely ne rótta volna le kegyeletét egyik legnagyobb költőnk szobránál, a koszorúk egészen eltakarták a talapzatot.

Csicser falujában is tisztelettel emlékeztek a negyvennyolcas eseményekre. A polgármester rövid köszöntője után Gyimesi György, a környezetvédelmi miniszter tanácsadója méltatta a márciusi ifjak eszmei örökségét. „Emlékezni jöttünk, vagy emlékeztetni magunkat?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak, majd elszántságot, kitartást kívánt mindenkinek, hogy együtt, közösen írhassuk meg az új tizenkét pontot.
A műsorban immár hagyományosan fellépett a falu férfikórusa, majd a kisiskolások megható múltidézését hallgathatták meg a jelenlévők. A rendezvény, szintén hagyományosan a Szózat és a Székely himnusz eléneklésével ért véget.

Tóth Ferenc
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.