Komáromban járt a Hunyadi-sorozat főszereplője és kaszkadőre – Képes beszámoló

A komáromi Duna Menti Múzeumban sokakat vonzó közönségtalálkozóra került sor a népszerű Hunyadi-filmsorozat szereplőivel, „Legendák köztünk” címmel.

A rendezvény a Kultúrpalota egyik oldalszárnyának földszinti nagytermében valósult meg, ugyanis az épületben a felújítási munkálatok még folyamatban vannak. A terem az óriási érdeklődésnek köszönhetően zsúfolásig megtelt, olyannyira, hogy többen állva hallgatták végig a bő kétórás programot. A műsort Récsei Noémi kultúraszervező vezette.

Az est vendége volt Kádár L. Gellért színész, a Hunyadi-filmsorozat főszereplője, Sereghy Zoltán lovasíjász kaszkadőr, a dél-komáromi Magyar Lovas Színház tagja, és nem utolsósorban Mózes Endre történelemtanár, a Széchenyi István Polgári Társulás alelnöke.

A beszélgetőesten a filmben szereplő személyek Récsei Noémi kérdései alapján beszéltek mindennapi életükről, hivatásukról, a filmszerep személyükre gyakorolt hatásáról.

A filmrajongók széles körében köztudott, hogy a HUNYADI-filmsorozat eredeti címén Rise of the Raven (A holló felemelkedése) egy nagyívű magyar-osztrák koprodukció, amely Bán Mór (Bán János) azonos című regényciklusa alapján készült. A tízrészes sorozat forgatása 2022 nyarán kezdődött rengeteg színész és kaszkadőr részvételével, és körülbelül száz ló is szerepet kapott.

A sorozat cselekményének csúcspontját a nándorfehérvári (belgrádi) csata adja meg, ahol a túlerővel szemben nagy diadallal győz Hunyadi serege. Nos, e sikeres, sokak által kedvelt történelmi film kulisszái mögé tekinthettünk be a múzeumban tartott közönségtalálkozón.

A beszélgetés folyamatában Kádár L. Gellért színművészről megtudhattuk, hogy egy erdélyi faluban nőtt fel, a hegyek ölelése közt; természetközeli embernek érzi magát, akinek mindennapi élete összefonódott a helybéli növény- és állatvilággal. Szülei egyszerű kétkezi munkások. Csendes, visszahúzódó gyermekként jellemezte saját gyerekkorát, ifjúságát. Bevallotta, hogy még most is szoknia kell a nyilvános, közvetlen szereplést.

Kézdivásárhelyen járt középiskolába, előbb a matematika-informatika szak felé orientálódott, végül mégis a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakán folytatta tanulmányait. Ezt követően a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagja lett. Récsei Noémi kérdésére válaszolva a színművész elmondta, hogy a Hunyadi-filmsorozat castingja éppen a COVID-korlátokkal terhelt időszakára esett, így nem volt egyszerű a határon túlról felutazni Budapestre, amikor elkezdődött a hivatalos válogatási folyamat.

Még a budapesti válogatást megelőzően érkezett hozzájuk egy magyarországi casting direktor, aki az erdélyi magyar társulatok színészeiből készített adatbázist – ekkor további információkat még nem is közöltek velük. Pár hónappal később a helyben történő válogatási folyamat több lépcsőben szintén hónapokig eltartott; majd ezt követően kapott meghívást Budapestre. Itt összesen négyen voltak Hunyadi szerepére. A válogatás három napig tartott, közben már csak ketten maradtak, s minden annyira jól ment, hogy Kádár L. Gellért érezte, övé lesz a szerep.

Mindeközben arról is hallhattunk, hogy bizony a válogatás folyamatával, távolléteivel sok esetben gondot okozott saját társulatának, ahová szerződése kötötte. Ezt a kívülálló szemszögéből meg is értette, hogy kimaradásai miatt a színháza sem volt egyszerű helyzetben.

Azt, hogy elnyerte a Hunyadi főszerepét, egy nagyon komoly, s felemelő feladatként élte meg, amibe rengeteg munkát, odaadást fektetett. Ma már a siker magért beszél. Tény és való, Kádár L. Gellért számára a nagyszabású történelmi film főszerepe meghozta az ismertséget, határom innen és túl.

A komáromiak nagy kedvence, Sereghy Zoltán kaszkadőr, hagyományőrző harcos, lovasíjász a beszélgetés elején elmondta, ő nem a szavak, de a tettek embere. A Hunyadiban fontos szerepet vállalt a látványos csatajelentek kivitelezésében.

Mint tudjuk, a kaszkadőr olyan szakember, aki színészek helyett hajt végre veszélyes, vagy fizikailag megterhelő jeleneteket, például lovaglást vagy extrém sporttevékenységet, magasból ugrást, zuhanást. A kaszkadőrök általában többféle sportágban, így a harcművészetben is edzett emberek, kiváló erőnléttel és térérzékkel rendelkeznek.

Mindezt Sereghy Zoltánról is elmondhatjuk – hiszen több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a lovak és a fegyverek tekintetében – akár karddal, akár szablyával kezében megállja a helyét, ugyanúgy saját lován, mint idegen jószágon. A kiegyensúlyozott ember benyomását kelti, ami nem is csoda, hiszen úgy vallja, a mindennapi munkája egyben a kedvtelése is.

Sereghy Zoltán már gyermekkora óta lovakról álmodozott, mely legelőször csak rajzaiban mutatkozott meg. Később, pályaválasztása során minden bizonnyal jó döntést hozott, mert mezőgazdasági szakközépiskolát, majd agrármérnöki egyetemet végzett, így már tanulmányai is szorosan kötődtek az állattenyésztéshez. Hamarosan tagja lett a Csallóközi Lovasíjászok hagyományőrző csapatának, s ezzel egy időben tapasztalatot szerzett Kassai Lajos Lovasíjász Iskolájában.

Sereghy Zoltán a Komáromhoz tartozó Kabátfalun 2003-ban megalapította a Szarvasvár Lovasudvart, ahol négy hektárnyi területen számos gyönyörű paripa birtokában tanítja a lovaglás és a lovasíjászat ősi alapokon nyugvó harcművészetét. Elmondható tehát, hogy a Kassai-féle lovasíjászat egyik megalapítója. Mindezeken túl, a dél-komáromi Magyar Lovas Színház oszlopos tagja; számos magyar- és nemzetközi filmsorozat látványos jeleneteiben megmutatkozott, most pedig a Hunyadiban gyönyörködhetünk bátorságában, harcművészetében.

A beszélgetőest ízét-zamatát Mózes Endre középiskolai történelemtanár adta meg, aki egy precízen kidolgozott prezentációval kerekké tette, egységgé formálta az egészet, megvilágítva a film cselekményének történelmi hátterét.

Elsőként a történelmi korszakról kaptunk egy átfogó képet, ami Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején (1387–1439) kezdődik, az Oszmán Birodalom előretörésekor, és csatavesztésekre kerül sor a török ellen.

Zsigmond megbetegszik, halála után Habsburg Albert kerül a trónra, ő korán meghal. Közben megerősödnek a rendek, két nemesi párt egymásnak feszül, és polgárháború bontakozik ki, ami gyakorlatilag I. Ulászló haláláig tart.

A következő blokkban Hunyadi János életrajzába kaptunk rövid betekintést; születése talán 1407-re tehető, havasalföldi családban, származása megkérdőjelezendő, mely lehetett román, szerb, kun, magyar. Ifjúsága idején sokféle katonai szolgálatot teljesít – az megkérdőjelezendő, hogy volt-e kapcsolata Brankovics Marával. 1430 körül köt házasságot Szilágyi Erzsébettel – házasságukból születik László és Mátyás.

Hunyadi Zsigmond király idején harcol Itáliában a husziták ellen, Albert uralkodása alatt lesz szörényi bán, I. Ulászló idején erdélyi vajda – az ország egyik legjelentősebb főura. Hadjárataiban számos sikert arat, ennek eredményeként „Hunyadi, a törökverő” elismerő elnevezés ragad rá. 1446-ban az ország kormányzójává válik, elismerve V. László királyságát. Hatalmas bevételekre tesz szert, amelyet az ország védelmére fordít!

Közben több csatáról szó esik, kiemelendő, hogy 1456-ban hatalmas győzelmet aratnak Nándorfehérvárnál a török ellen. Ezt követően 70 évig nem támadott a török! A csata után két héttel Hunyadi János valamilyen fertőzés következtében, talán vérhasban Zimonyban elhalálozott. 1690-ben VIII. Sándor pápa szentté avatta.

Mózes Endre történelemtanár értékelve a filmsorozat nagyszerűségét, rávilágított annak pontatlanságaira is. Például eltúlzottnak ítéli Cillei Ulrik negatív szerepét, előfordul kronológiai összecsúszás is, kimaradt a rigómezei vereség.

A filmben ábrázolt királyok, Zsigmond, Albert, Ulászló karaktere lekicsinylően eltúlzott; valójában nem volt szerelmi szál Ulászló és Luxemburgi Erzsébet között, II. Mehmed anyja nem magyar lány volt – Brankovics Mara később nevelhette a későbbi szultánt; a Brankovics-fiúkat „csak” megvakítják – tehát nem fosztják meg ivarszerveiktől.

Mózes Endre prezentációjának minden szakaszát humorral fűszerezve adta elő, a közönség nagy megelégedésére. Az előadás közben még több apró pontatlanságra hívta fel a figyelmet, úgymond viccesen „csomót keresve a kákán”. Például a filmben a női kosztümök nem korhűek, Vitéz János szerzetesi ruhában van, pedig nem volt szerzetes, a várak nem úgy néznek ki a filmben, mint a 15. században (kivéve Vajdahunyad várát), a filmben Hunyadinak szakálla van, a valóságban pedig nem volt.

Az előadás végén azt is megtudhattuk, hogy a filmsorozat – eposz, a klasszikus hősköltemények (pl. Szigeti veszedelem) jellemzőit hordozza, a főszereplő pedig eposzi hőssé magasodik. A komáromi Duna Menti Múzeumban megtartott színvonalas közönségtalálkozónak egyetlen hátulütőjét említethetjük meg; nem volt bebiztosítva hangtechnika, így a fülledt időben kitárt ablakok, s ajtószárnyak mellett felerősítés hiányában nehezen jutott el a szereplők szava a zsúfolásig megtelt nagyterem hátsó soraiba. Ezen túllépve az est tartalmasnak bizonyult, az előadást követően pedig lehetőség adódott Bán Mór Hunyadi-könyvsorozatának megvásárlása is.

Összegzésként elmondható, Komárom közönsége örült, hogy lehetősége adódott találkozni Kádár L. Gellért színművésszel, a „Hunyadi” sztárjával, Sereghy Zoltán kaszkadőrrel, valamint a diákok körében is közkedvelt Mózes Endre történelemtanárral.

Buday Mária

A képek a szerző felvételei