Száj- és körömfájás: Az állatok "indokolatlan likvidálása" ellen tüntettek Nagylúcson - Képek, videók

Nyitókép: Körkép.sk

Tombol a száj- és körömfájás a Csallóközben, az állami intézkedések alapján pedig a fertőzésgócok közelében lévő farmok állatait is le kell ölni. Legutóbb Nagylúcson ütötte fel fejét a kór, ahol szerdán a kisgazdák és a lakosok egy része a nem fertőzött állatok „indokolatlan likvidálása” ellen tüntettek. A szervezők nem állnak meg, elmondásuk szerint holnap is folytatják a tiltakozást. Portálunknak elmondták, hogy a hatóságok nem kommunikálnak velük, ennek ellenére ők megpróbálják eljuttatni követeléseiket az illetékeseknek. A járvány legveszélyeztetettebb farmjai épp a kisgazdáké, mert a nagy, tőkeerős vállalatok az állatok kiirtása után könnyebben tudják újraépíteni az állományt – a kisgazdaságok viszont vagy tönkremennek, vagy már soha nem lesznek képesek ugyanolyan nagyságú állatállományt felépíteni.

A tüntetés helyszínén ott volt a Körkép.sk is, és Csémy Balázs nagylúcsi gazdát kérdeztük a tiltakozás céljáról és a kialakult járványhelyzetről, valamint annak hatásáról a helyi kisgazdaságokra.

Csémy elmondta, hogy a hatályos rendelkezések szerint a kislúcsi telepen a száj- és körömfájás megjelenése miatt három kilométeres körzetben kiirtják a vírusra fogékony állatokat.

„Az állataink egészségesek, nem mutatkoznak betegség jelei, majd azt az információt kaptuk, hogy jönnek az Állategészségügyi Hivatal emberei és el fogják vinni az állatainkat”

mondta Csémy.

Hozzátette, azonnal felhívták egymást a gazdák, és villámgyorsan tiltakozó akciót szerveztek. Azt akarják elérni, hogy legalább az egészséges állományt ne irtsák ki.

„Vezessenek be inkább egy 10-14 napos karantént, és ha nem mutatkoznak a tünetek, akkor feleslegesen ne gyilkolják halomra az állatainkat. Holnap megpróbálunk még nagyobb számban részt venni a tüntetésen, és megpróbáljuk elérni, hogy ezt a gyilkolást állítsák le”

mondta.

Csémy kérdésünkre kifejtette, hogy a hatóságok járványkezelési intézkedéseit nem tartotta elégségesnek, szerinte jóval szigorúbban és gyorsabban zárlat alá kellett volna venni a fertőzés első három (Medve, Csiliznyárad, Baka) helyszínét. Elismerte ugyanakkor, hogy nyilvánvalóan nem könnyű kezelni a helyzetet, mert nagyon hirtelen ütötte fel a fejét a betegség.

Mikor Csémyt a mezőgazdaságra gyakorolt hatásokról kérdeztük, egyértelmű választ adott:

„Katasztrofális hatásai lesznek. (…) A nagyvállalatok nagyobb anyagi lehetőséggel rendelkeznek az állomány újraindítása szempontjából. A kisgazdák vannak a legrosszabb helyzetben. Azt ígéri a kormány, hogy kapunk majd kártérítést, ha az állatainkat le kell ölni, de nem az új állományra. Egy szarvasmarhának a felnevelése 2 évbe telik. Két évet nem lehet behozni egy hét alatt. (…) Én huszonöt éve ezzel foglalkozok. Abbahagyni nem áll szándékomban, de ha likvidálják az állataimat, ugyanekkora létszámú állományt már sosem fogok tudni elérni”

Portálunknak elmondta, hogy farmján jelenleg 60 hízómarha van, illetve néhány anyadisznót és hízódisznót nevel.

„Annyit szeretnénk elérni, hogy azokon a farmokon, ahol nincs igazolt fertőzéses eset, ne öljék le az állatokat, hanem vezessenek be karantént 10-14 napra, és ha ez idő alatt nem jelentkezik tünete a betegségnek, akkor ne irtsák ki az állatállományt”

szögezte le.