Dag Daniš: Von der leyen nem csak jellemtelen. Zsarolható

Az Európai Bizottság vezetője, a korrupció jelképe elleni bizalmatlansági szavazása politikai paródiára emlékeztetett. És nem csak az eredménytelensége miatt.

Ez a keserű euroképregény tele volt olyan abszurditásokkal, amilyeneket csak az EU-ban találhatunk. Sehol máshol.

Az első abszurditás: von der Leyen alatt égni kezdett a talaj az Európai Parlamentben, de nem a botrányai, például a zöld NGO-k körüli pénzügyi machinációk miatt. Nem is a romániai és németországi választásokba való beavatkozás gyanúja miatt a közösségi média cenzúrája révén. Végül pedig nem is az SMS-ügy miatt, melyben a Pfizer vezetőjével folytatott beszélgetéseket, miközben milliárd euró értékben vásárolt vakcinákat (amelyekért a gyártók nem vállaltak felelősséget, mivel csak gyengén tesztelték őket).

Von der Leyen akkor ütközött falba az európai parlamenti képviselőkkel, amikor eltért a megszokottól, és helyesen cselekedett. Enyhén megnyirbálta a Green Deal őrült céljait.

Meg kellett tennie, mivel az EU zöld szabályai teljesen elszakadtak a valóságtól, és romboló hatással voltak az európai gazdaságra. A következmények? Von der Leyen a zöld kényszerzubbonyból való kozmetikai visszavonulásával feldühítette a progresszív (szocialista) frakciókat az Európai Parlamentben. Ezek árulásról kezdtek beszélni és a bizottság leváltását követelték, amely szerintük veszélyesen jobbra tolódik…

A progresszíveknek ugyanis szívből mindegy, hogy a Green Deal céljai reálisak-e, vagy őrültek. Egy drasztikus zöld forradalmat akarnak, ahogy a kiképzőik parancsolják. A matematikától függetlenül. Leyen nyaka körül kezdett szorulni a hurok. Az ellenzéki konzervatívok leváltási indítványa csak egy kis mellékszereplő volt. Végül amúgy is sikertelen.

A második abszurditás: Leyen és csapata a „védekezés” során egy buta trükkel elintézte az ügyet. Azt állították, hogy a bizottság kritikusai Putyin bábjai, dezinformátorok, összeesküvők és extremisták, akik állítólag az EU elpusztításán dolgoznak. Ez a trükk ugyan primitív, és már csak az egyszerűbb emberekre (a propaganda engedelmes fogyasztóira) hat, de az európai politikai viszonyok között elegendőnek bizonyult.

Semmit sem mondtak a lényegről, nem voltak érveik, nem mondtak semmi érdemlegeset. Csak újrahasznosították a lejárt „mert Putyin” frázist.

A hiszékeny és félénk emberek riogatása hol Fico-val, hol Putyin-nal vagy „fasisztákkal”, majd az azt követő parancs, hogy térdeljenek le a progresszív „hatóságok” előtt – ezt Szlovákiában is jól ismerjük.

Egy normális kormányban Leyen-nek a botrányok sorozata után már az elején mennie kellett volna. Az aktivisták és NGO-k átláthatatlan finanszírozása, a kritikus hangok cenzúrázása, a nemzeti és konzervatív pártok médián keresztüli elnyomása a Digital Service Act révén, az SMS-ek a Pfizer vezetőjével, amelyeket állítólag nem lehet nyilvánosságra hozni (ahogy a törvény és az ügyészség előírja), mert állítólag már nem léteznek… Mindezek valós ügyek. És a felelősséget ezért a beteg állapotért a Bizottság és annak vezetője, von der Leyen viseli.

Az EU meggyógyítása helyett azonban ennek ellenkezőjét látjuk: a kudarcot vallottak, az eszüket vesztettek és az EU-t – egykor a szabadság, a szabadkereskedelem és a rend bástyáját – felismerhetetlenségig eltorzítók pozícióinak betonozását.

Az Európai Bizottság vezetőjének leváltásával kapcsolatos harci gyakorlatok után von der Leyennek egy kicsit bűnbánatot kell tartania. Természetesen nem a botrányai miatt. Azt nem. Csak azt kell garantálnia, hogy többé nem enged a Green Deal csomag ostoba és irreális céljaiból.

Egyszóval, garanciát kell adnia arra, hogy soha többé – még véletlenül sem – nem tesz semmi helyeset. Különben megbukik. Az Európai Parlament „logikájával” összhangban.

Mellesleg, von der Leyen már volt normális kormányban, ahol botrányok után – hasonlóan normálisan – távoznia kellett. 2019-ig német védelmi miniszter volt. Már akkor is keményen pro-atlantista, szolgalelkű bábu hírében állt.

És már akkor is botrányok tapadtak a nevéhez. A hadseregbeszólítások körüli korrupciós gyanúk és a lobbistákkal folytatott titkos SMS-kommunikáció után felszólították, hogy hozza nyilvánosságra az e-maileket és a rövid szöveges üzeneteket. De nem ment. Állítólag már nem léteztek, állította 2019-ben von der Leyen csapata.

Ez természetesen nonszensz. A digitális platformokról származó üzeneteket nem lehet teljesen törölni. Az operátorok – vagy a megfelelő hírszerző ügynökségek – archiválják és biztonsági másolatot készítenek róluk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Leyen a német védelmi minisztériumban történt botrány után zsarolható. Ki által? Az adatok tulajdonosai által.

Leyennek távoznia kellett a német kormányból. És elküldték az „védett műhelybe”, az Európai Bizottságba.

Ott a „elveszett” SMS-eivel kapcsolatos botrányai – és az azokkal való esetleges zsarolhatósága azok által, akik nem veszítették el őket – megismétlődtek. Mint egy másolás. Ami azt jelenti, hogy Leyennek még engedelmesebbnek kell lennie, mint eddig.

Marker.sk/Von der leyenová nie je len bezcharakterná. Je vydierateľná

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Pascal Bastien