Robert Fico (Smer) miniszterelnök a közrádió „Szombati párbeszéd” című műsorában számos aktuális politikai és gazdasági kérdésben foglalt állást, amelyek nemcsak a belpolitika, de Szlovákia külkapcsolatai szempontjából is jelentősek. Gyakorlatilag futószalagon küldte az éterbe a fontosabbnál fontosabb információkat, a választási, sőt, a politikai rendszer átalakításától az EU-ból való esetleges kilépésen át Zelenszkij gyűlöletéig.

 

Fico világossá tette, hogy Szlovákia nem hajlandó automatikusan alkalmazkodni az Európai Unió vagy a NATO minden irányelvéhez. Különösen kritikus volt az Oroszország elleni legújabb szankciós csomaggal kapcsolatban, amelyet szerinte ideológiai megszállottság vezérel, nem pedig a tagállamok gazdasági érdekei.

 

A miniszterelnök feltételként szabná a csomag támogatása ellenében, hogy előbb az orosz gázszállítások jövőjéről szülessen megállapodás, mielőtt Szlovákia támogatná a következő, immár 18. szankciós csomagot.

 

Emlékeztetett, hogy az EU terve, miszerint 2028 január 1-jétől az EU területéről teljesen kitiltják az összes orosz energiahordozót, katasztrofális következményekkel járna. Fico szerint 40 százalékos gázárrobbanás, a tranzitdíjak emelkedése és a Gazprom által kilátásba helyezett 16–20 milliárd eurós per mind benne vannak a pakliban.

 

Konszolidáció, védelmi kiadások

 

A NATO védelmi kötelezettségvállalásait illetően Fico visszautasította a katonai kiadások 5%-ra emelését 2026-ban (valószínűleg ez lesz utolsó kormányzati év, mert egyre valószínűbb az előrehozott választás – a szerk.)

 

Az 5 százalékból 3,5%-ot közvetlen fegyverkezésre kellen költeni.

 

„Szlovákia szuverén ország, senki sem fogja nekünk megmondani, mennyit költsünk fegyverkezésre.”

 

mondta ezzel kapcsolatban Fico. Megemlítette, hogy a NATO 5 százalékra történő hadikiadás-növelése mellett az EU 800 milliárd eurót akar még védelemre költeni. Feltette a költőinek szánt kérdést, hogy mire készül Európa ilyen irdatlan katonai kiadásokkal, majd megjegyezte, hogy ő semmiképp sem akar semmilyen háborúban részt venni. 

 

Hangsúlyozta, hogy védelmi kiadások helyett a kormány egészségügyi és infrastrukturális beruházásokat tart előnyben.

 

Ukrajna, Zelenszkij gyűlölete

 

Az ukrán kapcsolatokban Fico az ésszerűségre és a gyakorlati együttműködésre helyezné a hangsúlyt. Elutasítja a Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozást. Úgy fogalmazott, hogy az ukrán elnök „gyűlöli őt”, mert más a vélemény az ukrajnai háborúról.

 

Az elnökkel való találkozó helyett Fico Denisz Smihal ukrán kormányfővel kíván tárgyalni. A közös kormányülések keretében konkrét projektek (vasút, határátkelők, energetika) megvalósítását célozza.

 

Itt érdemes kiemelni, hogy Fico az Unió energiaellátást veszélyeztető tervei kapcsán elmondta, Ukrajna elzárta a Szlovákia felé érkező orosz gázt, de azt elvárja, hogy Szlovákia továbbra is szállítson orosz (!) gázt és európai áramot Ukrajnába. 

 

Gazdasági kilátások, alkotmánymódosítás

 

A gazdaság állapota Fico szerint romlik, amit részben a német és osztrák recesszióval magyaráz (tehát elsősorban külső tényezőkről van szó; hozzátesszük, hogy a szlováki kormányok mindig magukat dicsérték, ha jól ment a gazdaság, és mindig külső tényezőkre mutogattak, ha rosszul – a szerk.).

 

Ennek ellenére kitart a 13. nyugdíj és más szociális elemek megtartása mellett, és kész újabb megszorításokat bevezetni a költségvetési konszolidáció érdekében.

 

Az alkotmánymódosítás kapcsán Fico a „józan ész” védelméről beszélt. Szerinte a házasság kizárólag férfi és nő közötti kapcsolat, és az ilyen kulturális-etikai kérdésekben a szlovák jognak kell elsőbbséget élveznie a nemzetközi normákkal szemben.

 

Előkerült az EU-ból vagy NATO-ból való kilépés lehetősége

 

Szlovákia semlegessége is felmerült mint hosszú távon mérlegelendő lehetőség a rádióbeszélgetés során.

 

Fico szerint nem dogma sem a NATO-, sem az EU-tagság, és a változó világrend fényében lehetséges, hogy a semleges státusz lenne az ország számára a legjobb. 

 

Fico arról beszélt, hogy „hosszú távon” a mindenkori szlovák kormánynak fontolóra kell vennie, mi az országnak a legjobb. Példaként említette azt a helyzetet, hogy az EU eltörli a tagállami vétójogot, ami szerinte azzal járna, hogy a németek és franciák minden más tagállam feje felett fognak döntéseket hozni.

 

Majd kiemelte, hogy Szlovákiának szuverén országként joga van eldönteni, milyen biztonsági rendszert kíván magának, és milyen biztonsági rendszerben akar működni.

 

Emlékeztetett a Varsói Szerződés sorsára és a Brexitre is. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jogrendszer, főleg a katonai erő alkalmazása kapcsán, egyszerűen nem működik. Példaként Oroszország agresszióját említette, illetve Izrael Gáza elleni műveleteit, és és az iráni-izraeli konfliktust (amelyben egyébként az USA is vállalta az agresszor szerepet – a szerk.)

 

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy Fico ügyelt rá, hogy a Szlovákia semlegességéről szóló retorikáját „személyes véleményeként” tálalja, tehát álláspontja nem a kormány véleményét tükrözi, csak a sajátját.

 

Politikai rendszerváltás?

 

A pártrendszerrel kapcsolatban a miniszterelnök szükségesnek tartja a pártok számának csökkentését, a választási küszöb emelését 7%-ra, valamint egy 500 000 eurós kaució bevezetését a komolytalan indulók kiszűrésére. Szerinte a jelenlegi politikai széttöredezettség akadályozza az ország fejlődését.

 

Fico leginkább azt nehezményezte, hogy több mint 100 párt van bejegyezve Szlovákiában (amelyek nem állnak felszámolás vagy megszüntetés alatt). Mindeközben a választásokon rendre 20 körüli mennyiségű párt indul, a választások utáni kényszerű koalíciók pedig akadályozzák az ország fejlődését.

 

Fico ezért azt javasolja, hogy két nagy blokk jöjjön létre a politikai palettán az „összefércelt koalíciók” helyett, mert ez utóbbiak több kárt okoznak, mint hasznot. 

 

Azt javasolta, hogy a pártok egyesüljenek, lépjenek fúzióra, de elvárja azt is, hogy minden pártnak legyen pártstruktúrája (tagság, régiós-területi szervezetek, stb.) és legyen programja. Szerinte a mai ellenzéknek nincs programja azon kívül, hogy le akarja győzni a Smert, meg akarja buktatni a kormányt és kormányra akar kerülni.

 

Elismerte ugyanakkor az általa felvázolt politikai reformhoz jelenleg még nincs meg a megfelelő jogalkotási alap (értsd: kormányzótöbbséggel megtámogatott valódi politikai akarat). Ezért egyelőre a 7 százalékos parlamenti küszöböt és a félmillió eurós kaució bevezetését szorgalmazza. Ezekkel szerinte kiszűrhetők a politikai kalandorok és szélhámosok és megakadályozható a pártokkal való „kereskedés” is.

 

Körkép.sk

Nyitókép forrása: STVR

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!