Ismét megjelent a veszettség Kelet-Szlovákiában

Nyitókép: flickr

A kór halálos. Vukkal vigyázni, Misi mókus megfertőzhet

Hosszú szünet után ismét felbukkant a veszettség vírusa Szlovákiában. Utoljára 2022-ben mutatták ki egy Homonna mellett elejtett erdei borz testében. A kórokozó egy olyan vírustörzshöz tartozik, amely Lengyelország, Ukrajna és Szlovákia területén cirkulál, közel a hármas határhoz. A lengyelek tíz év után kénytelenek szembenézni a járványhelyzet fokozódásával, náluk két új fertőzési góc is kialakult, sajnos mindkettő a szlovák határ közelében.

A szomszédos Magyarországon a veszettség mára már nagyon ritka, a cseheknél hosszú ideje ismeretlen. A legújabb áldozat Szlovákiában egy róka, amellyel a Šírava víztározóhoz közeli Zalužicén, egy családi ház udvarán végzett a háziak kutyája ez év februárjában. A hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket, tucatnyi faluban rendelték el a házi- és gazdasági állatok oltását, a három hónapnál idősebb kutyák és macskák oltása kötelező. Elméletileg tilos a háziállatok mozgása is a ház körüli területeken kívül. Kutyák esetében ez még valahogy csak megoldható, de egy macskának semmilyen kerítés nem akadály, a tavaszi párzás idején az első adódó alkalommal úgyis megszöknek.

A veszettséget már az ókori egyiptomiak is ismerték, sőt azt is tudták, hogy a beteg állat nyálával terjed, leggyakrabban kutyaharapással, de patkány, mókus, nyúl is lehet átadó. Európában oltják a kutyákat, külföldön nem biztos, az ún. „egzotikus országokban” ráadásul majmok és denevérek is terjeszthetik. Hazánkban a legveszélyezettebbek azok, akik naponta kerülnek állatokkal kapcsolatba: állatorvosok, tenyésztők, erdészek, állatmenhelyen dolgozók.

Tünetek, lappangási idő

A veszettség lappangási ideje meglehetősen változó – ismeretes 19 éves is -, de leggyakrabban 30-90 nap. Előrehaladott fertőzés esetén a kór csaknem minden esetben halálos, a néhány túlélő élete végéig egészségügyi nehézségekkel küszködik. Az oltás csak addig hatásos, míg a vírus csak az izomszövetben szaporodik és nem jut el az idegpályákon keresztül az agyba. Az első tünetek nem specifikusak: fáradtság, levertségérzés, hányás. A betegség régebbi elnevezése – „víziszony” – utal a második szakaszban fellépő súlyosabb tünetre: nyelés esetén fájdalmas görcsök. Ezeket már a víz puszta látványa is kiválthatja! Ha a fertőzött nem kap időben oltást, állapota súlyosbodik. Robbanékony agresszivitás, hallucinációk, zavartság, szívritmuszavarok lépnek fel, majd kóma.

Kutyák esetében is furcsa tüneteket produkál a betegség: nem engedelmeskednek, nem tudják megkülönböztetni az ismerősöket az ismeretlenektől, sötét helyre húzódnak. A beteg állat furcsa dolgokat rág: fa, föld, kő, üveg. Levegő után kapkod, mintha fuldokolna, nyelőcső bénulása miatt nem tud sem enni, sem inni. Olykor magukat harapdálják, vagy céltalanul elkóborolnak, akár szokatlanul messzire is. A végső szakaszban izombénulás lép fel, az állat nem ad ki semmilyen hangot, testhőmérséklete csökken.

A veszett macska nyávog és hörög, emberekre és állatokra veti magát, karmol, harap, olykor mély sebeket ejtve, melyek önmagukban is veszélyesek.

Mit tegyünk harapás esetén?

Állatharapás esetén az elsősegély a seb kimosása szappannal, bő vízzel, majd fertőtlenítés, hetven százalékos alkohollal, jódos oldattal stb. Nagyon fontos, hogy ha egy gyanúsan viselkedő, mondjuk szokatlanul barátságos állat megmar, illetve megharap, azonnal forduljunk orvoshoz. Az ijesztő tünetek ellenére a veszettség időben adott oltással teljes mértékben kivédhető. (Embernél Szlovákiában utoljára 1990-ben fordult elő.)

Például, ha egy szelídnek látszó aranyos kisróka próbál a lábunkhoz dörgölőzni, akkor ne az jusson eszünkbe, hogy a szegény kis Vuk eltévedt és mennyire szereti az embereket. Vagy ha egy mókus látszólagos nagylelkűségi rohamában egy mogyorót próbál átnyújtani, jobb, ha mindjárt élünk a gyanúperrel: nem biztos, hogy ő a legendás Misi mókus. A veszettség, régiesen víziszony reális veszély, amit az is mutat, hogy már van világnapja is. Szeptember 28-án.

Tóth Ferenc