2025 közepére az orosz–ukrán háború elérkezett a fordulópontjához. A frontvonalak befagytak, a katonai lendület elfogyott, a nyugati támogatás pedig repedezni kezdett. A JPMorganChase Geopolitikai Központjának friss elemzése négy lehetséges forgatókönyvet vázol fel Ukrajna jövőjére, és az ezekből fakadó geopolitikai következményekre Európa és a transzatlanti szövetség számára. Az elemzés érdekessége, hogy az egyik forgatókönyv szerint a Nyugat egysége végleg megszűnik és a második világháború utáni világrend megszűnik létezni.
A végjáték lehetséges útjai
Az elemzés szerint a tárgyalásos megoldás már nemcsak valószínű, de elkerülhetetlen is. A felek hadereje és erőforrásai kimerültek, miközben sem Moszkva, sem Kijev nem ért el döntő katonai áttörést. Így a kérdés már nem az, lesz-e béke, hanem az, milyen lesz – és mit veszít vagy nyer vele Ukrajna.
1. „Dél-Korea-szcenárió” – stabil, de nem teljes győzelem (15%)
Ebben az esetben Ukrajna nem kap NATO-tagságot és nem szerzi vissza minden területét, de erős biztonsági garanciákat kap nyugati részről, amerikai hírszerzési és katonai támogatással. A befagyasztott orosz vagyon felhasználása újraindítaná az újjáépítést, és a megmaradt, kijevi irányítás alatt álló területeken stabil, demokratikus fejlődés indulhatna.
2. „Izrael-modell” – állandó fenyegetettség mellett erősödés (20%)
Itt nincs külföldi csapatállomásoztatás, de a nyugati fegyverkezési és technológiai támogatás fennmarad. Ukrajna hosszú távon saját elrettentő képességet építene ki, ám a háború lehetősége állandóan fennmaradna.
3. „Grúzia-forgatókönyv” – sodródás és gyengülés (50%)
Ez a legvalószínűbb, de nem kívánatos kimenet. A katonai és politikai támogatás fokozatos elapadása politikai instabilitáshoz, gazdasági hanyatláshoz, orosz befolyás visszatéréséhez és a nyugati integráció (EU, NATO) kudarcához vezethet. Ukrajna geopolitikai szürkezónává válna – akár úgy is, hogy egyes nyugati területei fejlődnek, miközben mások elhanyagolódnak.
4. „Fehéroroszország-szcenárió” – orosz győzelem (15%)
A legrosszabb esetben az USA elfordul Ukrajnától, Európa nem lép a helyébe, és Oroszország teljes győzelmet arat. Ebben az esetben Ukrajna elveszíti szuverenitását, és Moszkva vazallusává válik. A Nyugat szétforgácsolódik, és a világháború utáni rend összeomlik.
Putyin követelései és a realitások
A Kreml határozottan elutasít minden külföldi katonai jelenlétet, NATO-tagságot, sőt még a nyugati hírszerzési támogatást is Ukrajnában. Cserébe elvárja a Krím és négy ukrajnai megye orosz fennhatóságának elismerését, szankciók feloldását és diplomáciai viszonyok normalizálását.
Európa válaszút előtt
A háború következményei messze túlmutatnak Ukrajnán, és ezt az agytröszt elemzése is elismeri. Az Egyesült Államok ukrajnai politikájának bizonytalansága (különösen a katonai segítség ideiglenes felfüggesztése és a Trump-adminisztráció előretörése) új lendületet adott az „európai stratégiai autonómia” gondolatának. Németország új kancellárja, Friedrich Merz például első számú céljának az USA-tól való függetlenedést nevezte meg.
Körkép-vélemény:
Az már megy másik kérdés, hogy a globalisták jelenleg „átköltöztek” Európába, mert az Egyesült Államokban bábjaik elvesztették a választásokat. Így most kénytelenek nélkülözni az amerikai katonai erőt és gazdasági hírszerzést. Amíg ezzel rendelkeztek, hallani sem akartak Európa stratégiai autonómiájáról, mindent a transzatlanti kapcsolatokra tettek fel. Európa önállóságát csak azóta emlegetik, hogy Trump újra hivatalba lépett. Megjegyezzük, hogy ez nem valódi európai autonómia, épp ellenkezőleg: globalisták javára felvett óriási hitelekről van szó egy olyan katonai potenciálra, amit aztán az elit gazdasági érdekeinek érvényesítésére akarnak felhasználni, akár háborúban, akár hibrid hadviselésben.
Katonai önállóság: ígéret vagy illúzió?
Európa katonai ereje és védelmi ipara jelenleg nem áll készen az amerikai háttér nélküli biztonsági szerepvállalásra. A védelmi kiadások bár nőnek – az EU-tagállamok 2024-ben 326 milliárd eurót költöttek rá, ami 1,9%-a a GDP-nek –, ez még mindig jóval elmarad az USA 900 milliárdos költésétől.
A befagyasztott orosz vagxyon tétje
Az EU kezében van a háború egyik legerősebb pénzügyi eszköze: a 300 milliárd dolláros befagyasztott orosz állami vagyon kétharmada. Ha ezek visszakerülnek Moszkvához, az újraindíthatja az orosz hadigazdaságot. Ha viszont Kijevhez kerülnek, az óriási lökést adhat az újjáépítésnek.
Körkép-vélemény:
Itt is érdemes felhívni a figyelmet, hogy ha ezt Európa meglépi, nem csak a háborút eszkalálja, hanem az eurót is taccsra teszi. Minden olyan nem nyugati ország, amely euróban tartja vagyona egy részét nagy eséllyel fejvesztve szabadulna meg a blokk fizetőeszközétől. Egyszerűen azért, mert ha az orosz vagyon kisajátítják, akkor óriási lesz a csábítás, hogy más országokkal is ugyanezt megtegyék. Ez az oka egyébként annak, hogy Európa még mindig nem merte ezt meglépni.
Mi jön most?
A következő hónapok sorsdöntőek lehetnek:
- G7- és NATO-csúcstalálkozók júniusban;
- Trump és Putyin esetleges személyes találkozója;
- az EU szankcióinak július 31-i meghosszabbítása;
- az amerikai–európai kereskedelmi viszony további alakulása;
- az új európai védelmi költségvetések végrehajtása.
Még nem késő?
A JP Morgan stratégái szerint a transzatlanti szövetség még nem halott – de megrendült. A globális gazdaság és biztonság stabilitása azonban továbbra is ezen az együttműködésen nyugszik. Az elemzés a már számtalanszor megcáfolt liberális matrát ismételgetve próbál hinni abban, hogy visszatél a globalisták aranykora, amikor a transzatlanti kapcsolatokon élősködve uralták a világot. Ennek fényében le is szögezik: „Európa és Amerika együtt képesek gátat szabni az autoriter hatalmak törekvéseinek. Külön-külön viszont lehet, hogy már nem”.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Vlasov Sulaj
Megosztás:
Címkék: befagyasztott vagyon béketárgyalás Európa jövője geopolitika háború külpolitika NATO Oroszország putyin stratégiai autonómia szankciók transzatlanti kapcsolatok Trump Ukrajna USA–EU viszony védelmi ipar
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
