Ukrajna uniós közeledése és az ezzel járó agrárexport-liberalizáció komoly aggodalmat váltott ki a szlovák agrárszektorban is. Az ügynek szerteágazó szálai és hatásai vannak. Ukrajna uniós csatlakozásának lehetősége például már most hatást gyakorol az európai költségvetésre. Brüsszel ugyanis a közös agrárpolitika keretéből (ez az egyik legnagyobb keret az uniós költségvetésben) pénzt akar átcsoportosítani a fegyverkezésre és Ukrajna támogatására. Ám ez csak az érem egyik oldala. A Szlovák Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Kamara (SPPK) csütörtöki sajtótájékoztatóján gyakorlatilag riadót fújt, mert Ukrajna felvétele a blokkba, pláne gyorsított eljárásban, elképesztő támogatás- és súlypont-átrendeződést indítana el, ami megsemmisítő lehet az európai és benne a szlovák agráriumra is.

 

Az új szabályozás

 

Az Európai Bizottság május 22-én elfogadta azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyek a 2022-ben bevezetett „kereskedelmi vízummentesség” (autonóm kereskedelmi intézkedések) lejártát követően szabályozzák az ukrán mezőgazdasági termékek EU-ba irányuló exportját. Június 6-tól lépnek életbe ezek az új szabályok, amelyek célja a zökkenőmentes átállás a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra (DCFTA).

 

Az eddig működő autonóm kereskedelmi intézkedések tették lehetővé Ukrajna számára a gabonadömpinget, amely nem csak a már uniós tagországok gazdáit sodorta a tönk szélére, de ráadásul, mivel Ukrajnának nem kellett betartania az uniós szabályokat, kétes minőségű gabonával árasztotta el Európát.

 

Brüsszel ezen intézkedése miatt robbant ki 2023-ban és 2024-ben az európai gazdatüntetések hullámai és Közép-Kelet-Európában a fuvarozósztrájkok sora is.

 

A szlovák mezőgazdaság figyelmeztetése

 

Andrej Gajdoš, az SPPK elnöke szerint Ukrajna mezőgazdasági potenciálja uniós tagsága esetén alapjaiban rengetheti meg az EU agrárpiacát. Ukrajna több mint 41 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, ebből mintegy 31 millió hektár termékeny csernozjom.

 

Ha Ukrajna teljes jogú tagjává válna az EU-nak, a blokk mezőgazdasági földterülete azonnal 26%-kal bővülne, miközben a termelési költségek Ukrajnában jóval alacsonyabbak.

 

Az ukrán mezőgazdaság termelékenysége ugyan még csak az EU-s átlag 67%-án áll, de a rendkívül alacsony bérek (átlagosan 410 euró havonta, harmada a szlovákiainak), az olcsó inputanyagok és a laza szabályozási környezet révén versenyelőnyben van. Ráadásul Ukrajnában jelenleg is használatban van legalább 29 olyan növényvédőszer-hatóanyag, amely az EU-ban már tilos.

 

Körkép-vélemény:

Más szavakkal, miközben az uniós tagországokban a gazdákat bürokratikus terhekkel lehetetleníti el az EU, addig Ukrajnának már most engedi az EU piacára való belépését, annak ellenére, hogy semmilyen uniós mezőgazdasági szabályt nem kell betartania.

 

A Közös Agrárpolitika súlyos torzulása

 

A kamara képviselői hangsúlyozták, hogy az EU jelenlegi agrárpolitikája ellentmondásba kerülne az ukrán integrációval. Miközben az EU-tagállamokban – köztük Szlovákiában – az ökológiai szempontból érzékeny területek növelésére, termeléscsökkentésre és biodiverzitás-növelésre ösztönöznek, Ukrajna belépésével több millió hektár intenzív, nagyüzemi termelésre alkalmas föld kerülne be a rendszerbe.

 

„Ez olyan, mintha arra kérnék az uniós gazdákat, hogy csökkentsék a termelést, majd a kieső árut olcsón importálnák Ukrajnából”

 

– fogalmazott az egyik alelnök.

 

A versenyhátrány konkrét példái

 

Az SPPK szerint az ukrán export már most is torzítja a piacokat. A háború előtti időszakhoz képest tízszeresére nőtt az EU-ba irányuló ukrán gabonaexport, és például a cukorimport is a korábbi 20 000 tonnáról 400–500 000 tonnára emelkedett. A szlovák mezőgazdaság kereskedelmi mérlege Ukrajnával szemben 500 000 euróról 108 millióra nőtt – azaz több mint kétszázszorosára.

 

Az SPPK vezetői szerint a magyarországi és lengyelországi példák azt mutatják, hogy a közvetlen tilalmak ellenére a termékek áttételesen továbbra is bejutnak a szlovák piacra. Az ukrán búza például már feldolgozott liszt formájában vagy közvetítőkön keresztül kerül be az országba.

 

Az állattenyésztés és élelmiszerbiztonság problémái

 

A sajtótájékoztatón felszólalók hangsúlyozták: az ukrán állattenyésztési termékek – például tojás, baromfihús – gyakran nem felelnek meg az EU egészségügyi normáinak. Példaként említették, hogy Ukrajnában még mindig engedélyezettek a nem dúsított ketreces tojástartó rendszerek, amelyeket az EU már több mint egy évtizede betiltott.

 

A cukoripar képviselője pedig rámutatott: a megnövekedett import lenyomta az árakat, ami a szlovák cukorgyárak bezárásához vezethet. Hasonló problémák jelentkeznek a zöldség-gyümölcs szektorban is, különösen az importhagyma esetében, amely már most elárasztja a román és bolgár piacokat.

 

Kiegyenlített feltételeket követelnek

 

A kamara egyértelműen az „előháborús” kereskedelmi viszonyokhoz való visszatérést támogatja, vagy legalábbis a szigorú kvóták és vámok bevezetését. Az SPPK hangsúlyozta: nem Ukrajna uniós tagsága ellen emelnek szót, hanem az ellen, hogy annak mezőgazdasági ágazata jelentős előnyöket élvezzen az uniós versenytársakkal szemben.

 

Az alelnök szerint „az ukrán agrárholdingok több százezer hektáros birtokai, a jogharmonizáció alacsony foka és a különböző ökológiai követelmények mellett nincs esélye a hazai termelőknek túlélni a versenyt”.

 

A gazdák üzenete Brüsszelnek

 

A kamara az EU vezetésétől azt várja, hogy Ukrajnával szemben ugyanazokat a csatlakozási és termelési követelményeket érvényesítsék, mint korábban a közép-kelet-európai országokkal szemben.

 

A szlovák termelők szerint egy „gyorsított és kivételekkel teli” beléptetés mély válságba taszíthatná a teljes hazai agroszektort.

 

A sajtótájékoztatón elhangzott:

 

„Nem a fogyasztói árak csökkenésének ígérete a tét, hanem az, hogy lesz-e még hazai mezőgazdaság és élelmiszertermelés néhány év múlva.”

 

A kamara szerint a válasz nemzeti és uniós szinten is politikai döntést igényel.

 

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy Robert Fico kormánya támogatja Ukrajna uniós tagfelvételét. Egyelőre egyedül Magyarország áll ellen az Európa és európai agrárium számára előnytelen gyorsított ukrán csatlakozásnak.

 

 

Gazdatüntetés Brüsszelben: Magyar és szlovák gazdák is tüntettek az európai agrártámogatások megvédéséért

 

Körkép.sk

Nyitókép forrása: Az SPPK hivatalos oldala

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.