Egy friss felmérés szerint a szlovákiai lakosság jelentős része elutasítja, hogy Szlovákia csatlakozzon az Orosz Föderációhoz, ugyanakkor a katonai semlegesség gondolata már jóval megosztóbb. A kutatást a SCIO ügynökség készítette a Rozhovory so Šimonom youtube-csatorna együttműködésével, 2025. június 24–30. között, 1000 fős reprezentatív mintán.

 

A válaszadók 69,7%-a határozottan elutasította, hogy Szlovákia Oroszország része legyen, és csupán 2,9% támogatná teljes mértékben ezt az elképzelést. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a lakosság közel harmada nem zárja ki teljesen ezt a lehetőséget – ami komoly figyelmeztetés lehet az ország külpolitikai irányvonalát illetően.

 

Másképp alakulnak a vélemények a katonai semlegességről. A kérdés így szólt: „Legyen-e Szlovákia katonailag semleges, még akkor is, ha ez csökkentené az életszínvonalat?” Ezt 32,5% határozottan elutasította, míg 14,9% teljes mértékben támogatná, még akkor is, ha anyagi hátrányokkal járna. A válaszok tehát azt mutatják, hogy ez a kérdés erősen megosztja a közvéleményt.

 

Martin Klus, a SCIO vezető elemzője szerint a férfiak, városlakók, diplomások és az átlagnál jobban keresők elutasítóbbak az Oroszországhoz való közeledéssel és a semlegességgel szemben. Ezzel szemben a nyugdíjasok és a szülési szabadságon lévők hajlamosabbak támogatni a katonai semlegességet.

 

A régiós különbségek is érdekesek: a zsolnai régió lakói voltak a leginkább ellenzői az orosz integrációnak, viszont ők támogatták leginkább a semlegességet. Ez az ellentmondás rávilágít arra, hogy a szlovák társadalomban sokan nem egy nagyhatalomhoz való tartozásban, hanem a függetlenség és semlegesség útjában látják a biztonság garanciáját.

 

Šimon Žďarský politikai kommentátor szerint az idősebb generációk emlékeznek még az 1968-as szovjet invázióra, és élénken él bennük a múlt. Ugyanakkor Ausztria vagy Finnország példája is hat rájuk – ezek az országok a hidegháború alatt semlegességükkel tudtak biztonságot és jólétet teremteni. Ez a minta sok szlovák számára is vonzó lehet a mai bizonytalan geopolitikai helyzetben.

 

A sorok között

 

Nem lehet elmenni néhány fontos dolog mellett, amelyek rávilágítanak a felmérés politikai mesterkéltségére.

 

Az egyik, hogy a SCIO alapítója és vezetője Martin Klus, Ivan Korčok (ma már PS) egykori külügyminiszter jobbkeze és államtitkára. Klus vérbeli háborúpárti atlantista volt politikusként, láthatóan az is maradt „civilben” is (mindjárt kifejtjük, miért).

 

Klusról még érdemes annyit tudni, hogy néhány évvel ezelőtt azzal hívta fel magára a figyelmet, és érdemelte ki a magyargyűlölő jelző, hogy Ukrajna példáját felhozva biztonsági kockázatnak nevezte a szlovákiai magyar közösséget.

 

A másik elképesztően átlátszó politikai manipuláció, az maga a felmérés tárgya. Annak realitása, hogy Szlovákia Oroszországhoz csatlakozzon, nagyon alacsony, és kizárólag matematikai. Egy orosz exklávé lenne, körülötte NATO-tagállamokkal és egy ellenséges Ukrajnával keleti irányból. Nincs sem gazdasági, sem politikai, sem geopolitikai realitása.

 

Akkor miért született ez a felmérés? Hát azért, hogy legitimizálja az ellenzék, elsősorban Korčok, a PS és a Demokrati (Jaroslav Naď és közvetve Rastislav Káčer) narratíváját, akik azt állítják, hogy Robert Fico kormányfő Oroszországhoz akarja csatolni Szlovákiát – azzal, hogy nem bólint rá Brüsszel minden parancsára automatikusan…

 

A politikai semlegesség kérdése már érdekesebb helyzet. Az ugyanis már nem annyira lehetetlen, de rendkívül költséges és fájdalmas változásokat követelne meg. Ám a jelenlegi viszonyok között nem ez a lényeg.

 

A lényeg az, hogy ahogy a számok is mutatják, a szlovákiai lakosság egy jelentős része egyre bizalmatlanabbá válik a nagyhatalmakkal szemben. Egyszerűbben fogalmazva: nem akarnak a nagyhatalmi érdekek játékaivá válni. Ez a hatás logikus módon következik az orosz-ukrán háború kitörésének körülményeiből, az ukránok támogatásában dezinformációtól és cenzúrától sem visszariadó nyugati propagandából, Ukrajna arroganciájából és az előző kormányok (Matovič, Heger, Ódor) szolgalelkű Ukrajna- és háborúpártiságából.

 

A semlegesség narratívája tehát legitim politikai jelenséggé vált, amelyet ebben a kontextusban először Gyimesi György magyar politikus, kormányfőhelyettesi tanácsadó emelt be a napi politikába, és azóta már Robert Fico kormányfő is magáévá tett – lehetőségként, nem konkrét célként.

 

Fico: Szlovákiának jelenleg a semlegesség lenne a legmegfelelőbb

 

Gyimesi György: A magyar választó nálam biztosra mehet: Én nem fogok kollaborálni a progresszívokkal

 

Körkép.sk

Nyitókép forrása: A szlovák Védelmi Minisztérium hivatalos oldala

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!