A megye déli részén élőkért dolgozunk – beszélgetés MUDr. Juhász Péterrel (Magyar Szövetség), a Besztercebánya Megyei Önkormányzat alelnökével

Besztercebánya megye azon szlovákiai megyék közé tartozik, ahol jelentős számú magyar nemzetiségű képviselő dolgozik. Ennek köszönhetően nemcsak jelen vannak a megyei döntéshozatalban, de érdemben be is tudnak avatkozni a közgyűlés munkájába. Két és fél év telt el az önkormányzati választások óta, ezért megvizsgáltuk, hogyan teljesítenek a magyar képviselők, milyen eredményeket értek el, és mit tettek a megye déli, főként magyar lakosságú területeiért.

Kérdéseinket MUDr. Juhász Péterhez, a Magyar Szövetség politikusához, a megyei közgyűlés alelnökéhez intéztük. Szó esett az oktatás átalakításáról, az egészségügyi ellátás helyzetéről, az uniós források sorsáról, valamint a régió közút- és hídfejlesztéseiről is.

A középiskolai hálózat optimalizálása komoly kihívás. Mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan sikerült a megyének végrehajtania a kormány által előírt reformot?

A kormány döntését több tényező is indokolta: az elmúlt tizenkét évben a diákok száma mintegy harmadára csökkent, emellett a költségvetés konszolidációja és az ipar-technológia fejlődéséhez igazodó szakképzés is sürgette a változásokat. A megyének így szükséges volt bizonyos iskolák összevonása.

Két alapelvet követtünk: egyrészt a szakmai hasonlóság alapján vontuk össze az intézményeket, másrészt fontos szempont volt, hogy magyar iskolát magyar iskolával egyesítsünk. Úgy gondolom, sikerült úgy végrehajtani a változásokat, hogy azok a lehető legkevesebb feszültséggel járjanak, és az oktatásügyi minisztérium beavatkozása ne váljon szükségessé.

Füleken a gimnáziumot és a szakközépiskolát, Rimaszombatban a gimnáziumot és a kereskedelmi akadémiát vontuk össze. Fontos, hogy minden szak megmarad, az adminisztratív háttér is biztosított, az iskolai épületek továbbra is a helyükön maradnak. Ősszel igazgatóváltásra kerül sor.

A déli régióban sok a hátrányos helyzetű tanuló. Milyen intézkedésekkel próbálják őket segíteni?

Valóban, a roma diákok oktatása az egyik legnagyobb kihívás. A megye vezetése is érzékeli a problémát, ezért aktívan foglalkozunk vele. Az elnök úrral együtt személyesen is ellátogatunk az iskolákba, próbálunk beszélgetésekkel hatni a diákokra, csökkenteni a fegyelmezetlenséget és az iskolai zaklatásokat. A legnagyobb gond, hogy sok gyerek nem fejezi be az iskolát, így nem kap képesítést.

Most egy új módszert tesztelünk: átvesszük Heves vármegye jó gyakorlatait, ahol már sikerrel küzdöttek hasonló problémákkal. Célunk, hogy javítsunk a lemorzsolódási arányokon.

Van-e lehetőségük a végzősöknek elhelyezkedni a térségben?

Igyekszünk szorosabb kapcsolatot kiépíteni a helyi vállalatokkal. Jó példa erre a Rimaszombatban tevékenykedő Winkelmann cég, mellyel duális képzést indítunk közösen. A képzési központ Nyústyánban nyílik, de Rimaszombatban is működni fog, méghozzá kétnyelvű oktatással. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a diákok helyben, korszerű körülmények között tanuljanak, és később munkát is találjanak.

Az egészségügyi ellátás régóta kritikus kérdés. Várható valamilyen előrelépés, különösen az ambuláns ellátás terén?

Sajnos az egészségügy országos szinten is válságban van, és mi, itt a periférián, még nehezebb helyzetben vagyunk. Ez politikai hovatartozástól független probléma. Ha nem történik fordulat, 2030–2035-re az ellátórendszer akár teljesen összeomolhat.

A Zajac-féle reform következtében az ambuláns ellátás az egészségbiztosítók hatáskörébe került. Az árképzés optimalizálása elengedhetetlen lenne. A megyének ebben szűk a mozgástere, de ahol lehet, segítünk – például tüdőgyógyászati rendelők és szakorvosok támogatásával a saját költségvetésünkből.

Komoly gondot jelent az alapellátás is. Háziorvosaink és nővéreink túlterheltek. Egyházasbáston vagy Rimaszécsen is nehézségekkel küzdenek. A megye szintjén keressük a megoldást, de helyi szinten is szükség van arra, hogy a települések nagyobb motivációt kínáljanak az orvosoknak.

Hol tart a rimaszombati kórház ügye?

Egy harmadik típusú kórház felépítéséről lenne szó, ami korszerű egészségügyi ellátást biztosítana a régióban. Nagy szükség van rá, és az ígéretek már elhangzottak Robert Fico és Peter Pellegrini részéről is. Jelenleg a finanszírozási forrásokat keressük. Úgy gondoljuk, teljes joggal várjuk el az állami támogatást, hiszen a déli lakosság is ugyanúgy fizeti az adókat.

Az uniós támogatások sorsa is sokakat érdekel. Igaz, hogy a kormány elvenné a megyék jogköreit az uniós pénzek felhasználását illetően? Az érv az, hogy nincsenek kihasználva. Mit lehet tudni erről bővebben?

Valóban, ez komoly veszély. Ha a kormány központosítaná az uniós források elosztását, az jelentős hátrányt jelentene számunkra. A jelenlegi rendszerben a megyék saját feltételeik szerint pályázhatnak, ez pedig a helyi szükségletekre szabott fejlesztéseket tesz lehetővé. Amennyiben a központ dönt mindenről, mi kevesebb pénzhez és kevesebb beleszóláshoz jutnánk.

A realitás az, hogy a pályázatokat július végéig le kell adni, különben valóban elveszíthetünk forrásokat. Ez óriási felelősség.

Az utak és hidak felújítása is megkerülhetetlen. Hol tartanak ezek a munkálatok?

Az elmúlt években jelentős előrelépést tettünk a közutak állapotának javításában. A legnagyobb gondot most a hidak jelentik – sok közülük elérte élettartama végét. Egyre több beadvány érkezik az újjáépítésükre, ami hatalmas költségekkel jár. Folyamatosan mérlegelnünk kell: újítsunk-e fel 10 km utat, vagy inkább egy hidat építsünk újjá?

Mivel az uniós források apadóban vannak, egyre inkább az állami támogatásra vagy PPP-projektekre (magán-állami együttműködés) kell támaszkodnunk.

A fejlesztési forrásokat igyekszünk igazságosan elosztani a Rimaszombati járás három régiója között: a többségében magyar lakta déli rész, a vegyes nemzetiségű területek, valamint az északi szlovák térség között. Ez korábban nem így volt, most viszont példát kívánunk mutatni – a méltányosság elve szerint.

Konkrétan milyen útfelújításokra kerül sor most a járásban?

Az Európai Unió támogatásával zajlik a Sőreg–Pálfala közötti közút felújítása. Sajnos a költségvetést közben csökkentették, így csak a legrosszabb szakaszokat tudjuk kijavítani. Emellett 1,2 millió euróból felújítjuk a Rimaszécs melletti hidat a Balog folyón, valamint a feledi leromlott hidat is.

Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést: hogyan bírja a terhelést?

Őszintén szólva, nehezen. Orvosként az emberek gyógyítására tettem esküt, most viszont elérkeztem egy ponthoz, amikor el kell döntenem, merre tovább. Mindkét hivatás – a gyógyítás és a közéleti munka – teljes odaadást igényel. És ott van a családom is, akikkel szeretek minél több időt tölteni. Ez sem mellékes szempont.

Köszönjük a beszélgetést, jó egészséget és további sok sikert kívánunk munkájához!

Mede Géza