Mindszenty szobrot avattunk Mariazellben – Képekkel

Nyitókép: A zarándokok egy része Mindszenty József szobrának avatásán 

A Magyarországi Mindszenty Alapítvány szervezésében 2025. május 31-én, szombaton, zarándokúton voltunk az ausztriai Marizellben, ahol Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása halálától 1991. május 4-ig nyugodott. A zarándokúton több mint 700 zarándok vett részt a történelmi Magyarország különböző tájairól és külföldről egyaránt, a Felvidékről is több tucatnyian vettünk részt.

A zarándokút ötlete az idei Mindszenty-évfordulókhoz köthető, hiszen május 6-án volt ötven éve, hogy Mindszenty József visszaadta lelkét a Teremtőjének, június 12-én lesz 110 éve, hogy pappá szentelték, szeptember 15-én lesz 80 éve, hogy kinevezték esztergomi érsekké, és 35 éve, 1990. május 18-án a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az ellene – 1949-ben, koholt vádak alapján – lefolytatott koncepciós kirakatper ítéletét.

A zarándokút nagyon tartalmas és gazdag programot kínált, igényes volt, de nagyon tanulságos. Mariazellben két keresztút van, az egyik a Rózsafüszér-keresztút, amely több kilométer hosszú. Itt megtekintettük a Mindszenty-stációt, amely Maraizellben az országút fölött, a hegy oldalában 1974 után épített keresztút (Sebastianiweg) 10. stációja. Ez tulajdonképpen a Magyar Stáció.

A mariazelli keresztút eredetileg a bécsi országút mentén volt, és Domenico Sciassia tervei alapján 1647-től 1955-ig készült. A salzburgi rózsaszínű márványból épült kápolnácska szürke gránit-talapzaton áll, toronysisakját vörösréz-lemezek fedik. A három oldalon nyitott „szentélyt” elől két négyszögű oszlop tartja.

Fönt egy kis márványtáblácskán a stáció titka németül és magyarul: Der für uns gekreuzigt worden ist – Akit érettünk keresztre feszítettek. Elől, a stáció törzsén van az esztergomi vörösmárványból faragott nagy emléktábla, gazdag barokkos-díszű keretezéssel. Közepén fent a koronás magyar címer, alatta latin felirat: Devictus vincit – mortuus vivit (A legyőzött győz – a halott él). Magyar nyelven vésett betűkkel ez olvasható:

Mindszenty József, a vértanú magyar hercegprímás dicső emlékezetére; a második világháború és az 1956-os szabadságharc áldozatainak emlékére állították menekült magyarok 1977-ben.

Alatta ugyanez német nyelven található. Az emléktáblát Szamosi József tervezte. A Magyar Stációt 1977. május 22-én – több mint 1500 magyar zarándok jelenlétében szentelte fel Ádám György prelátus, a külföldi magyarok vatikáni delegátusa.

A másik keresztúton végigjártuk a tizennégy stációt, és mi, zarándokok rózsafüzért imádkozva közeledtünk e stációk mellett a kegyhely felé, melynek végső állomása volt a három kereszt, a középső kereszten Jézus felfeszítve. Mivel az egykori zarándokút az idők során forgalmas autóúttá változott, 1974-ben új stáció-utat kezdtek építeni, magasan az országút fölött, a hegy oldalában.

Ezt követően Mariazell 1157-ben alapított hatalmas és impozáns kegytemplomában a Szentmisére történő lelki ráhangolódáson vettünk részt, Kovács Gergő okleveles posztulátor, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány képviselője vezetett, ahol néhányan pár perces személyes tanúságtételt tettünk Mindszenty bíboros mellett, mégpedig Beatrix Van den Borre Hollandiából, Szaknyéri Tünde és e sorok szerzője. A Szentmisét Mindszenty bíboros halálának 50. évfordulja tiszteletére Székely János szombathelyi megyéspüspök tartotta, aki tárgyilagosan, élethűen méltatta Mindszenty József bíboros életét, áldozatvállalásait, mához szóló üzenetét. A szentmisén többek között részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere és Csengei Ágota, a zalaegerszegi Mindszentyneum vezetője.

Az ünnepi szentmisét követően a templomkertben felavattuk Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész bronzból készült Mindszenty-szobrát, akinek már Máriaremetén (2017) és Fatimában (2023) is van Mindszenty-szobra. A szobrászművész a következőképpen nyilatkozott a szoborról e sorok szerzőjének:

„A Magyarországi Mindszenty Alapítvány annak idején pályázatot hirdetett a máriaremetei Mindszenty-szobor megalkotására, aminek jómagam lettem a nyertese. Ennek folytatása volt, hogy megalkottam a fatimai, majd a most felszentelt Mariazell-i Mindszenty-szobrot. Sokat rágódtam rajta, hogy miként lehetne megformálni egy szoborban Mindszenty szellemiségét úgy, hogy az ne sematikus legyen, hanem sugározzon valamit. A köztéri szobornak nemcsak arról kell szólnia, hogy hasonlítson arra, akit megformálok, jelen esetben Mindszenty bíborosra, hanem hogy a szobor minden porcikája ugyanarról beszéljen. Ebben a szoborban benne van a mi egész történelmünk, az a megrendültség is, amit Mindszenty bíboros átélt.

 

Az eddigi Mindszenty-szobraimat is úgy alkottam meg, hogy ne csak az áldást osztogató vagy az éppen imádkozó bíborost formájlam meg, hanem a sokoldalú esztergomi érseket, akinek viszontagságos küzdelemsorozata, szíve, lelke, gazdag érzésvilága és emberszeretete volt. Nagyon izgalmas feladat volt, s így elkészült a bronzból készült Mindszenty-szobor. Minden szobornak van mondanivalója, így ennek a Mariezell-i szobornak is.“

A szentmisét követően meglátogattuk a bazilika Szent László-kápolnájában Mindszenty József bíboros egykori sírhelyét, ahol Magyarország érseke 1975-től egészen holttestének Magyarországra szállításáig – azaz 1991. május 4-ig – nyugodott.

A felvidéki és az esztergomi zarándokcsapatot Mezeiné Tomorszky Mária, az esztergomi Laskai Osváth Antikvárium tulajdonosa vezette, a lelki vezetőnk pedig Puss Sándor jezsuita atya volt.

Mindenkinek szíves figyelmébe ajánlom a Mindszenty-emlékhelyeket is magába foglaló zarándokutat Mariazellbe, hiszen egyrészt minden magyar számára jelentős zarándokhely, másrészt a festői környezetben elterülő kisváros Ausztria és Közép-Európa egyik legjelentősebb búcsújáró helye. A kegyhely kialakulása egy 12. századi legendához köthető, mely szerint a mai templom helyén egy Magnus nevű szerzetes épített hálából fakápolnát, és elhelyezett benne egy Szűzanya szobrot.

A zarándokhely a 14. században vált híressé, amikor I. Nagy Lajos a törökök felett aratott győzelme után a Szent Szűz iránt érzett tisztelete és hálája jeléül a régi kápolna fölé egy gótikus templomot építtetett.

Tarics Péter