Bár Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke egyelőre nem kötelezte el magát Izrael oldalán az Irán elleni háborúban, egyre több katonai eszközt mozgósít a térségben. Korábban az atomalkuról hónapok óta zajló tárgyalások során Trump 60 napos határidőt adott Teheránnak egy megegyezésre – ennek letelte előtt egy nappal Izrael meglepetésszerű támadást indított Irán ellen. Trump korábban úgy fogalmazott: „Két út van Irán kezelésére: katonailag, vagy megállapodással. Én inkább az utóbbit választanám.”
Bombázók, repülőgép-hordozók és titkos bázisok
Április elején az Egyesült Államok hat B-2 Spirit lopakodó bombázót telepített az Indiai-óceánon található Diego Garcia szigetére, melyek képesek az akár 30 000 fontos (13,6 tonnás), földbe hatoló MOP (Massive Ordnance Penetrator) bombák szállítására. Ezek a fegyverek a legellenállóbb földalatti létesítmények elpusztítására készültek.
Ezzel párhuzamosan a haditengerészet aktívan részt vesz Izrael védelmében: az USS The Sullivans és az USS Arleigh Burke hadihajók több iráni ballisztikus rakétát semlegesítettek. Állítólag az izraeli légierő meglepetésszerű támadása során amerikai légi utántöltők segítették az izraeli vadászbombázókat az üzemanyagellátásban.
A térségben jelen van az USS Carl Vinson repülőgép-hordozó is, míg a USS Nimitz csapásmérő csoportja – három rakétarombolóval – szintén úton van a Közel-Kelet felé.
Az iráni Fordow létesítmény: a célpont, amely ellen még a bunkerrombolók is kevésnek bizonyulhatnak
A legnagyobb stratégiai célpont az iráni Fordow Urándúsító Létesítmény (FFEP), amely akár 90 méterrel a hegy gyomrában rejtőzhet. Az amerikai GBU-57A/B bomba a legnagyobb erejű hagyományos bomba a világon, de a szakértők szerint még ez is kevés lehet a teljes pusztításhoz. A Fordow elleni támadás során két-három ilyen bomba bevetésére is sor kerülhet, különösen, ha az akciót különleges egységek földi rajtaütése egészítené ki – akár izraeli részről.
Az amerikai katonai jelenlét térképe: 40 000 katona, tucatnyi bázis
Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 40 000 katonát állomásoztat a Közel-Keleten, kiterjedt bázishálózattal. A legfontosabbak:
- Bahrein (5. Flotta),
- Katar (Al Udeid, a régió legnagyobb amerikai bázisa),
- Szaúd-Arábia (Prince Sultan bázis),
- Kuvait,
- Irak (Ain al-Aszad, Erbil),
- Szíria (titkos előretolt posztok).
- Kisebb támaszpontok működnek Jordániában, Ománban és Törökországban (Incirlik), valamint egy radarállomás Izraelben.
Légi mozgások Európán át, brit támogatás Diego Garciáról
Június 15-én két tucat amerikai légi utántöltő repülőgép érkezett Európába – többek közt Németországba, az Egyesült Királyságba és Görögországba. Két nappal később egy tucat F-16-os vadászgép érkezett Szaúd-Arábiába. A britek is támogatásukat fejezték ki: utántöltő gépeket biztosítanak, amelyek közül több Diego Garcián állomásozik.
Az izraeli offenzíva folytatódik – de nem biztos, hogy elegendő
Habár Izrael aktív bombázásba kezdett, a szakértők szerint saját erejük nem elegendő Fordow teljes megsemmisítéséhez. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel egy izraeli kommandós akció is – hasonlóan a damaszkuszi földalatti rakétagyár tavalyi lerohanásához.
Trump június 18-án utalt arra, hogy az események fordulóponthoz közelednek: „Lehet, hogy a cselekvés hamarosan szükségessé válik – a következő hét döntő jelentőségű lesz.”
Körkép-vélemény:
Szögezzük le, hogy még a szakértők sem tudják egyértelműen eldönteni, hogy iráni-izraeli, vagy izraeli-iráni konfliktusról van szó. Eredetileg annak az országnak a neve az első, amelyik az első csapást mérte a másikra. És bár első ránézésre ez Izrael lenne, a dolog nem ilyen egyszerű. Irán ugyanis proxykon (Hizballáh, Hamasz) keresztül támadta Izraelt. Az első valóban Irán és Izrael közötti, állami szintű (nem proxi) csörte az iráni vezetés elleni, izraeli légicsapás után következett – ám ez nem Irán területén történt, hanem Damaszkuszban, Szíria fővárosában. Erre adott Irán választ, már közvetlenül Izrael ellen. Így egyesek szerint a helyes elnevezés izraeli-iráni konfliktus.
Körkép.sk, bne Intellinews
Nyitókép forrása: SITA/South Korea Defense Ministry via AP
Megosztás:
Címkék: amerikai hadsereg atomprogram B-2 bombázó bunkerromboló Diego Garcia Fordow GBU-57 Irán Izrael izraeli hadsereg katonai beavatkozás Közel-Kelet Trump urándúsítás USS Nimitz
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
