A születések száma Szlovákiában hosszú ideje csökken, és 2023-ban minden eddiginél alacsonyabb szintre süllyedt – derül ki a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ legfrissebb adataiból.
A Statisztikai Hivatal a közelmúltban tette közzé a tavalyi évre vonatkozó adatokat, amelyek szerint a csökkenés tovább gyorsult. Az elmúlt húsz évben ezer élveszületés jutott minden 100 ezer lakosra. Ezt az arányt először 2022-ben nem sikerült elérni, tavaly pedig már csak 853 újszülött jutott 100 ezer főre. Ez nemcsak Szlovákia függetlensége óta számít rekordalacsony értéknek, hanem az elmúlt száz évben is.
Van-e ráhatásunk erre a jelenségre?
A mediweb.sk-nak nyilatkozott Peter Kaščák, a Szlovák Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság bizottsági tagja, aki szerint biztosra vehető, hogy a születésszám csökkenése folytatódni fog.
Ugyanakkor egyes tényezők ideiglenesen befolyásolhatják a folyamatot, például a COVID-19 világjárvány, az ukrajnai háború vagy a migráció. Hangsúlyozta viszont, hogy ezek sem fordítják meg a trendet: a következő években még kevesebb gyermek fog születni Szlovákiában.
A jelenség Csehországban is tapasztalható, ahol szintén csökken az újszülöttek száma. Kaščák rámutatott, hogy az anyák életkora, különösen az első gyermeküket vállalók körében, folyamatosan emelkedik. A teherbe esés halogatása pedig sok nőnél meddőséget eredményezhet.
Ebben az esetben az asszisztált reprodukciós technológiák nagy segítséget jelenthetnek.
Kaščák szerint ugyanakkor létezik egy olyan körülmény is, amelyet senki nem tud befolyásolni: kevesebb potenciálisan szülőképes nő van. Ez az 1989 utáni időszak következménye, amikor ugyancsak alacsony volt a születésszám.
Kórházi kapacitáscsökkentés jöhet
A szakember szerint a csökkenő születésszámhoz alkalmazkodva az egészségügyi intézmények számát is csökkenteni kellene. Jelenleg több mint 50 szülészeti osztály működik Szlovákiában, holott a valós szükséglet 22–33 intézmény között van.
„Egy intézmény akkor tud minőségi és biztonságos ellátást nyújtani az anyának és az újszülöttnek, ha elegendő számú szülést végez évente – így tud felkészülni a bonyolultabb esetekre is”
jegyezte meg.
Hozzátette, hogy szülész-nőgyógyász orvosból is hiány van az országban. „A legtöbb munkahely a kapacitáshatárán működik, vagy már alatta van, így nehezen biztosítják a folyamatos működést és az ellátást” – figyelmeztetett.
A szülésznők helyzete még rosszabb. A szakember szerint túl kevés fiatal nő fejezi be a szükséges egyetemi képzést ahhoz, hogy pótolni lehessen a rendszerből távozó szakembereket.
Negatív trend egész Európában
A demográfus Branislav Bleha szerint a kedvezőtlen folyamat egész Európára jellemző.
„A ‘Husák-gyerekek’ korszakától, vagyis a hetvenes évek végétől folyamatosan csökken a születésszám”
mondta. A rendszerváltás és az azt követő évek is hozzájárultak ehhez. 2000 körül értük el a mélypontot.
A 2000 utáni időszakban azonban ideiglenes emelkedés következett be.
„A halogatott gyermekvállalás hatása érvényesült: a Husák-gyerekek, akik a kilencvenes években 20-as éveikben jártak, csak 30–40 éves koruk körül szültek. Ez volt az úgynevezett felzárkózó hullám.”
A szakember szerint a gyermekvállalás halasztása mögött több ok is húzódik: a karrierépítés előtérbe kerülése és a gazdasági bizonytalanság is fontos tényezők.
Bleha kiemelte, hogy Csehországban is hasonló a helyzet: míg három éve még az európai élmezőnyben voltak, mára az átlag alá kerültek.
„Valami történik az európai társadalomban – még azokban az országokban is csökken a születésszám, ahol korábban stabil volt. A demográfusok egyre inkább figyelmeztetnek”
fogalmazott.
A skandináv országokban is csökken az újszülöttek száma, pedig korábban példaként szolgáltak. „Úgy tűnik, a fiatal generációban változás zajlik” – jegyezte meg.
Következményeket mindannyian megérezzük
Bleha arra figyelmeztet, hogy a negatív demográfiai változások számos hatással járnak majd. Nemsokára nyugdíjba vonul a népes Husák-generáció, ami azt jelenti, hogy nyolcvan év felett ötször annyian lesznek, mint most.
Elmondása szerint a modellek szerint jelentősen nőni fog az Alzheimer-kóros betegek száma is.
„Közép-Európában nálunk lesz az egyik legnagyobb növekedés az ilyen páciensek számát tekintve”
tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az Alzheimer-kór kezelése rendkívül költséges.
A szakember arra is figyelmeztet, hogy nem szabad megnyugodni attól, hogy kevesebb gyerek születése kevesebb óvodát vagy gyermekorvost igényel. Ezek a gyerekek később belépnek a munkaerőpiacra, és adóikkal, járulékaikkal kell finanszírozniuk a nagyszámú nyugdíjast.
Bleha szerint kétféle intézkedés létezik: alkalmazkodó és támogató.
„Az előbbiek csak segítenek hozzászokni az elkerülhetetlen változáshoz, míg az utóbbiak abban segítenek, hogy a családok annyi gyermeket vállalhassanak, amennyit szeretnének.”
A kutatások szerint a fiatal családok továbbra is átlagosan két gyermeket szeretnének. De sokan az első gyerek nevelésének tapasztalatai után úgy döntenek, hogy nem vállalnak másodikat, hogy anyagilag és időben is bírják.
A demográfus szerint a probléma nem csak anyagi jellegű, bár az is fontos. Például Norvégiában az 1970-es években vezették be az óvodai rendszert, amely korábban szinte ismeretlen volt, ellentétben a kelet-európai országokkal.
„Nem akármilyen óvodákról volt szó, hanem magas színvonalú intézményekről”
jegyezte meg. Ezek az intézkedések hosszú távon pozitívan hatottak a termékenységre, amely Norvégiában sokáig átlag feletti volt.
Nyitókép: pxhere.com
Megosztás:
Címkék: Bleha demográfia egészségügy európai trendek Kaščák népességcsökkenés nőgyógyászat Szlovákia szülészet születésszám
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
